Erhard Schmidt
| Erhard Schmidt | |
 | |
| Született | 1876. január 13. Tartu |
| Elhunyt | 1959. december 6. (83 évesen) Berlin |
| Állampolgársága | keletnémet |
| Szülei | Alexander Schmidt |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | David Hilbert, Salomon Bochner Alfred Brauer Richard Brauer Lothar Collatz Alexander Dinghas Michael Golomb Guido Hoheisel Eberhard Hopf Heinz Hopf Martin Kneser Wilhelm Specht |
| Kitüntetései | A Német Demokratikus Köztársaság Nemzeti Díja |
| Sírhelye | Alter Friedhof Potsdam |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Erhard Schmidt témájú médiaállományokat. | |
Erhard Schmidt (Tartu, 1876. január 13. – Berlin, 1959. december 6.) balti német matematikus, akinek munkássága jelentősen befolyásolta a matematika irányvonalát a huszadik században.
Élete
Tartuban született (németül: Dorpat), Livónia kormányzóságban (ma Észtország).
Tudományos pályája
Tanácsadója David Hilbert volt, és 1905-ben doktorált a Göttingeni Egyetemen. Doktori disszertációja Entwickelung willkürlicher Funktionen nach Systemen vorgeschriebener címet viselte és egy integrálegyenletekkel foglalkozó munka volt. David Hilberttel együtt jelentős mértékben hozzájárult a funkcionálanalízishez. Ernst Zermelo szerint, a Schmidttel folytatott beszélgetések alapján, a matematikus nevéhez fűződik a „választási axiómá”-ból származó, 1904-es jólrendezési tétel klasszikus bizonyításának ötlete és módszere, amely a modern halmazelmélet szerves részévé vált.
1922-ben a berlini Frigyes Vilmos Egyetemen Neumann Jánost is tanította.
A Nemzetiszocializmus alatt
A második világháború alatt Schmidt vezető pozíciókat töltött be a berlini egyetemen, és különféle náci határozatokat kellett végrehajtania a zsidók ellen – ezt a munkát láthatóan nem végezte túl jól, mert egy ponton kritizálták, amiért nem érti a „zsidókérdést". 1951-ben Schmidt 75. születésnapja alkalmából egy prominens zsidó matematikus, Hans Freudenthal, aki túlélte a náci éveket, kritika nélkül beszélt azokról a nehézségekről, amelyekkel Schmidt szembesült abban az időszakban. Schmidt azonban konzervatív és nacionalista volt, és megvédte Hitlert a Kristályéjszaka után, és azt mondta Issai Schurnak: „Tegyük fel, hogy háborút kell vívnunk, hogy felfegyverezzük Németországot, egyesüljünk Ausztriával, felszabadítsuk a Saar-vidéket és Csehszlovákia német részét. Egy ilyen háború félmillió fiatal emberünkbe került volna, de mindenki csodálta volna a győztes vezetőnket. Most Hitler félmillió zsidót áldozott fel, és nagyszerű dolgokat tett Németországért, és én még mindig hálás vagyok neki".
1948-ban Schmidt megalapította, és első főszerkesztője lett a Mathematische Nachrichten folyóiratnak.
Jegyzetek
- ↑ "books.google.fr/books?id=4siw31DPONUC&lpg=PA47&ots=b21Gzi15QQ&dq=Erhard%20Schmidt%20january%201876&hl=fr&pg=PA47#v=onepage&q=Erhard%20Schmidt%20january%201876&f=false".
- ↑ "www-groups.dcs.st-and.ac.uk/~history/Biographies/Schmidt.html".
- ↑ "MacTutor History of Mathematics archive". Hozzáférés: 2017. augusztus 22.
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 10.
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 9.
- ↑ "books.google.cat/books?id=4siw31DPONUC&pg=PA48". 48. o.
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 30.
- ↑ Erhard Schmidt a Mathematics Genealogy Project adatbázisában
- ↑ "www.w-volk.de/museum/grave69.htm".
- ↑ Zermelo 1904.
- ↑ Sanford L. Segal, Mathematicians Under the Nazis, Princeton University Press, 2003, 358. o.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Erhard Schmidt című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Ernst Zermelo, Ernst (1904). "Beweis, daß jede Menge wohlgeordnet werden kann". Mathematische Annalen (német nyelven). 59 (4): 514–516. doi:10.1007/BF01445300. 2016. március 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. január 3. Reprinted in English translation as "Proof that every set can be well-ordered", van Heijenoort 1976, pp. 139–141.