| Eopsaltria leucops | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Eopsaltria leucops (Salvadori, 1876) | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Eopsaltria leucops témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Eopsaltria leucops témájú kategóriát.
|
Az Eopsaltria leucops a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a cinegelégykapó-félék (Petroicidae) családjába tartozó faj.
A fajt Tommaso Salvadori olasz zoológus és ornitológus írta le 1876-ban, a Leucophantes nembe Leucophantes leucops néven. Egyes szervezetek a Tregellasia nembe sorolják Tregellasia leucops néven.
Az Új-Guinea szigetén található, Indonézia és Pápua Új-Guinea területén, valamint Ausztrália északkeleti részén a York-félszigeten honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, valamint cserjések. Állandó, nem vonuló faj.
Testhossza 11–15 centiméter, testtömege 16 gramm.
Rovarokkal és más kisebb ízeltlábúakkal táplálkozik, de időnként magvakat is fogyaszt.
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.