| Ed Koch | |
| New York város 106. polgármestere | |
| Hivatali idő 1978. január 1. – 1990. december 31. | |
| Előd | Abraham Beame |
| Utód | David Dinkins |
| Katonai pályafutása | |
| Csatái | második világháború |
| Született | 1924. december 12. Bronx |
| Elhunyt | 2013. február 1. (88 évesen) Greenwich Village |
| Sírhely | Trinity Church Cemetery and Mausoleum |
| Párt | Demokrata Párt |
| Foglalkozás | |
| Iskolái |
|
| Halál oka | szívelégtelenség |
| Vallás | zsidó vallás |
| Díjak |
|
| Ed Koch aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ed Koch témájú médiaállományokat. | |
Edward Irving Koch (IPA: /kɒtʃ/, New York, 1924. december 12. – New York, 2013. február 1.) amerikai politikus, New York polgármestere, kongresszusi képviselő.
Koch szülei, Louis és Joyce Silpe Koch, lengyelországi zsidó bevándorlók voltak. Edward Newarkban járt középiskolába, majd elvégzett két évet a manhattani City College-ban, de tanulmányait félbe kellett hagynia, amikor 1943-ban besorozták katonának. Európában harcolt, majd a háború végeztével – mivel tudott németül – Bajorországban szolgált, részt vett a közigazgatás nácimentesítésében. 1946-ban szerelt le.
A katonai szolgálat után jogi végzettséget szerzett a New York Universityn, és 1949-től két évtizeden át ügyvédként dolgozott. 1963-ban három kollégájával megalapította a Koch, Lankenau, Schwartz & Kovner ügyvédi munkaközösséget.
1969-ben politikai pályára lépett, és demokrata párti képviselő lett a kongresszusban. Négyszer választották újra, de az ötödik ciklusban lemondott, miután elnyerte a New York-i polgármesteri posztot.

Koch 1978-ban lett New York polgármestere, miután 1977 novemberében a választáson legyőzte az előző polgármestert, Abraham Beame-et. Ezután még kétszer újraválasztották (1981-ben és 1985-ben), elsöprő többséggel. 1989-ben azonban a demokrata párti előválasztáson alulmaradt David Dinkinsszel szemben, aki aztán elnyerte a polgármesteri címet.
Koch New York élén eltöltött tizenkét évének első számú sikere a csőd szélén álló város gazdasági egyensúlyának helyreállítása volt. Polgármestersége alatt a városban megtiltották a szexuális irányultságon alapuló munkahelyi diszkriminációt. Sok ezer új lakás épült, és számos elhagyott, lepusztult épületet felújítottak. Elmondása szerint különösen büszke volt a közlekedési dolgozók 1980-as sztrájkja alatt megmutatkozott vezetői stílusára.
Ugyanakkor Koch konfrontatív viselkedésével időről időre magára haragította az embereket. Vezetése alatt a városban magas volt a hajléktalanok száma, nőtt a kábítószerezés, komoly probléma volt az AIDS és legfőképpen súlyos volt a korrupció a városvezetésben. A Koch-korszakra árnyat vetettek a faji alapú zavargások is, különösen a bensonhursti és Howard Beach-i gyilkosságok.
Koch, aki 66 évesen távozott a polgármesteri hivatalból, aktív maradt a politikai pályafutása végeztével is. Visszatért a jogi pályára, de emellett gyakran szerepelt a médiában kommentátorként, reklámarcként, és a kilencvenes évek végén még egy bírósági valóságshowban is szerepelt két évig.
Élete során tizenhét könyvet publikált.
Annak ellenére, hogy Koch egész életében a Demokrata Párthoz tartozott, több ízben támogatott republikánus politikusokat, köztük Rudolph W. Giulianit, Michael Bloomberget, sőt George W. Busht is.
Koch életében és gondolkodásában meghatározó szerepet játszott a zsidósága. Szülei zsidók voltak, és ő maga is zsidó iskolába járt. Amikor a második világháború után Németországban szolgált, ellátogatott Dachauba és Auschwitzba is. A főbb ünnepeken ortodox zsinagógába járt. Odaadó támogatója volt Izraelnek, és fellépett a szovjetunióbeli zsidók elnyomása ellen. Sírkövére Daniel Pearl utolsó szavait vésette: „Apám zsidó, anyám zsidó, zsidó vagyok”.
Idős korában Koch szívproblémákkal küzdött. Szívritmus-szabályozót kapott, és 2009-ben négyszeres bypass műtétet hajtottak végre a szívén. 2013 február 1-jén, a hajnali órákban, szívelégtelenségben halt meg a New York-i Presbyterian/Columbia kórházban. Nyolcvannyolc évet élt.
{{cite journal}}: |access-date= requires |url= (súgó)