Dzsocsi

Dzsocsi
Született	1182. június 6. Peking
Meghalt	1227. december 28. (45 évesen) Kunország
Állampolgársága	Mongol Birodalom
Halál oka	méreg
Házastársa	Bietuchumishi
Gyermekei	Orda kán Batu kán Berke kán Sajbán kán Tuka Temür Huolu Buval Kumatiemuer Tanggute Chimbay
Szülei	Börte Dzsingisz kán
A Wikimédia Commons tartalmaz Dzsocsi témájú médiaállományokat.

Dzsocsi (1181 körül – 1227 februárja) Dzsingisz kán legidősebb fia volt. Részt vett apja hadjárataiban, de hadvezérként önálló hadjáratokkal is megbízta Dzsingisz kán. Apjától a kunok területét kapta kormányzati területként, amelyet azonban korai halála miatt fiának, Batu kánnak kellett végül meghódítania.

Születése

Dzsocsi Dzsingisz kánnak – akkor még Temüdzsinnek – és főfeleségének, Börtének a legidősebb fiaként született nem sokkal azután, hogy Temüdzsin kiszabadította feleségét a merkitek fogságából. Nevének jelentése a mongol dzsocsi („vendég, váratlan jövevény”) születésének körülményeire utal. Rasíd ad-Dín szerint Börte már terhesen került a merkitek fogságába, és Dzsingisz kán is elfogadta őt fiának, azonban a szóbeszéd szerint a merkiteknél fogant. Ezt a szóbeszédet öccsei, Csagatáj és Ögödej is kihasználták, amikor a hatalommegosztásról és az öröklésről vitatkoztak egymással. Csagatáj A mongolok titkos története szerint így fogalmazott:

„Hogyan tűrhetnénk, hogy ez a merkit nemzetségből való pusztai fattyú kormányozzon bennünket?”

Élete

1207-ben Dzsingisz kán Dzsocsit küldte az „erdei népek” – a mongol nyelvű ojrátok és burjátok, a török nyelvű kirgizek és mások – meghódítására a mai Mongólia északi részére és a Jenyiszej felső folyásához.

Részt vett a Hvárezmi Birodalom ellen 1219-ben induló hadjáratban, amelynek során 1221 az ő valamint Csagatáj és Ögödej serege vette be Ürgencset, a hvárezmi fővárost.

Fél évvel atyja halála előtt halt meg, így a neki szánt kormányzati területet végül fiának, Batunak kellett meghódítania egy évtizeddel később a tatárjárás során. Ez a terület a kunok országa – az arab-perzsa forrásokban Desti Kipcsak („kipcsak puszta”) – volt, amelyik az Irtis felső folyásától a Dunáig terjedt. Az ezen a területen létrejövő Arany Hordát a középkori források gyakran Dzsocsi uluszának, azaz országának nevezték.

Családja

Rasíd ad-Dín szerint Dzsocsinak 40 gyermeke született, akik közül 14-et említ név szerint.

• Orda kán, a Fehér Horda kánja
• Batu kán, a Kék Horda és egyben az egész Arany Horda kánja
• Berke kán, az Arany Horda kánja
• Berkecsár
• Sejbán
• Tangut

Jegyzetek

Források

• ↑ Vásáry: Az Arany Horda: Vásáry István (1986). Az Arany Horda. Kossuth Könyvkiadó. ISBN 963 09 2792 6.