Dobronya

Dobronya (Dobrá Niva)
Dobronya látképe
Dobronya látképe
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásZólyomi
Rangközség
Első írásos említés1254
PolgármesterMartin Krúdy
Irányítószám962 61
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámZV
Népesség
Teljes népesség1837 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság357 m
Terület52,51 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 28′ 17″, k. h. 19° 06′ 08″48.471389°N 19.102222°EKoordináták: é. sz. 48° 28′ 17″, k. h. 19° 06′ 08″48.471389°N 19.102222°E
Dobronya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dobronya témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Dobronya (szlovákul: Dobrá Niva, németül: Döbring) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.

Fekvése

Zólyomtól 12 km-re délre fekszik.

Története

Régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a kőkorszakban éltek emberek. A bronzkorban és a római korban is település állt a falu helyén.

A mai települést 1254-ben IV. Béla király oklevelében említik először, amikor a király a letelepülő német családoknak privilégiumokat biztosít. A későbbi oklevelekben a falu neve „Dobrona”, „Dobruna”, „Döbring”, „Dobronyva”, „Dobronivá” alakokban fordul elő. A falu kezdetben Dobronya várának szolgálófaluja volt. 1380-tól Szászpelsőc, majd 1523-tól Pelsőc uradalmának része. A 16. században többször pusztította a török, 1606-ban Bocskai hadai vertek itt tanyát. 1626-tól az Eszterházy család a birtokosa. 1637-ben leégett a település. 1682-ben Thököly kurucai táboroztak itt. 1747-ben, 1749-ben és 1769-ben tűzvészek pusztítottak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DOBRONYIVA. Tót mező Város Zólyom Vármegyében, földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, II. LAJOS e’ Várat Verbőtzy nevezetes törvény túdónak ajándékozta vala; határbéli földgyének egy harmad része sovanyas, és nehezebben miveltetik, réttyét pedig néha a’ víz járja; de mivel a’ Királyi Tábla által nevezetes jövedelmet nyert, azon felűl határja nagy, és legelője, fája elegendő, keresetre is módgya van, Selmetzre való fa hordással, és másféle fuharozással, a’ községnek öt kaszás alá való réttyei is van, második Osztálybéli.”

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Dobronyiva, Zólyom m. tót mváros, a pesti országutban: 113 k., 1039 evang. lak. Kath. és evang. anyatemplom. Földe sovány, de rétje, legelője, erdeje hasznos. Északra láthatni a régi Dobravárának maradványait. F. u. a kamara. Ut. p. Selmecz.”

A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.

Népessége

Népességi statisztikák (10 év)
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság1730181318741837
Különbség +4,79 % +3,36 % -1,97 %
Népességi statisztikák
Év2024.2025.
Lakosság18221837
Eltérés+0,82 %

1910-ben 1819 lakosából 1763 szlovák, 26 német, 9 német és 21 egyéb anyanyelvű volt.

2001-ben 1728 lakosából 1704 szlovák volt.

2011-ben 1859 lakosából 1766 szlovák volt.

2021-ben 1862 lakosából 1826 szlovák, (+2) magyar, (+1) ruszin, 18 (+6) egyéb és 18 ismeretlen nemzetiségű volt.

Neves személyek

Nevezetességei

Kapcsolódó cikkek

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  4. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
  5. ↑ ma7.sk