1999-ben kezdte a pályafutását egy lyoni amatőrcsapatban, a francia ötödosztályban szereplő AS Lyon-Duchéreben. Nem kellett sokáig várni a felfedezésére, 2000 nyarán leigazolta őt az AS Monaco, majd 2000. szeptember 16-án, a Toulouse FC ellen sor került a debütálására is a profik között. Nem sikerült állandó helyet kiharcolnia magának a kezdőcsapatban, két szezon alatt összesen 22 mérkőzésen szerepelt a bajnokságban.
Ezután a Lille-hez igazolt. Csak úgy, mint a hercegségben, itt is két szezont töltött el, de itt alapembernek számított már, 62-szer húzhatta magára a Lille mezét. Kiváló teljesítményével felhívta magára a bajnok Lyon figyelmét is, akik 5 millió eurót fizettek érte 2004-ben. Így Abidal visszakerülhetett abba a városba, ahol elkezdte a pályafutását, de immár nem az ötödosztályú kiscsapatba, hanem az ország elsőszámú klubjába.
Lyon
Ekkor már a liga legjobb balhátvédjei között tartották számon, ennek köszönthetően bekerült a francia labdarúgó-válogatott keretébe is, ahol 2004. augusztus 18-án, Bosznia-Hercegovina ellen pályára is lépett. Részt vett a 2006-os Világbajnokságon is, ahol drámai körülmények között, büntetőpárbajban veszítette el a döntőt a francia válogatott az olasszal szemben.
Barcelona
A Lyonnal 3 év alatt 3-szor nyerte meg a bajnokságot, így újabb kihívás után nézett, és mivel a FC Barcelona is szerette volna őt megszerezni, így a Lyonnak nem sok választási lehetősége volt, megvált tőle 2007. június 30-án, 15 millió euróért cserében. A Barcában együtt játszhatott többek között a példaképével, Lilian Thurammal, és egy másik válogatottbeli társával, Thierry Henryval is. 2009-ben, amikor a Barcelona mindent bezsebelt, amit csak lehetett, éppen a BL-fináléban nem játszhatott, mert kiállították a Chelsea FC elleni elődöntőben (Nicolas Anelka ellen szabálytalankodott). A válogatottban Patrice Evra miatt egy sorral beljebb húzódott.
Betegsége
A következő évtől háttérbe szorult számára a sport, mert a májrákja ellen küzdött, a műtétek után szervátültetésen is átesett.
„Azért harcolok, mert ezt kell tennem, ilyen a mentalitásom. Egyszerűen nem adhatom fel!" – vallott azokról a napokról. Felépülése után visszatért a labdarúgáshoz, 2013-ban a Monacóba igazolt, majd egy pár hónapot játszott még az Olimbiakószban is.
