Az ekecsont (lat. vomer) a mediánszagittális síkban található, az arckoponya páratlan csontjai közé tartozó, trapéz alakú csont, amely a csontos orrsövény alsó és hátsó részét alkotja.
Kapcsolatai
felül: a rostacsont lamina perpendicularisával képez varratot
hátul: szárnya (ala vomeris) közvetítésével az ékcsonttal képez varratot
alul: a pars cuneiforme vomeris-szel a felső állcsont szájpadnyúlványán (proc. palatinus maxillae) és a szájpadcsonton (os palatinum) ül (Vomeromaxilláris varrat)
Más állatokban
A csontos halaknál az ekecsontok lapos, páros csontok, melyek a szájpadlás elülső részét alkotják, közvetlenül a premaxilláris csontok mögött. Az állkapcsukon kívül a szájüreget alkotó minden csonton is lehetnek fogak, igen gyakoriak a szájpadláson és az ekecsonton. Egyes kihalt fajoknál az ekecsonton lévő fogak nagyobbak voltak az elsődlegesektől.
Kétéltűek és hüllők keskenyebb vomerrel rendelkeznek a megnagyobbodott choanák következtében.
Madaraknál különösen kis méretűek, amelyek részt vesznek csőrük felső, hátsó részének alkotásában.
Az emlősök még keskenyebb ekecsonttal rendelkeznek, melyek egyesültek egy függőleges csonttá. A kemény szájpad fejlődése lehetővé tette, hogy az ekecsont afölé, az orrüregbe kerüljön, a szájüregtől elkülönülve.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Vomer című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.