Dactylopodida

Dactylopodida
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Amoebozoa
Csoport: Discosea
Csoport: Flabellinia
Csoport: Dactylopodida
Smirnov et al. 2005
Kládok
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Dactylopodida témájú rendszertani információt.

A Dactylopodida az Amoebozoa Flabellinia csoportjának kládja. Számos faja rendelkezik Perkinsela-eredetű endoszimbiontával, de egyes Paramoeba-fajokban – például a P. aparasomatában nincs ilyen.

Történet

Első fajait, a Janickina pigmentiferát és a Janickina chaetognathit Grassi írta le 1881-ben az Amoeba nemzetségbe sorolva, Chatton 1953-ban helyezte át a Janickinába. Előbbi Perkinsela-eredetű endoszimbiontáját (PLO) leírta, utóbbiét Janicki 1912-es kutatása szerint – melyben mindkét faj endoszimbiontáját leírta citokémiai úton – a sejtplazmában lévő kristályok miatt nem látta. Hamon 1957-ben a J. pigmentifera PLO-ja regresszióját írta le annak teljes elvesztéséig, azonban azt – későbbi kutatások szerint tévesen – spermatidaemésztésre használt fagoszómaként írta le.

1997-ben Alekszej Szmirnov írta le brakkvízből az első PLO nélküli Dactylopodida-fajt (Korotnevella nivo), emellett egy azonosítatlan, de szintén PLO nélküli faj ultraszerkezetéről kiderült, hogy szintén hasonló.

Szmirnov et al. írták le először 2005-ben, és a Flabelliniába sorolták, majd Kang et al. módosították meghatározását. 2011-ben Kudrjavcev et al. a Flabelliniát parafiletikusként írták le, egyes fákban a Dactylopodida is annak bizonyult; emellett a Paramoebidae és a Vexilliferidae leírását módosították.

2013-ban Feehan et al. a Neoparamoeba és a Paramoeba nemzetségek szinonimákká tételét javasolták hasonló SSU rRNS-ük és morfológiai megkülönböztethetetlenségük miatt.

2021-ben ide sorolták a Paramoeba nemzetséget, ennek korábban tagja volt a nyílféreg-parazita Janickina pigmentifera is, melyet 1953-ban Chatton sorolt át önálló nemzetségbe, majd 18S rRNS-alapú filogenetikában a Neoparamoeba tagjának bizonyult.

Morfológia

Mozgó állapota általában mozgásirányba mutató alapú szabálytalan háromszög széles elülső hialoplazmával, fonalas tengelymagokkal daktilopódiumaiban és lebegő állábaiban egyaránt. Egyes fajai monotaktikusak (hengerszerű, monopodiális sejt, egy tengely mentén történő sejtplazmaáramlás és alkalmanként elöl kiemelkedő hialoplazma) lehetnek, ez feltehetően pleziomorf jellemző.

A Janickina két ismert faja nem háromszögletű és daktilopodiális, hanem a Tubulinea és az Entamoebida kládokhoz hasonlóan monopodiális vagy limaxszerű, ennek oka lehet obligát parazita életmódja is.

Egyes Paramoeba- és Neoparamoeba-fajok réteges glikokalixszal rendelkeznek. A Perkinsela amoebae a Janickina Kinetoplastida kládba tartozó szimbiontája, mely miatt korábban a Janickinát a Paramoebába sorolták. Nem minden faj rendelkezik Perkinsela-szerű szimbiontával – például a Paramoeba aparasomata nem rendelkezik vele. A Perkinsela-eredetű szimbiontával rendelkező fajok 1 vagy 2 ilyen élőlénnyel rendelkezhetnek sejtmagjuk közelében.

A Janickina, a Neoparamoeba és a Paramoeba szimbiontái hasonlók: ők és kinetoplasztjaik ellipszoid alakúak egymásra merőleges hossztengellyel. A Janickina szimbiontája az azt fedő pigmentszemcsék révén jól látható.

A Paramoeba mikropikkelyei csónak alakúak, egyes esetekben lyukakkal, míg a Neoparamoebában nincs mikropikkely.

Míg a Paramoebidae daktilopodiális, a Vexilliferidae egy vagy több hosszú, vékony átlátszó alállábat alkotó akantopódiumokat alkot.

Ökológia

A Janickina 2 obligát parazita fajból áll, melyek elsősorban a nyílférgek heréin élnek. Emellett többek közt a Paramoeba és a Neoparamoeba is rendelkezik parazita fajokkal. Obligát mutualista szimbiontájuk többek közt a Perkinsela amoebae.

Vízben gyakrabban megtalálható, mint biofilmben, és gyakran szimbiontái Legionella-fajok.

Életciklus

Ciszta és trofozoita közt váltakozhat, a Paramoebában gömbölyű, nyújtott vagy ovális lebegő életszakasz is található finom kisugárzó állábakkal. A PLO osztódása lehet gazdájáétól független vagy azzal egyidejű is.

Genetika

A Janickina a Neoparamoeba része – a Neoparamoeba aestuarina és a Neoparamoeba pemaquidensis által alkotott klád testvércsoportja 18S rRNS-szekvenciák alapján. Ezek erősen különböznek legközelebbi rokonaiéitól, és bár e testvércsoporti viszony gyengén alátámasztott (47%-os feltételes valószínűség és 39%-os támogatottság), különböző rendszertani fákon átível, vagyis stabil. Az rRNS-ük rendelkezik a Neoparamoebával közös 9 nukleotidmotívummal.

18S rRNS-e erősen állandósult.

COI- és COI+SSU-alapú filogenetika alapján klád.

Jelentőség

Számos faja él halakon, rákokon, tengerisünökön stb. A Litopenaeus vannamei egy meg nem nevezett „Paramoeba sp.” általi fertőzése csökkent étvágyat, letargiát, légzési distresszt, erodált héjat és feketekopoltyú-betegséget okoz, és bár elsősorban kopoltyúkban él, megtalálható nyirokszervekben, antennamirigyekben és az idegrendszerben is.

Jegyzetek

  1. 1 2 3 Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). "Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes". J Eukaryot Microbiol. 66 (1): 4–119. doi:10.1111/jeu.12691. PMC 6492006. PMID 30257078.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  2. 1 2 3 4 5 6 7 8 Volkova E, Völcker E, Clauß S, Bondarenko N, Kudryavtsev A (2019. augusztus 29.). "Paramoeba aparasomata n. sp., a symbiont-free species, and its relative Paramoeba karteshi n. sp. (Amoebozoa, Dactylopodida)". Eur J Protistol. 71 (125630). doi:10.1016/j.ejop.2019.125630. PMID 31557698.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  3. ↑ Kudryavtsev A, Wylezich C, Pawlowski J (2011. május 24.). "Ovalopodium desertum n. sp. and the phylogenetic relationships of Cochliopodiidae (Amoebozoa)". Protist. 162 (4): 571–589. doi:10.1016/j.protis.2011.04.002. PMID 21602100.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  4. 1 2 Kudrjavcev A, Pawlowski J, Hausmann K. "Description of Paramoeba atlantica n. sp. (Amoebozoa, Dactylopodida) – a Marine Amoeba from the Eastern Atlantic, with Emendation of the Dactylopodid Families" (PDF). Acta Protozool. 50: 239–253. Hozzáférés: 2024. december 28.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  5. 1 2 3 4 Han JE (2019. május 30.). "Detection of the amoebic parasite (order Dactylopodida) in cultured Pacific white shrimp (Litopenaeus vannamei)". Aquaculture. 507: 246–250.
  6. 1 2 3 4 Kudryavtsev A, Voytinsky F, Volkova E (2022. július 22.). "Coronamoeba villafranca gen. nov. sp. nov. (Amoebozoa, Dermamoebida) challenges the correlation of morphology and phylogeny in Amoebozoa". Sci Rep. 12 (12541). doi:10.1038/s41598-022-16721-2. PMC 9307759. PMID 35869259.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  7. 1 2 3 4 Volkova E, Kudryavtsev A (2021. november 30.). "A morphological and molecular reinvestigation of Janickina pigmentifera (Grassi, 1881) Chatton 1953 – an amoebozoan parasite of arrow-worms (Chaetognatha)". Int J Syst Evol Microbiol. 71 (11). doi:10.1099/ijsem.0.005094. PMID 34846292. Hozzáférés: 2024. december 28.
  8. ↑ Page FC (1973). "Paramoeba: a common marine genus". Hydrobiologia. 41 (2): 183–188. doi:10.1007/BF00016444. S2CID 20281325.
  9. ↑ Dyková I, Fiala I, Lom J, Lukeš J (2003). "Perkinsiella amoebae-like endosymbionts of Neoparamoeba spp., relatives of the kinetoplastid Ichthyobodo". Eur J Protistol. 39: 37–52. doi:10.1078/0932-4739-00901.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  10. ↑ Bergman O, Be'eri-Shlevin Y, Ninio S (2023. július 31.). "Sodium levels and grazing pressure shape natural communities of the intracellular pathogen Legionella". Microbiome. 11 (167). doi:10.1186/s40168-023-01611-0. PMC 10388490. PMID 37518067.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  11. ↑ Athanassopoulou F, Cawthorn R, Lytra K (2002. október). "Amoeba-like infections in cultured marine fishes: systemic infection in pompano Trachinotus falcatus L. from Singapore and gill disease associated with Paramoeba sp. in sea bream Sparus aurata L. from Greece". J Vet Med B. 49 (8): 411–412. doi:10.1046/j.1439-0450.2002.00583.x. PMID 12449253.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  12. ↑ Johnson TP (1977). "Paramoebiasis in the blue crab, Callinectes sapidus". J Invertebr Pathol. 29 (3): 308–320. doi:10.1016/S0022-2011(77)80036-0.
  13. ↑ Jones GM (1985). "Paramoeba invadens n. sp. (Amoebida, Paramoebidae), a pathogenic amoeba from the sea urchin, Strongylocentrotus droebachiensis, in Eastern Canada". J Eukaryot Microbiol. 32 (4): 564–569. doi:10.1111/j.1550-7408.1985.tb03075.x.

További információk