Cseroki nyelv
| Cseroki ᏣᎳᎩ tsalagi | |
 | |
| A nyelv elterjedése a gyarmatosítók megérkezése előtt. | |
| Beszélik | Amerikai Egyesült Államok |
| Terület | Oklahoma és a cseroki indiánrezervátum Észak-Karolinában |
| Beszélők száma | 15 000–22 000 (2011) 2018–2019 a szám drámaian lecsökkent: 1520–2100 fő |
| Nyelvcsalád | irokéz déli irokéz |
| Írásrendszer | Cseroki szótagírás, latin írás |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | chr |
| ISO 639-2 | chr |
[[Fájl:
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz ᏣᎳᎩ tsalagi témájú médiaállományokat. | |
A cseroki nyelv vagy csiroki nyelv (angol helyesírással Cherokee, cserokiul ᏣᎳᎩ – Tsalagi) egy veszélyeztetett irokéz nyelv, a cseroki nép anyanyelve. Az Ethnologue szerint 2018-ban a 376 ezer cseroki közül 1520-an beszélték a nyelvet, míg a három cseroki törzs 2019-es összesítése mintegy 2100 beszélőt számlált, és számuk csökken. A Tahlequah Daily Press 2019-ben arról számolt be, hogy a legtöbb beszélő idős, havonta körülbelül nyolc folyékonyan beszélő hal meg, és az 50 év alattiak közül már csak 5 ember beszél folyékonyan. Az oklahomai cseroki nyelvjárás „határozottan veszélyeztetett”, az észak-karolinai pedig „súlyosan veszélyeztetett” az UNESCO szerint. Az „alsó nyelvjárás”, amelyet korábban a dél-karolinai-georgiai határon beszéltek, 1900 körül kihalt. A két megmaradt nyelvváltozat jövőjét érintő szörnyű helyzet arra késztette a cseroki törzsek hármas tanácsát, hogy 2019 júniusában szükségállapotot hirdessen, felhívással anyanyelvük újjáélesztésének fokozására.
A keleti (más néven középső vagy Kituwah) nyelvjárásnak mintegy 200 beszélője maradt meg Észak-Karolinában. A nyelv megőrzésére irányuló erőfeszítések közé tartozik a „New Kituwah Academy”, egy kétnyelvű iskola. A cseroki beszélők legnagyobb megmaradt csoportja az oklahomai Tahlequah környékén található, ahol a nyugati (Overhill vagy Otali) nyelvjárás a meghatározó. A Tahlequah-ban található „Cherokee Immersion School”-ban (Tsalagi Tsunadeloquasdi) a szövetségileg elismert őslakos törzsek gyermekeit tanítják az óvodától a 6. osztályig.
A cseroki nyelv a déli irokéz nyelvek közül az utolsó, amely még használatban van. Mivel a cseroki poliszintetikus nyelv, nagyon különbözik az olyan indoeurópai nyelvektől, mint az angol, a francia, a spanyol vagy a portugál, és mint ilyen, a felnőtt tanulók számára nehéz lehet elsajátítani. Egyetlen cseroki szó olyan gondolatokat is közvetíthet, amelyek kifejezésére több angol szóra lenne szükség, az állítás környezetétől és a beszélőre vonatkozó utalásoktól kezdve a gondolat cselekvéséig és tárgyáig. A cseroki nyelv alaktani összetettsége leginkább az igékben mutatkozik meg, amelyek a nyelv körülbelül 75%-át teszik ki, szemben az angol nyelv mindössze 25%-ával. Az igéknek legalább egy névmási előtagot, egy igetörzset, egy a helyzetre vonatkozó utótagot és egy módosító utótagot kell tartalmazniuk.
A nyelvről nagyon sok anyag áll rendelkezésre, mivel ez Észak-Amerika azon őslakos nyelve, amelyen a legtöbb szakirodalom jelent meg. Ilyen kiadványok közé tartozik egy cseroki szótár és nyelvtankönyv, a Bibliai újszövetség és zsoltárainak több kiadása és a cseroki főnix (angolul Cherokee Phoenix, cserokiul Tsalagi Tsulehisanvhi, cseroki szótagírással ᏣᎳᎩ ᏧᎴᎯᏌᏅᎯ), az első olyan újság, amelyet az Egyesült Államokban őslakosok adtak ki, és az első, amely egy őslakos nyelven jelent meg. A nyelv leírására a maga nemében egyedülálló, Sequoyah (eredeti nevén: George Gist) cseroki ezüstkovács által kifejlesztett cseroki szótagírást használják.
Besorolása
A cseroki nyelv az irokéz nyelvcsaládhoz tartozik, és az egyetlen olyan déli irokéz nyelv, amelyet manapság még beszélnek. A nyelvészek úgy vélik, hogy a cserokik körülbelül háromezer évvel ezelőtt a Nagy-tavak térségéből vándoroltak délkeletre. A háromezer éves földrajzi elszigeteltség ellenére a cseroki nyelv ma is mutat bizonyos hasonlóságokat a Nagy-tavak környékén beszélt irokéz nyelvekkel, például a mohauk, onondaga, szeneka és a tuszkarora nyelvekkel.
Egyes kutatók (például Thomas Whyte) azt feltételezik, hogy az irokéz ősnyelv az Appalache-hegységben alakult ki. Whyte nyelvészeti és molekuláris vizsgálatokra hivatkozva azt állítja, hogy az irokéz ősnyelvet beszélő népek részt vettek az Appalache-hegység észak–déli tengelye mentén zajló kulturális és gazdasági cserékben. A déli irokéz nyelvek (amelyek egyetlen ismert ága a cseroki) és az északi irokéz nyelvek elválása körülbelül 4000–3000 évvel ezelőtt történt, amikor a késő archaikus irokéz ősnyelvet beszélő népek egyre inkább letelepedett életmódra tértek át a növénytermesztés megjelenésével, a kőműves technológiák fejlődésével és a keleti erdőségek társadalmi komplexitásának kialakulásával. A következő évezredekben az északi irokéz és a déli irokéz nyelveket különféle algonkin és sziú nyelveket beszélő népek választották el egymástól, mivel az algonkinoktól északra és keletre, valamint az Ohio-völgytől nyugatra élő sziúktól származó nyelvi, vallási, társadalmi és technológiai gyakorlatokat a Chesapeake-régióban, valamint a karolinák egyes részein élő népek is átvették.
Története
A cseroki egy irokéz nyelvcsaládba tartozó nyelv. A nyelvi változások alapján a cseroki legalább 3000 éve vált el a többi irokéz nyelvtől. Az európaiak megjelenésekor ők voltak a fehérek által civilizáltnak tartott öt indián törzs egyike (a többi négy a csaktók, a kríkek, a szeminolok és a csikaszók voltak). A fehérekkel való közeli kontaktus és együttműködés, valamint az 1838-as oklahomai áttelepítésük miatt a cserokik nyelvüket szinte teljesen elvesztették.
Földrajzi elterjedtsége
Napjainkra a legtöbb beszélő néhány oklahomai közösségben, valamint Észak-Karolinában, például Big Cove-ban és Snowbird-ben él.
Hangtana
A cserokiban egyetlen labiális mássalhangzó van, az /m/. Megjelenése viszonylag új fejleménynek számít. A cseroki, más irokéz nyelvekhez hasonlóan, tónusokat is használ, azaz tonális nyelv. A nyelvben használt hangok rendszerét az alábbi táblázatok mutatják be:
Mássalhangzók
|
Magánhangzók
Az "a" betű a magyar "á" rövid változatát jelöli. KettőshangzókA nyelvben egyetlen kettőshangzó (diftongus) létezik:
|
Tónusok
A cseroki nyelvben a tónusoknak jelentésmegkülönböztető szerepe van. A nyelvben nény tónus-szintet különböztetnek meg, ezek a következők: magas, mély, mély-eső, szupermagas. A magas és mély tónusok egyenletesek, a többi kontúros tónus: a hangmagasság ezekben eső vagy emelkedő. A tonalitás kapcsolódik a magánhangzók hosszúságához is: a rövid hangzók csak a magas vagy mély tónust vehetik fel, a hosszú hangokon 6 változatban jelenhetnek meg az egyenletes vagy kontúros tónusok.
A cseroki írás nem jelöli a tónusokat, az anyanyelvi beszélők a kontextus alapján képesek megkülönböztetni a megfelelő tónusú szavakat, mivel a kétértelműség ritka a nyelv tonális rendszerében.
Írása
A cseroki nyelvet egy 85 karakterből álló szótagírással írják, amelyet Sequoyah (európai nevén Guest vagy George Gist) alkotott meg az 1800-as évek elején, miután a fehér telepesek révén felismerte az írásbeliségben rejlő lehetőségeket. Népe eleinte kétkedéssel fogadta működését, de közel 12 évnyi munkával megalkotott rendszere gyorsan nagy népszerűségre tett szert. Néhány írásjegyhez a latin ábécé betűi adták az ihletet, de fonetikai értékük semmilyen összefüggésben nem áll az eredeti latin betűkkel; Sequoyah látott angol, héber és görög írást, de nem tudta, hogyan kell azokat elolvasni.
A nyelv leírásához használt két másik írásrendszer egy egyszerűbb latin átírás és ennek egy mellékjelekkel ellátott, pontosabb változata.
Cseroki szótagírás
A cseroki írásban minden karakter egy szótagot jelöl, hasonlóan a japán kana rendszerhez és a bronzkori görög lineáris B íráshoz. Az első hat karakter önálló magánhangzó-szótagokat jelöl. Ezeket követik a mássalhangzó- és magánhangzó-kombinációkból álló szótagok jelei. A szöveget balról jobbra, fentről lefelé olvassák.
Az alábbi táblázatok a Samuel Worcester által összeállított szótáblázatot mutatják be, a gyakran használt átírásokkal együtt. Worcester 1828-tól 1859-ben bekövetkezett haláláig kulcsszerepet játszott a cseroki nyomtatás fejlesztésében.
Szójegyzék
Számok
A cserokik a hindu-arab számjegyeket (0–9) használják. A cseroki tanács úgy döntött, hogy nem veszi át a Sequoyah által megalkotott számokat. Sequoyah külön szimbólumokat alkotott az 1–20, 30, 40, 50, 60, 70, 80, 90 és 100 számokhoz, valamint egy szimbólumot a három nulla jelölésére az ezeres számokhoz, és egy szimbólumot a hat nullához a milliós számokhoz. Ez utóbbi két szimbólum, amelyek a „,000” és a „,000,000” számokat jelölik, mindegyik két különálló szimbólumból áll. Van egy közös jelkép, amely önmagában is a nullaként használható.
| magyar | cseroki szótagírással | latin betűs átírás |
|---|---|---|
| egy | ᏌᏊ | saquu |
| kettő | ᏔᎵ | tali |
| három | ᏦᎢ | tsoi |
| négy | ᏅᎩ | nvgi |
| öt | ᎯᏍᎩ | hisgi |
| hat | ᏑᏓᎵ | sudali |
| hét | ᎦᎵᏉᎩ | galiquogi |
| nyolc | ᏧᏁᎳ | tsunela |
| kilenc | ᏐᏁᎳ | sonela |
| Tíz | ᏍᎪᎯ | sgohi |
| tizenegy | ᏌᏚ | sadu |
| tizenkettő | ᏔᎵᏚ | talidu |
| tizenhárom | ᏦᎦᏚ | tsogadu |
| tizennégy | ᏂᎦᏚ | nigadu |
| tizenöt | ᎯᏍᎦᏚ | hisgadu |
| tizenhat | ᏓᎳᏚ | daladu |
| tizenhét | ᎦᎵᏆᏚ | galiquadu |
| tizennyolc | ᏁᎳᏚ | neladu |
| tizenkilenc | ᏐᏁᎳᏚ | soneladu |
| húsz | ᏔᎵᏍᎪᎯ | talisgohi |
A hét napjai
| magyarul | cseroki szótagírással | latin betűs átírás |
|---|---|---|
| a hét napjai | ᎯᎸᏍᎩᎢᎦ | hilvsgiiga |
| hétfő | ᎤᎾᏙᏓᏉᏅᎯ | unadodaquohnvhi |
| kedd | ᏔᎵᏁᎢᎦ | talineiga |
| szerda | ᏦᎢᏁᎢᎦ | tsoineiga |
| csütörtök | ᏅᎩᏁᎢᎦ | nvgineiga |
| péntek | ᏧᎾᎩᎶᏍᏗ | junagilosdi |
| szombat | ᎤᎾᏙᏓᏈᏕᎾ | unadodaquidena |
| vasárnap | ᎤᎾᏙᏓᏆᏍᎬ | unadodaquasgv |
Hónapnevek
| Magyarul | Cseroki szótagírással | Latin betűs fordítás | Jelentése cserokiul |
|---|---|---|---|
| Január | ᏚᏃᎸᏔᏂ | dunolvtani | A hideg hold hónapja |
| Február | ᎧᎦᎵ | kagali | A sovány hold hónapja |
| Március | ᎠᏄᏱ | anuyi | A szeles hold hónapja |
| Április | ᎧᏩᏂ | kawani | A virághold hónapja |
| Május | ᎠᎾᎠᎬᏘ | anaagvti | Az ültetés holdjának hónapja |
| Június | ᏕᎭᎷᏱ | dehaluyi | A zöld kukorica hónapja |
| Július | ᎫᏰᏉᏂ | guyequoni | Az érett kukorica hónapja |
| Augusztus | ᎦᎶᏂᎢ | galonii | A gyümölcshold hónapjának vége |
| Szeptember | ᏚᎵᎢᏍᏗ | duliisdi | A mogyoró holdjának hónapja |
| Október | ᏚᏂᏅᏗ | duninvdi | A betakarítás holdjának hónapja |
| November | ᏄᏓᏕᏆ | nudadequa | A kereskedés holdjának hónapja |
| December | ᎥᏍᎩᎦ | vsgiga | A hó holdjának hónapja |
Színek
| magyarul | cseroki szótagírással | latin betűs átírás |
|---|---|---|
| fekete | ᎬᎾᎨᎢ | gvnagei |
| kék | ᏌᎪᏂᎨᎢ | sagonigei |
| barna | ᎤᏬᏗᎨ | uwodige |
| zöld | ᎢᏤᎢᏳᏍᏗ | itseiyusdi |
| szürke | ᎤᏍᎪᎸ ᏌᎪᏂᎨ | usgolv sagonige |
| ezüst | ᎠᏕᎸ ᎤᏁᎬ | adelv unegv |
| aranysárga | ᏓᎶᏂᎨᎢ | dalonigei |
| narancssárga | ᎠᏌᎶᏂᎨ | asalonige |
| sárga | ᏓᎶᏂᎨ | dalonige |
| rózsaszín | ᎩᎦᎨᎢᏳᏍᏗ | gigageiyusdi |
| lila | ᎩᎨᏍᏗ | gigesdi |
| vörös | ᎩᎦᎨ | gigage |
| fehér | ᎤᏁᎦ | unega |
Szóalkotás
A cseroki nyelv poliszintetikus jellege lehetővé teszi, hogy a nyelv új leíró szavakat alakítson ki a cseroki nyelvben az új fogalmak tükrözésére vagy kifejezésére. Jó példák erre a ᏗᏘᏲᎯᎯ (ditiyohihi, „ismétlődően és szándékosan vitatkozik, célja van”) szó, amely az „ügyvéd” fogalmának felel meg, valamint a ᏗᏓᏂᏱᏍᎩ (didaniyisgi, „a végső elfogó” vagy „végül és végérvényesen elkapja őket”) szó, amely a „rendőr” fogalmát jelöli.
Változtatás nélkül is átvehet szavakat más nyelvekből, például a „benzin” angolul és cseroki nyelven is gasoline (leírva: ᎦᏐᎵᏁ). Más szavakat az 1900-as évek elején Oklahomában letelepedett törzsek nyelveiből vettek át. Egy érdekes és humoros példa az oklahomai Nowata név, amely a nowata szóból származik, ami delavár nyelven „üdvözletet” jelent (pontosabban a delavár nyelvű nuwita szó egyaránt jelenthet „üdvözletet” vagy „barátot” is). A térség fehér telepesei a Nowata nevet használták a településre, a helyi cserokik pedig – nem tudva, hogy a szó a delavár nyelvből származik – ᎠᎹᏗᎧᏂᎬᎾᎬᎾ (Amadikanigvnagvna) néven hívták a várost, ami azt jelenti, hogy „a víz teljesen eltűnt innen”, azaz „nincs víz”, az angol „no water” lefordításával.
Az átvett szavak további példái a „kávé” jelentésű ᎧᏫ (kawi) és az „óra” jelentésű ᏩᏥ (watsi); ebből alakult ki az ᎤᏔᎾ ᏩᏥ (utana watsi, „nagy óra”) kifejezés a szobaóra jelentésére.
A jelentéskiterjesztést jól illusztrálják a „meleg” és a „hideg” szavak, amelyek jelentése kiterjeszthető a „dél” és az „észak” jelentésre is. Az amerikai polgárháború idején ezek jelentése tovább bővült, és az Egyesült Államok politikai pártjainak megnevezésére is használatba kerültek, a demokrata és a republikánus pártra utalva.
Példaszöveg
Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatából:
- Cseroki szótagírással: ᏂᎦᏓ ᎠᏂᏴᏫ ᏂᎨᎫᏓᎸᎾ ᎠᎴ ᎤᏂᎶᏱ ᎤᎾᏕᎿ ᏚᏳᎧᏛ ᎨᏒᎢ. Latin betűs átírással: nigada aniyvwi nigeguda'lvna ale unihloyi unadehna duyukdv gesv'i. Magyarul: minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van.
- Cseroki szótagírással: ᎨᏥᏁᎳ ᎤᎾᏓᏅᏖᏗ ᎠᎴ ᎤᏃᎵᏍᏗ, latin betűs átírással: gejinela unadanvtehdi ale unohlisdi, magyarul: az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván,
- Cseroki szótagírással: ᎠᎴ ᏌᏊ ᎨᏒ ᏧᏂᎸᏫᏍᏓᏁᏗ ᎠᎾᏟᏅᏢ ᎠᏓᏅᏙ ᎬᏗ. Latin betűs átírással: ale sagwu gesv junilvwisdanedi anahldinvdlv adanvdo gvhdi. Magyarul: egymással szemben testvéri szellemben kell, hogy viseltessenek.
Jegyzetek
- ↑ McKie, Scott (June 27, 2019). "Tri-Council declares State of Emergency for Cherokee language"
- ↑ "Cherokee: A Language of the United States" Ethnologue. SIL International. 2018. Retrieved May 16, 2019.
- ↑ Ridge, Betty (April 11, 2019). "Cherokees strive to save a dying language"
- ↑ "UNESCO Atlas of the World's Languages in danger" UNESCO. 2010. Retrieved December 17, 2017.
- ↑ Schlemmer, Liz (October 28, 2018). "North Carolina Cherokee Say The Race To Save Their Language Is A Marathon"
- ↑ Overall, Michael (February 7, 2018). "As first students graduate, Cherokee immersion program faces critical test: Will the language survive?" Archiválva 2019. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Montgomery-Anderson, Brad (June 2008b). "Citing Verbs in Polysynthetic Languages: The Case of the Cherokee-English Dictionary"
- ↑ "The Cherokee Nation & its Language"[halott link] University of Minnesota: Center for Advanced Research on Language Acquisition. 2008. Retrieved February 20, 2020.
- ↑ "Native Languages of the Americas: Cherokee (Tsalagi)" Native Languages of the Americas. Retrieved May 22, 2014.
- ↑ Woods, Thomas E. Exploring American History: Penn, William – Serra, Junípero Cavendish. Tarrytown, NY: 2008. p. 829.
- ↑ LeBeau, Patrick. Term Paper Resource Guide to American Indian History. Greenwoord. Westport, CT: 2009. p. 132.
- ↑ "Cherokee Syllabary". Az omnigloton.
- ↑ "Cherokee: A Language of the United States". Etnológus: a világ nyelvei (angolul, 2009).
- ↑ "Cherokee Language & Culture". Indian Country Diaries. 2007.
- ↑ Durbin Feeling (1975). Cherokee-English Dictionary: Tsalagi-Yonega Didehlogwasdohdi. Tahlequah, Oklahoma: Cherokee Nation.
- ↑ Durbin Feeling, Craig Kopris, Jordan Lachler; Charles Van Tuyl (2003). A Handbook of the Cherokee Verb: A Preliminary Study. Tahlequah, Oklahoma: Cherokee Heritage Center.
- ↑ Willard Walker; James Sarbaugh (1993). "The Early History of the Cherokee Syllabary". Ethnohistory. 40 (1): 70–94.
- ↑ "Sequoyah's Numerals".
Források
- William Pulte és Durbin Feeling. 2001. Cherokee (szerkesztették: Jane Garry és Carl Rubino). Facts About the World's Languages: An Encyclopedia of the World's Major Languages: Past and Present. New York: H. W. Wilson. (Elérhető Rosetta Project oldalán)
- Janine Scancarelli. "Cherokee Writing." The World's Writing Systems. 1998: Section 53. (Elérhető a Rosetta Project oldalán).
További információk
Kapcsolódó szócikkek
 |
Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
