Etilbenzol

Az etilbenzol egy szerves vegyület, pontosabban egy aromás szénhidrogén. A molekulája egy benzolgyűrűt tartalmaz, a gyűrűhöz egy etilcsoport kapcsolódik. Színtelen folyadék, a szaga a benzoléhoz hasonló. A természetben a kőszénkátrányban fordul elő kis mennyiségben. Gyakorlati jelentőségét az adja, hogy a sztirol gyártásának alapanyaga, ami fontos alapanyag a műanyagiparban.

Kémiai tulajdonságai

Az etilbenzol gyakorlati szempontból legjelentősebb reakciója a dehidrogénezése. E folyamat során az etilbenzol sztirollá alakul. A reakció egyenlete:

Előfordulása a természetben

A sztirol a természetben kis mennyiségben a kőszénkátrányban található meg. A kőszénkátrány feldolgozása során az etilbenzol az ún. xilolfrakcióba kerül. A kinyerése a kőszénkátrányból nehézkes, és nem is tudná fedezni a vegyipar szükségleteit.

Előállítása

Az etilbenzolt etilénből és benzolból gyártják katalizátor jelenlétében. Ez a folyamat egy úgynevezett Friedel–Crafts-reakció (alkilezés). A katalizátor például alumínium-klorid lehet.

\mathrm {C_{6}H_{6}+H_{2}C{=}CH_{2}\rightarrow C_{6}H_{5}{-}CH_{2}{-}CH_{3}}

Felhasználása

Az etilbenzolt főként sztirol gyártására használják fel. A sztirolt az iparban nagy mennyiségben alkalmazzák kiindulási anyagként polisztirol, egy elterjedt műanyag előállítására. Emellett az etilbenzol köztes termék számos más szerves vegyület előállításánál.

Jegyzetek

1 2 3 4 5 6 7 Az etilbenzol vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. november 6. (JavaScript szükséges) (angolul)
1 2 3 Az etilbenzol (ESIS)^{[halott link]}

Források

Bruckner Győző: Szerves kémia, II-1-es kötet. Tankönyvkiadó, Budapest, 1979.
Furka Árpád: Szerves kémia, Budapest, 1988.

[BGIA_GESTIS-1] 1 2 3 4 5 6 7 Az etilbenzol vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. november 6. (JavaScript szükséges) (angolul)

[ESIS-2] 1 2 3 Az etilbenzol (ESIS)^{[halott link]}