Denis Johnson

Denis Johnson
SzületettDenis Hale Johnson
1949. július 1.
München, Nyugat-Németország
Elhunyt2017. május 24. (67 évesen)
Gualala(wd) Kalifornia  USA
Állampolgárságaamerikai
Nemzetiségeamerikai
Foglalkozása
IskoláiIowai Egyetem
Kitüntetései
  • Guggenheim-ösztöndíj
  • Sue Kaufman Prize for First Fiction (1984)
  • Whiting Awards (1986)
  • O. Henry-díj (2003)
  • National Book Award for Fiction (Tree of Smoke, 2007)
  • Library of Congress Prize for American Fiction (2017)
Halál okamájtumor
A Wikimédia Commons tartalmaz Denis Johnson témájú médiaállományokat.

Denis Hale Johnson (München, 1949. július 1. –‎ Sea Ranch vagy Gualala, 2017. május 24.) amerikai regényíró, novellaíró és költő. Talán legismertebb debütáló novellagyűjteménye, a Jesus' Son (Jézus fia, 1992). Legsikeresebb regénye, a Tree of Smoke (2007) elnyerte az amerikai Nemzeti Szépirodalmi Könyvdíjat. Kétszer is bekerült a szépirodalmi Pulitzer-díjra. Összesen kilenc regény, egy novella, két novelláskönyv, három verseskötet, két színdarabgyűjtemény és egy riportkönyv szerzője volt. Utolsó műve, a The Largesse of the Sea Maiden című novelláskötete posztumusz 2018-ban jelent meg.

Fiatalkora

Denis Johnson 1949. július 1-jén született Münchenben, Nyugat-Németországban. Felnőttként a Fülöp-szigeteken, Japánban és Washington D.C. külvárosában is élt. Apja, Alfred Johnson a külügyminisztériumnál dolgozott, mint összekötő az USIA(wd) és a CIA között. Édesanyja, az egykori Vera Louise Childress háztartásbeli volt. Angol B.A.(wd) fokozatot szerzett (1971-ben) az Iowai Egyetemen és M.F.A.(wd) fokozatot (1974-ben) az Iowa Writers' Workshop-ból, ahová vissza is tért tanítani. Míg az Íróműhelyben volt, Johnson órákat vett Raymond Carvertől.

Pályafutása

Johnson 1969-ben, 19 évesen adta ki első könyvét, a The Man among Seals (Az ember fókák között) című verses gyűjteményét. 1983-ban első regénye, az Angels (Angyalok) megjelenésével számos elismerést vívott ki magának. 1992-ben került előtérbe a Jesus' Son (Jézus fia) című novellagyűjteményével, amely eredetileg a The New Yorkerben megjelenteket is tartalmazott, Isaac Babel Lovashadsereg című könyve ihlette. Az első sztori "Car Crash While Hitchhiking" a The Paris Review-ban jelent meg. A New York Times Book Review 2006-os szavazásán a Jesus' Son-t az elmúlt 25 év egyik legjobb amerikai szépirodalmi művének választották. Különféleképpen írták le: alapos, legendás, transzcendens, klasszikus és remekmű. Az 1999-es azonos című filmbe adaptálták, amelyben Billy Crudup szerepelt. Johnson egy cameo szerepet kapott a filmben, egy férfi, akit a felesége szúrt ki a szemén.

A The Stars at Noon (Csillagok délben, 1986) egy kémthriller, amely egy névtelen amerikai nőt követ az 1984-es nicaraguai forradalom(wd) idején. A 2022-es Claire Denis(wd) rendező, a Stars at Noon című filmjébe adaptálta Joe Alwyn(wd) és Margaret Qualley főszereplésével.

A Tree of Smoke 2007-ben elnyerte a Nemzeti Szépirodalmi Könyvdíjat, és a 2008-as szépirodalmi Pulitzer-díj döntőse volt. A vietnámi háború idején játszódik, 1963–70 között, 1983-ig átívelően. A regényben Bill Houston történetét ismerjük meg, aki Johnson első Angyalok című regényének főszereplője volt, utóbbi regény az 1980-as évek elején játszódik.

Az eredetileg 2002-ben a The Paris Review-ban megjelent Train Dreams kisregényként jelent meg 2011-ben, és a 2012-es szépirodalmi Pulitzer-díj döntőse volt. A Pulitzer-testület azonban 1977 óta először nem ítélt oda szépirodalmi díjat abban az évben.

Johnson darabjai San Franciscóban, Chicagóban, New Yorkban és Seattle-ben készültek. Ő volt a Campo Santo, a San Francisco-i Intersection for the Arts rezidens színházi társulatának rezidens drámaírója. 2006-ban és 2007-ben Johnson a kreatív írás Mitte tanszékét töltötte be a Texas Állami Egyetemen(wd) a texasi San Marcosban. Johnson időnként a Texasi Egyetem Michener Írói Központjában is tanított.

Az utolsó könyv, amelyet még életében publikált, a The Laughing Monsters (Nevető szörnyek) című regény volt, amelyet "irodalmi thrillernek" nevezett, amely Ugandában, Sierra Leonéban és Kongóban játszódik. 2014-ben adták ki. Johnson utolsó munkája, a The Largesse of the Sea Maiden című novelláskötete posztumusz, 2018 januárjában jelent meg.

Magánélete

Johnson kétszer elvált, és halálakor harmadik feleségével, Cindy Lee-vel élt az arizonai Phoenixben. Közös otthonuk is volt Idahóban. Johnsonnak három gyermeke volt, akik közül kettőt otthon tanított; 1997 októberében cikket írt a Salon webhelyre az otthonoktatás védelmében.

Húszas évei nagy részében Johnson drog- és alkoholfüggő volt, és nem sokat írt. 1978-ban visszaköltözött szülei otthonába az arizonai Scottsdale-be, hogy kijózanodjon és irányt találjon. 1978-ban abbahagyta az alkoholfogyasztást, és 1983-ban leszokott a rekreációs drogokról.

Johnson „Bikers for Jesus” című esszéjében „keresztény megtért, de a légies, kifinomult fajták egyikeként” jellemezte magát.

Halála

Johnson 2017. május 24-én hunyt el májrákban a kaliforniai Gualala melletti Sea Ranch-ben(wd), 67 éves korában.

Három szabály az íráshoz: Írj meztelenül. Ez azt jelenti, hogy azt írod, amit soha nem mondanál. Írj vérrel. Mintha a tinta olyan értékes lenne, hogy nem pazarolhatod el. Írj száműzetésben, mintha soha többé nem érnél haza, és minden részletet vissza kell hívnod.

Denis Johnson

Díjai

Művei

Regények

Novellák

Költészet

Színdarab

  • Hellhound on My Trail: A Drama in Three Parts (2000)
  • Shoppers: Two Plays (Harper, 2002) ISBN 9780060934408- includes Hellhound on My Trail
  • Des Moines, San Francisco premiere in October 2007
    • Des Moines, New York premiere in November 2022
  • Soul of a Whore and Purvis: Two Plays in Verse (FSG, 2012) ISBN 9780374277963

Forgatókönyv

Nonfiction

  • (contributor) One Man By Himself: Portraits of John Serl (Hard Press, 1995) ISBN 9789110224940
  • "The Civil War in Hell". Esquire. 1990. december 1. Hozzáférés: 2017. július 22.
  • "The Militia in Me". Esquire. 1995. július 1. Hozzáférés: 2017. július 22.
  • "Change your life FOREVER: God's Warriors in the Third Millennium". Salon. 1996. március 22. 2000. augusztus 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. július 22.
  • "School is out". Salon. 1996. október 1. 2013. január 20. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2017. július 8.
  • "Hippies". Paris Review. 2000. június 1. 2017. július 22. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2017. július 22.
  • "The small boys' unit". Harpers. 2000. október 1. Hozzáférés: 2017. július 22.
  • Seek: Reports from the Edges of America & Beyond (essays) (HarperCollins, 2001) ISBN 9780060187361

Magyarul megjelent

  • Mindenki marad! (Nobody Move) – Magvető, Budapest, 2009 · ISBN 9789631427325 · fordította: Totth Benedek

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 Sandomir, Richard (2017. május 26.). "Denis Johnson, Who Wrote of the Failed and the Desperate, Dies at 67". The New York Times – via NYTimes.com.
  2. ↑ "Nemzetközi Virtuális Katalógustár". Nemzetközi Virtuális Katalógustár. Online Számítógépes Könyvtári Központ. Hozzáférés: 2019. január 19.
  3. ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2019. január 19.
  4. 1 2 "Identifiants et Référentiels". IdRef (francia nyelven). Agence bibliographique de l'enseignement supérieur. Hozzáférés: 2019. január 19.
  5. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2019. január 19.
  6. 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2019. január 19.
  7. ↑ "www.dailytexanonline.com/life-and-arts/2012/10/24/denis-johnson-to-read-from-his-works-at-the-blanton-auditorium".
  8. ↑ "www.whiting.org/awards/winners/denis-johnson".
  9. ↑ "www.washingtonpost.com/wp-dyn/content/article/2007/11/14/AR2007111402806.html".
  10. ↑ "www.loc.gov/item/prn-17-099/prize-for-american-fiction-to-be-awarded-posthumously-to-denis-johnson/2017-07-11/".
  11. ↑ "norman.hrc.utexas.edu/fasearch/findingAid.cfm?eadid=00572". Hozzáférés: 2017. május 27.
  12. ↑ "www.nndb.com/lists/354/000083105/". Hozzáférés: 2017. május 27.
  13. ↑ "www.nndb.com/lists/502/000063313/". Hozzáférés: 2017. május 27.
  14. 1 2 "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  15. ↑ "Tree of Smoke author Denis Johnson dies aged 67". The Guardian (angol nyelven). Guardian News and Media Ltd. Hozzáférés: 2017. május 27.
  16. ↑ "Denis Johnson, Author of 'Jesus' Son,' Dead at 67". The New York Times (angol nyelven). The New York Times Company. Hozzáférés: 2017. május 27.
  17. ↑ "Library of Congress Authorities" (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. Hozzáférés: 2019. január 19.
  18. ↑ Carlson, Michael (2017. június 6.). "Denis Johnson obituary". The Guardian. Hozzáférés: 2022. október 8.
  19. ↑ Kean, Danuta (2017. május 26.). "Tree of Smoke author Denis Johnson dies aged 67". The Guardian. Hozzáférés: 2022. október 8.
  20. 1 2 "The Largesse of the Sea Maiden by Denis Johnson". PenginRandomHouse.com.
  21. 1 2 3 4 Jesse McKinley, "A Prodigal Son Turned Novelist Turns Playwright", The New York Times, June 16, 2002.
  22. 1 2 3 "Denis Johnson: An Inventory of His Papers at the Harry Ransom Center". norman.hrc.utexas.edu.
  23. 1 2 Chai, Barbara (2012. június 22.). "Denis Johnson: The Gregarious Recluse". The Wall Street Journal. 2018. március 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. október 21.
  24. 1 2 3 David Amsden, "Denis Johnson's Second Stage", New York, 2010.
  25. 1 2 Moore, Michael Scott (2003. február 19.). "Poet of the Fallen World". SF Weekly. 2021. szeptember 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. október 21. {{cite news}}: More than one of |accessdate= és |access-date= specified (súgó)
  26. ↑ Dwight Gardner, "Inside the List", New York Times, September 2, 2007.
  27. 1 2 Italie, Hillel (May 27, 2017) "Denis Johnson, author of 'Jesus' Son,' dead at 67". Washington Post. 2017. május 26. dátummal az eredeti címről archiválva.
  28. 1 2 Dwyer, Colin (May 25, 2017) "Denis Johnson, Author Who Wrote Of The 'Painfully Beautiful,' Dies At 67". npr.crg.
  29. ↑ Williams, John (March 29, 2017) Modern Masterpiece Turns 25 – via NYTimes.com
  30. ↑ Az élet kalandja (Jesus' Son, film)
  31. ↑ "Author Denis Johnson's Papers Acquired By Harry Ransom Center" Archiválva 2013. május 31-i dátummal a Wayback Machine-ben., Harry Ransom Center, University of Texas at Austin, July 7, 2010.
  32. ↑ James, Caryn (1986. szeptember 28.). "Nameless Lovers Chased Through Hell". The New York Times Book Review. Hozzáférés: 2019. november 17.
  33. ↑ Stars at Noon (film)
  34. ↑ Kroll, Justin (2021. november 3.). "Joe Alwyn To Co-Star Opposite Margaret Qualley In A24's 'The Stars At Noon' From Claire Denis". Deadline Hollywood. Hozzáférés: 2021. november 24.
  35. 1 2 Thompson, Bob (2007. november 15.). "Johnson's 'Tree of Smoke' Wins National Book Award". Washington Post. Hozzáférés: 2007. november 15.
  36. 1 2 Ben Sisario, "Arts, Briefly: Channeling Noir, Dickens-Style," New York Times, June 11, 2008.
  37. ↑ Jim Lewis, "The Revelator", New York Times, September 2, 2007.
  38. 1 2 Michael Cunningham, "Letter From the Pulitzer Fiction Jury: What Really Happened This Year", The New Yorker, July 9, 2012.
  39. ↑ Harvey, Dennis (2000. szeptember 5.). "Review: 'Hellhound on my Trail'". PMC. Variety. Hozzáférés: 2016. január 19.
  40. ↑ Berson, Misha (2005. március 22.). "Novelist's play "Hellhound" thrives on whip-smart lingo". The Seattle Times Company. Seattle Times. Hozzáférés: 2016. január 19.
  41. ↑ Schmidt, Kate (2002. szeptember 12.). "Theater People: Denis Johnson's shaggy hellhound". Sun-Times Media, LLC. Chicago Reader. 2021. július 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. január 19. {{cite news}}: More than one of |accessdate= és |access-date= specified (súgó)
  42. ↑ Jillian Goodman, "No More Drama?", Slate, June 1, 2012.
  43. ↑ Mark Hendricks, "Former Mitte Chair Johnson wins National Book Award" Archiválva 2020. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, txstate.edu, November 19, 2007.
  44. 1 2 3 "Remembering Denis Johnson". The New Yorker. 2017. május 26.
  45. ↑ Deborah Treisman, "This Week in Fiction: Denis Johnson," The New Yorker, February 24, 2014.
  46. ↑ Joy Williams, "‘The Laughing Monsters,’ by Denis Johnson," New York Times, November 7, 2014.
  47. ↑ "Posthumously Published 'Sea Maiden' Affirms Denis Johnson's Eternal Voice". NPR. 2018. január 9.
  48. ↑ Denis Johnson, "School is Out", Salon, October 1, 1997.
  49. ↑ Thier, Aaron (2018). "Denis Johnson's God". The Point. No. 17. Criticism. Hozzáférés: 2022. december 1.
  50. ↑ Dille, Brian B. (2017. december 21.). "Books of Revelation: Christianity and Miracles in the Life and Work of Denis Johnson". Los Angeles Review of Books. Hozzáférés: 2022. december 1.
  51. ↑ Carolyn Kellogg, "Award-winning author Denis Johnson dies at age 67," Los Angeles Times, May 26, 2017.
  52. ↑ "Denis Johnson". poets..org. Academy of American Poets. 2007. április 30.
  53. ↑ Alan Williamson, "Three Poets", New York Times, October 10, 1982.
  54. ↑ "The Breath of Parted Lips: Voices from the Robert Frost Place, Volume 1", Publishers Weekly, May 1, 2001.
  55. ↑ Stein, Ricky (2012. október 24.). "Denis Johnson to read from his works at the Blanton Auditorium". The Daily Texan. 2019. április 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. január 30.
  56. ↑ "Denis Johnson – WHITING AWARDS". www.whiting.org. Hozzáférés: 2017. május 26.
  57. ↑ "Fiction Awards by Last Name," Archiválva 2013. október 22-i dátummal a Wayback Machine-ben. Lannan Foundation. Retrieved 2013-09-01.
  58. ↑ "Past Winners: Aga Khan Prize," The Paris Review(wd). Retrieved 2013-09-01.
  59. ↑ "National Book Awards – 2007" Archiválva 2018. augusztus 13-i dátummal a Wayback Machine-ben. National Book Foundation. Retrieved 2012-03-27. With interview, acceptance speech by Johnson, and essay by Matthew Pitt from the Awards 60-year anniversary blog.
  60. ↑ Gavin, Jennifer (2017. július 11.). "Prize for American Fiction to Be Awarded Posthumously to Denis Johnson". loc.gov. Hozzáférés: 2017. július 20.
  61. ↑ Johnson, Denis (2010). ""Last Night I Dreamed I Was in Mexico"". Ploughshares. 36 (4): 58.
  62. ↑ Johnson, Denis (2010). ""The Trees Leaning into One Another, Green and Horrible"". Ploughshares. 36 (4): 59.
  63. ↑ Hurwitt, Robert (2007. október 22.). "Quirky 'Des Moines' kicks off experimental weekend-only series". Sfgate.com. Hozzáférés: 2022. október 22.
  64. ↑ "Des Moines". Theater for a New Audience. 2022. július 26. 2023. szeptember 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. október 22.
  65. 1 2 Staff writers (2/2/2015) "Denis Johnson – Biography and Filmography". Hollywood.com. 2015. február 2.[halott link]

Egyéb információk

Fordítás