| Doren | |||
| A doreni Nepomuki Szt. János templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Vorarlberg | ||
| Járás | Bregenzi járás | ||
| Polgármester | Guido Flatz | ||
| Irányítószám | 6933 | ||
| Körzethívószám | 05516 | ||
| Forgalmi rendszám | B | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1048 fő (2025. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 72 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 711 m | ||
| Terület |
| ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Térkép | |||
| Elhelyezkedése | |||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Doren weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Doren témájú médiaállományokat. | |||
Doren Ausztria Vorarlberg tartományában, Bregenzi járásban, a Bregenzerwald területén elhelyezkedő, kelet-nyugati irányban kissé elnyúlt, 1014 lakosú település.
Északról Sulzberg, délkeletről részben a Weißach folyó, részben Krumbach település határolja. Délen Langeneggel, délnyugaton Alberschwendével, északnyugaton pedig Langen bei Bregenz-cel határos. Területén három folyó található: a már említett Weißach, a Bregenzer Ach és a Rotach. A település meghatározó része a déli és délkeleti tájolású lejtőkön fekszik, a település központját (templom, fogadók, bankfiók) leszámítva laza szerkezetű, elszórt házcsoportokból áll. A domborzata változatos, a 960 m magasságú Haldenhöhétől egészen a folyótorkolat 460 m tszf. magasságáig húzódik szét.
A területe legnagyobb része a Molassz-zónába esik. Lejtőinek északabbi, magasabban fekvő részei tipikusan a Kojeni Formáció, illetve a Weißach Formáció képződményeiből állnak, míg a déli és délkeleti oldalakat würm korú moréna fedi. A település területén több kisebb és egy nagy, immár épületeket is veszélyeztető csuszamlás van. Utóbbi aktív időszakaiban rendszeresen kerül be a médiába.

A község központi részén, a sulzbergi elágazástól csak néhány száz méterre délre található a doreni földcsuszamlás, amely a vonatkozó kutatások szerint már csaknem kétszáz éve bizonyíthatóan létezik, mivel a Habsburg Birodalom ún. katonai felméréseinek térképein is fel van tüntetve. A jelenség légifotókon és műholdfelvételeken is jól nyomonkövethető. Noha a talaj és a felső rétegek kimutathatóan állandó mozgásban vannak, a csuszamlás legutóbbi érdemi aktív, nagyobb tömegeket gyorsabban megmozgató fázisa 2007-ben volt.