Deltoid

Konvex deltoid
Konkáv deltoid

A geometriában a deltoid olyan tengelyesen szimmetrikus négyszög, melynek az egyik átlója a szimmetriatengelye és melynek két-két egymás melletti oldala azonos hosszúságú. (Ha mind a négy oldal azonos hosszúságú, akkor a deltoid egyúttal rombusz is, ha ezenfelül közbezárt szögük derékszög, négyzet is.) Ebből az is következik, hogy van a vele szemközti szöggel egybevágó szöge, és hogy a konvex deltoid egyik átlója merőlegesen metszi a másikat, és szimmetria okokból felezi azt. A konkáv deltoid átlói elkerülik egymást, nem metszők, de az átlókra fektetett egyenesek ekkor is merőlegesen metszik egymást.

Tulajdonságai

A konvex deltoid tulajdonságai:

Egy érintőnégyszög csak akkor deltoid, ha teljesíti a következők valamelyikét:

Területe

Ha a és b a deltoid oldalai és β a nem megegyező oldalak által bezárt szög, e és f a deltoid két átlója, akkor a deltoid t területe a következőképpen számítható:

t=e⋅f2=a⋅b⋅sin⁡(β)

Minden deltoidnak van legalább egy szimmetriatengelye. Minden konvex deltoid érintőnégyszög, de a konkáv deltoid esetében is igaz, hogy az oldalaira fektetett 4 egyenes egy kör 4 érintője, csupán az érintési pontok közül kettő nem a deltoid oldalára esik.

Kerülete

k=2⋅(a+b)=a+a+b+b

Képletek

Konvex és konkáv deltoid beírt körrel és pszeudobeírt körrel. A táblázatban közölt képlet mindkét esetben kiszámítja a sugarat
A deltoid matematikai képletei
Terület A=a⋅b⋅sin⁡(β)



A=e⋅f2
Kerület U=2⋅a+2⋅b=2⋅(a+b)
oldalhosszak a=d,b=c
Az átlók hossza

(lásd koszinusztétel,
SaHérón-tétel)

e=a2+b2−2⋅a⋅b⋅cos⁡(β)
f=4⋅s⋅(s−a)⋅(s−b)⋅(s−e)e
ahol s=a+b+e2
f=2⋅a⋅sin⁡(α2)=2⋅b⋅sin⁡(γ2)
Beírt kör sugara r=2⋅AU=e⋅f2⋅(a+b)
Belső szög

(lásd koszinusztétel)

α=arccos⁡(2⋅a2−f22⋅a2)
γ=arccos⁡(2⋅b2−f22⋅b2)
β=δ=arccos⁡(a2+b2−e22⋅a⋅b)

α,β,γ,δ a belső szögek. A beírt kör r sugarára vonatkozó első képlet úgy kapható, hogy az A, B, C és D csúcsokat összekötjük a beírt kör sugarával. Ezzel a deltoidot négy háromszögre osztjuk, melyek alapja a négyszög egyik oldala, és magassága r. Mint bármely érintőnégyszögnél A=12⋅U⋅r.

Általánosítások

A ferdedeltoid egy síknégyszög, melyben az egyik átló felezi a másikat. Itt a német szaknyelv két különböző szót is használ a ferde szóra. Ez az általánosítás elengedi az átlók merőlegességét. Ebben az értelemben a deltoid egyenes ferdedeltoid. A ferdedeltoid területe a vektoriális szorzat segítségével számolható.

Egy négyszög akkor ferdedeltoid, ha van belső pontja, melyet összekötve a csúcsokkal négy egyforma területű háromszögre bontható.

Parkettázások

Ahogy bármely négyszöggel, úgy a deltoiddal is lehet parkettázni. Itt két speciális deltoidparkettázást mutatunk be, egy nem periodikust és egy periodikust:

Poliéderek deltoidokkal

Néhány poliédernek d3eltpoid oldalai vannak. Közülük két Catalan-testnek, a deltoidalikozitetraédernek és a deltoidalhexakontaédernek a felszíne egybevágó deltoidokból áll.

A romboéder, a rombododekaéder és a rombotriakontaéder lapjai szintén egybevágó deltoidok, habár speciálisak, mert rombuszok. Mindezek forgásszimmetrikusak, azaz bizonyos tengelyek körül megforgatva önmagába mozgathatók.

Jegyzetek

  1. ↑ Martin Josefsson: When is a Tangential Quadrilateral a Kite?, Forum Geometricorum, Archivlink abgerufen am 4. März 2025
  2. ↑ Archiválva Webarchive-hiba: Dátum hiányzik dátummal a(z) www.mathe.tu-freiberg.de archívumban Webarchive-hiba: ismeretlen archívum-URL, Mathematik, TU Freiberg
  3. ↑ Jürgen Köller: Hierarchie der Vierecke, Mathematische Basteleien
  4. ↑ Hans Walser: Viereck-Viertelung

Források

Commons:Category:Kite
A Wikimédia Commons tartalmaz Deltoid témájú médiaállományokat.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Drachenviereck című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.