 | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Különböző kovamoszatok a mikroszkóp alatt | ||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||
| ||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||
|
Bacillariophyta Haeckel 1878 | ||||||||||
| Kládok | ||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kovamoszatok témájú kategóriát.
|
A kovamoszatok (Diatomeae) a Sar szupercsoportba tartozó sárgásmoszatok (Stramenopila) törzsének egy kládja.
Egysejtű vagy sejtkötelékben együtt maradó moszatok. Édes- és tengervízben élnek. Több mint 100 000 fajuk ismert. A kovamoszatok színtestei sárgásbarnák. A sejtet két egymásba illő szilícium tartalmú kemény kovahéj zárja körül. A kovamoszatok a héj apró pórusain keresztül nyálkát bocsátanak ki, és ennek segítségével végeznek helyváltoztatást. Többnyire egyenként élnek a vízben lebegve, vagy az aljzathoz tapadva. Sok faj sejtjei az osztódásuk után közös nyálkaburokban együtt maradnak laza sejttársulást alkotva. A tengerek vizében, óriási mennyiségben fordulnak elő. Az elpusztult és a tengerfenekére süllyedt kovahéjak egyes helyeken több méter vastag kovaföld réteggé alakultak ki az elmúlt évmilliók folyamán.
A leülepedett páncéljukból kovaföld képződik, ebből készítenek szűrőket, csiszolóporokat, hang- és hőszigetelőket. Csomósodás, konkréció révén kovakő alakulhat ki. A kovamoszatok rongálják a hidakat, víz alatti építményeket, eltömítik a vízvezetékeket. Kovaföldből képződnek a dialomit, dolomit, treppel kőzetek. Részt vesznek a talaj képződésében. Kovaföldet használt Alfred Nobel a dinamit készítéséhez.
A szén-dioxid elnyelésével és az oxigén kibocsátásával létfontosságú szerepet játszanak a Föld életfenntartó rendszerének fenntartásában, hiszen a Földön végbemenő fotoszintézis egynegyedéért felelősek. A fotoszintézis a földi élet energetikai alapja. A kovamoszatok egy százalékos biomassza részarányukkal mintegy 20 százalékos globális CO2 megkötést végeznek, ugyanakkor a Föld oxigénjének ötven százalékát biztosítják.
A fitoplanktonok képesek a folyamatosan növekvő szén-dioxid és egyéb üvegházhatás miatt kibocsátott gázok elnyelésére. Kutatók egy kísérlet során megállapították, hogy „az óceán vastartalmú vegyületekkel történő trágyázása a bonyolult mikroszkopikus fajokból álló fitoplanktonok virágzását idézte elő, ami által jelentős mennyiségű szén-dioxid került az óceánok mélyére.” A kísérlet alatt a kovamoszatok virágzása négy héttel a "trágyázás" után tetőzött. Ezt számos kovamoszatfaj pusztulása követte, ezek viaszos anyagot alkotva a zooplanktonok ürülékével együtt a tenger mélyére süllyedtek alá.
A sárgásmoszatok (Stramenopila) rendszerezése sokáig vitatott volt: nem volt egyetértés a klád rangja tekintetében. Az idők során a kovamoszatok besorolását és tudományos nevét többször is megváltoztatták: Diatomophyceae, Bacillariophyta, újabban pedig Bacillariophyceae és Diatomeae. Adl et al. 2019-es ajánlásában javasolják a taxonrangok elhagyását.
Hagyományosan a kovamoszatokat 2 rendre vagy osztályra osztották fel:
Az előbbi parafiletikus csoportot alkot az utóbbival.
A Pennales-fajokat a testük közepén végigfutó kiemelkedés jelenléte és hiánya alapján rendszerezték. Egy korszerűbb rendszertani besorolást 1990-ben Round, Crawford és Mann kutatók alkottak meg; ők akkortájt e csoportot törzsként kezelték, Bacillarophyta néven, a törzsbe pedig 3 osztályt és több rendet helyeztek.
A kovamoszatok helye a sárgásmoszatokon belül, továbbá a benne levő osztályok, alosztályok és rendek rendszertani besorolása idővel változott: 2004-ben Medlin és Kaczmarska a következőképpen rendszerezték a kovamoszatokat:
2019-ben Adl et al. rendszertana a következő kovamoszatkládokat különböztette meg:
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)