Az EMG-777 az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára (EMG) által 200-300 példányban gyártott és a MIGÉRT által forgalmazott „programozható grafikus kalkulátor”, ami a gyakorlatban egy teljes értékű, többprocesszoros számítógép volt, beépített CRT kijelzővel és 8"-os hajlékonylemez meghajtóval egybeépítve. A kiterjesztett BASIC programozási nyelv a processzorok közötti feladatmegosztást is kezelte.
A készülék, bemutatása évében, az 1983 év őszén megrendezett Brnói Nemzetközi Vásáron aranyérmet, valamint az 1984. évben BNV-díjat nyert.
A készülék nullszériáját a 410-es, a többit a 404-es szalagon szerelték össze.
A fejlesztés célkitűzései
A fejlesztéskor kiindulási típusként használt Tektronix-4051
Az 1970-es évek közepére az EMG fejlesztői, Krizs Vladimir irányításával, megkezdték a sikeres EMG 666 utódjának tervezését. Az új készüléknek a megfogalmazott kívánalmak szerint alkalmasnak kellett lennie a következőkre:
műszerek vezérlésére
a mért adatok grafikus megjelenítésére a kiértékeléshez
az adatok feldolgozására, tárolására
műszaki-tudományos számításokra
magas szintű programnyelven legyen programozható
ne igényeljen különleges üzemeltetési környezetet
mélyebb számítástechnikai képzettséget
a felhasználás helyszínén legyen alkalmazható
közvetlenül a felhasználó programozhassa és kezelhesse
beszerzési és üzemeltetési költségei mérsékeltek legyenek
a felépítéséhez korszerű, azonban könnyen hozzáférhető alkatrészekre legyen szükség
A fejlesztés alapját a Tektronix-4051 asztali számítógép alkotta, amely abban az időben a használt tárolóképcsöves megjelenítési technológia miatt COCOM listán volt, ezért beszerzése nehézségekbe ütközött. Ennek ellenére ez lett a fejlesztés alapja, mivel:
A fejlesztés során nem volt cél, hogy az EMG-777 bármely más típussal kompatibilis legyen, ami lehetővé tette, hogy több típusból merítsenek ötleteket, illetve kisebb-nagyobb mértékben figyelembe vegyék az Intel ajánlásait.
A fejlesztés elején eldőlt, hogy a kiindulási típushoz képest több ponton el fognak térni:
Fontosabb eltérések
Tektronix-4051
EMG-777
Tároló képcső
Hagyományos közepes utánvilágítású képcső
Vektor grafika
Raszter grafika
Kazettás háttértároló
MOM 8"-os floppy
Egyprocesszoros felépítés
Többprocesszoros felépítés
A fejlesztés 1977-től 1983-ig tartott, mivel több más termék párhuzamos fejlesztése is folyt, illetve nem volt zökkenőmentes a külső fejlesztőkkel való együttműködés sem, amit az Üzemi híradóban megjelent cikk végéhez fűzött szokatlan megjegyzés is hangsúlyoz.
A fejlesztés eredménye egy kis szériás termék lett, amely rengeteg csavart, távtartót tartalmazott, az előlap borítása azonban vákuumformázott műanyagból készült.
Felépítése
Részei:
Számítógépház
Billentyűzet korlátozott magyar karakterkészlettel (Á, É, Ó, Ö, Ü, á, é, ó, ö és ü)
Nyomtató
Az előlapon kapott helyet:
a 31cm-es zöld fényű közepes utánavilágítású CRT kijelző, amely 25 sor, soronként 64 karakter illetve 512 x 400 pixel megjelenítésére képes
A monitor, floppy és a tápegység a házba fixen volt beépítve. Maga a számítógép 8 darab nyomtatott áramkörön került kialakításra, amelyek élcsatlakozóval csatlakoztak a házban kialakított passzív buszhoz. A busz eleinte wire-wrap vezetékezéssel, később többrétegű nyomtatott áramkörön került kialakításra.
A készülékben négy processzor volt. A főprocesszor, Am2901 (4 darab 4 bites bitszelet technikájúALU-ból felépített 16 bites egység), és 3 darab Intel 8085 perifériális processzor. (Utóbbiak a kijelzőt, a floppyt és a perifériabuszokat kezelték.)
A floppyn a következő formátumokban lehetett adatokat tárolni:
Soros hozzáférésű ASCII adatfájl
Soros hozzáférésű bináris adatfájl
Közvetlen hozzáférésű rekordszervezésű ASCII adatfájl
BASIC programfájl
A BASIC programfájlok titkosított tárolását is megoldották.
Lehetőség volt a magyar, angol, német és orosz karakterkészletek használatára, illetve a megjelenített karakterek kiemelésére aláhúzással, inverz megjelenítéssel, villogással, vagy emelt fényerővel
Csatlakoztatható volt hozzá:
DARO 1154 (Robotron 1154) típusú nyomtató (100 karakter/sor) (az East Europe Report dokumentumban hibásan CARO 1154 szerepel)
EMG 666 perifériák a 666 buszon keresztül, amelyet az EMG 666-hoz fejlesztettek ki
IEC-625 buszon keresztül a vonatkozó szabványoknak megfelelő perifériák
A készüléket a megfelelően kialakított fogantyúk segítségével lehetett áthelyezni, amihez a használati utasítás két ember közreműködését írta elő, azonban némi ügyességgel egy ember is fel tudta emelni.
A memória mennyisége
A készülékben található memória mennyiségét a különböző források eltérően adják meg, aminek filozófiai okai vannak. A gyártás kezdetekor úgy gondolták, hogy a kalkulátoroknál szokásos módon csak a felhasználható memória mennyiségét adják meg, így az első ismertetőkben a „64K, 144K-ig bővíthető” formula szerepelt. (Ténylegesen, a gyártás során mindig beépítették a teljes RAM mennyiséget.) A konkurens típusoknál azonban elterjedt a teljes beépített memória mennyiségének megadása, ami értelemszerűen nagyobb, hiszen a rendszer által lefoglalt memóriaterületeket is tartalmazta. Mivel a piacon ez utóbbi jelölés terjedt el, az EMG is kénytelen volt alkalmazkodni hozzá, és a teljes memóriamennyiséget feltüntetni, így végül a „288 K byte, ebből 128 K byte a felhasználói programtár” megfogalmazást használták.
A BASIC programozási nyelv
A BASIC az 1980-as évek elején elterjedt, általánosan ismert interpreteres programozási nyelv volt. A fejlesztés alapja az ANSI Minimal BASIC előzetes szabványa, illetve „A BASIC programozási nyelv” című kiadvány volt. Mivel a konkurens termékek szolgáltatásaival lépést szerettek volna tartani, több hasonló nyelvjárásból vettek át utasításokat, még az IBM 5100APL nyelvéből is vettek át ötletet.
Gazdasági, politikai környezet
A készüléket a tervgazdálkodás keretein belül kellett megtervezni és gyártani, olymódon, hogy a termék ne veszélyeztesse az ESZR számítógépeket gyártó vállalatok, illetve testvéri országok, valamint az EMG számítógépgyártó kapacitását korábban átvevő Videoton érdekeit.
Ugyanakkor a hidegháború miatt, a COCOM-lista alapján a Varsói Szerződés országaiba nem lehetett a NATO országokból fejlett eszközöket importálni (ilyen volt például a tárolóképcső). A szocialista országokban a gyártás folyamán a minőség és a határidő nem mindig szerepelt a legmagasabb prioritások között, ezért az onnan beszerzett részegységek gyakran hagytak kívánnivalót maguk után.
Hatásai
A 777 fejlesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, mely szerint egyes hardver elemek szoftveresen helyettesíthetőek a PRIMO fejlesztésénél is felhasználták.
.jpg)
