Az enargit (réz-arzenoszulfid) réztartalmú rombos kristályrendszerű, a szulfidos egyes kénanionnal rendelkező ásványegyüttesek közé tartozik. Zömök oszlopos vagy táblás, kockatermetű kristályokban, tömeges halmazokban fordul elő. Előfordulnak szépen fejlett kristálycsoportokban is. Gyakoriak a hármas ikerkristályai.
Hidrotermás eredetű. Keletkezése során a mélyből feltörő oldatok átitatják a környező kőzetféleségeket, azokat átalakítják. Hasonló ásvány: a sötét színű szfalerit.
Ritkábban előforduló rézércfajta, melynek arzéntartalmát is hasznosítják. Telepszerű előfordulásai nagy mennyiségben találhatók Jugoszláviában Bor, Chilében, a Fülöp-szigeteken, Oroszországban az Ural-hegységben, az Amerikai Egyesült Államokban Utah és Montana területén, Mexikóban, Peruban, Argentínában, Namíbiában. Jelentős volt a Szardínia-szigetén az enargitban gazdag ércek bányászata.
Nagyobb mennyiségben Recsken bányászták, ott a megkutatott de felhagyott mélyszinti ércesedésben is előfordul, a Velencei-hegységben ahol 20 km² területű vulkanikus területen és az azt környező utóvulkanikus környezetben több helyen előfordul, így Nadapon és Pátkán ahol bányászták is, de a bányászat gazdaságtalansága miatt a termelést beszüntették.
