Extremely Large Telescope

Extremely Large Telescope
Rajz a távcsőről
Rajz a távcsőről
OrszágChile
Típus
  • Nasmyth telescope
  • infravöröstávcső
  • extremely large telescope
Elhelyezkedése
Extremely Large Telescope (Dél-Amerika)
Extremely Large Telescope
Extremely Large Telescope
Pozíció Dél-Amerika térképén
d. sz. 24° 35′ 22″, ny. h. 70° 11′ 30″24.589300°S 70.191600°WKoordináták: d. sz. 24° 35′ 22″, ny. h. 70° 11′ 30″24.589300°S 70.191600°W
Extremely Large Telescope weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Extremely Large Telescope témájú médiaállományokat.

Az Extremely Large Telescope (röviden: ELT, magyarul: rendkívül nagy távcső) az Európai Déli Obszervatórium tervezett, 39 méter tükörátmérőjű óriástávcsöve, mely, ha megépítik, a világ legnagyobb átmérőjű optikai-infravörös távcsöve lesz. A 2014-es ütemterv szerint 2024-re helyezik üzembe. Az építés tervezett költsége 1055 millió euró (2011-es árfolyamon). Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) létesítményeként a távcsőnek az észak-chilei Atacama-sivatagban található Cerro Armazones ad otthont. A projekt elnevezése kezdetben European Extremely Large Telescope (Európai Rendkívül Nagy Távcső, E-ELT) volt, de az elnevezést 2017-ben megváltoztatták.

Az ELT célja, hogy bővítse asztrofizikai tudásunkat más csillagok bolygóinak, az Univerzum első galaxisainak, a szupernagy tömegű fekete lyukak és a protoplanetáris korongok vizsgálatával.

Konstrukció

A teleszkóp méretei miatt a monolitikus tükör szóba sem kerülhetett mint főtükör, helyette 798 darab hatszög alakú tükörszegmenst használ. A szegmensek egyenként kb. 1,4 méter átmérőjűek és 50 milliméter vastagok, összesített fénygyűjtő felületük kb. 978 m². A szegmentált megoldással sokkal egyszerűbb a teleszkóp karbantartása is. A teleszkóp látómezeje a telihold méretének kb. 10%-a.

2017-ben a németországi Schott művekben kiöntötték a főtükör első hat szegmensét kis hőtágulású Zerodur anyagból. A csiszolást és polírozást a francia Safran Reosc cég fogja elkészíteni.

Az ELT közel 80 méter magas és 88 méter átmérőjű kupolája a világ legnagyobb teleszkóp számára épített kupolája lesz. Az acélból készült kupolaszerkezet felső része nagyjából 6100 tonnát, míg a távcsőszerkezet 3700 tonnát fog nyomni. Maguk a műszerek a távcső két átellenes oldalán elhelyezett, egy-egy teniszpálya méretű platformon kapnak helyet. A betonból készült, henger alakú alap tetején forog majd a kupola felső része, így a hatalmas megfigyelőrésen keresztül a távcső minden irányba ki fog látni. A kupolát egy összesen 36 kocsiból álló berendezés fogja forgatni, amelynek kocsijai egyenként 27 tonnásak lesznek.

Műszerezettség

A teleszkópra több tudományos műszert is szerelnek, és csupán percek alatt lehet majd egyikről a másikra váltani.

A helyszín kiválasztása

A tervezett E-ELT helyszínét hosszasan mérlegelték, megvizsgálva rengeteg lehetséges helyszínt: Argentínában, Chilében, Marokkóban és Spanyolország La Palma szigetén is. A távcső építésének helyét 2010 áprilisában választották ki: a 3060 méter magas Cerro Amazones az Atacama-sivatagban, a VLT-nek otthont adó Cerro Paranaltól mintegy 20 kilométerre van.

Összehasonlításul

Az ELT 39 méter átmérőjű főtükrével a világ legnagyobb optikai földi távcsöve lesz, mellette eltörpülnek majd a világ hasonló műszerei.

Az ELT kupolájának mérete más távcsőkupolák mellett.

A működő optikai távcsövek közül az egyik legnagyobb a Kanári-szigeteki Nagy Távcső, amelynek tükre 10,4 méter átmérőjű, és összesen 36 darab hatszögletű szegmensből áll. Az építés alatt álló Harmincméteres Távcső (TMT) főtükre pedig 492 darab tükörszegmensből áll majd, amelyek egyenként 1,4 méteresek lesznek.

Az ESO Nagyon Nagy Távcsöve (VLT) a világ legfejlettebb optikai távcsőrendszere, amely négy, egyenként 8,2 méteres teleszkópból, valamint négy 1,8 méter átmérőjű mozgatható kiegészítő távcsőből áll.

Tudományos célok

Jegyzetek

  1. 1 2 "The E-ELT in numbers". ESO. 2011. november 15. dátummal az eredeti (HTML) címről archiválva. Hozzáférés: 2011. október 15.
  2. ↑ "Groundbreaking for the E-ELT" (angol nyelven). ESO. Hozzáférés: 2014. június 19. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  3. 1 2 "Meteor". XLVIII. (2). Budapest: MCSE: 23. ISSN 0133-249X. {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)
  4. 1 2 information@eso.org. "Milyen lesz az ESO ELT távcsövének kupolája?". www.eso.org. 2021. június 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. június 7.
  5. ↑ information@eso.org. "Instruments | ELT | ESO". elt.eso.org (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. február 19.
  6. ↑ "E-ELT Site Chose" (angol nyelven). ESO. Hozzáférés: 2010. április 26. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)
  7. ↑ Péter, Molnár. "Rekorder óriástávcsövet adnak át a Kanári-szigeteken | csillagaszat.hu". Hozzáférés: 2021. június 7.
  8. ↑ information@eso.org. "Nagyon Nagy Távcső (Very Large Telescope)". www.eso.org. 2021. június 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. június 7.
  9. ↑ "E-ELT Science Case Brochure" (PDF) (angol nyelven). ESO. 2011. szeptember 16. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2011. október 15. {{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)

Források

Kapcsolódó szócikkek

További információk

Commons:Category:E-ELT
A Wikimédia Commons tartalmaz Extremely Large Telescope témájú médiaállományokat.