Doren

Doren
A doreni Nepomuki Szt. János templom
A doreni Nepomuki Szt. János templom
Doren címere
Doren címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományVorarlberg
JárásBregenzi járás
PolgármesterGuido Flatz
Irányítószám6933
Körzethívószám05516
Forgalmi rendszámB
Népesség
Teljes népesség1048 fő (2025. jan. 1.)
Népsűrűség72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság711 m
Terület
  • 14,17
  • 14,18
km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 29′ 34″, k. h. 9° 52′ 46″47.492778°N 9.879444°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 34″, k. h. 9° 52′ 46″47.492778°N 9.879444°E
Doren weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Doren témájú médiaállományokat.

Doren Ausztria Vorarlberg tartományában, Bregenzi járásban, a Bregenzerwald területén elhelyezkedő, kelet-nyugati irányban kissé elnyúlt, 1014 lakosú település.

Földrajza

Északról Sulzberg, délkeletről részben a Weißach folyó, részben Krumbach település határolja. Délen Langeneggel, délnyugaton Alberschwendével, északnyugaton pedig Langen bei Bregenz-cel határos. Területén három folyó található: a már említett Weißach, a Bregenzer Ach és a Rotach. A település meghatározó része a déli és délkeleti tájolású lejtőkön fekszik, a település központját (templom, fogadók, bankfiók) leszámítva laza szerkezetű, elszórt házcsoportokból áll. A domborzata változatos, a 960 m magasságú Haldenhöhétől egészen a folyótorkolat 460 m tszf. magasságáig húzódik szét.

Geológiája

A területe legnagyobb része a Molassz-zónába esik. Lejtőinek északabbi, magasabban fekvő részei tipikusan a Kojeni Formáció, illetve a Weißach Formáció képződményeiből állnak, míg a déli és délkeleti oldalakat würm korú moréna fedi. A település területén több kisebb és egy nagy, immár épületeket is veszélyeztető csuszamlás van. Utóbbi aktív időszakaiban rendszeresen kerül be a médiába.

A doreni földcsuszamlás

A doreni földcsuszamlás madártávlatból

A község központi részén, a sulzbergi elágazástól csak néhány száz méterre délre található a doreni földcsuszamlás, amely a vonatkozó kutatások szerint már csaknem kétszáz éve bizonyíthatóan létezik, mivel a Habsburg Birodalom ún. katonai felméréseinek térképein is fel van tüntetve. A jelenség légifotókon és műholdfelvételeken is jól nyomonkövethető. Noha a talaj és a felső rétegek kimutathatóan állandó mozgásban vannak, a csuszamlás legutóbbi érdemi aktív, nagyobb tömegeket gyorsabban megmozgató fázisa 2007-ben volt.