| Euratsfeld | |||
| A Keresztelő Szt. János-plébániatemplom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Amstetteni járás | ||
| Irányítószám | 3324 | ||
| Körzethívószám | 07474 | ||
| Forgalmi rendszám | AM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2805 fő (2025. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 308 m | ||
| Terület | 30,6 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Euratsfeld weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Euratsfeld témájú médiaállományokat. | |||
Euratsfeld osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Amstetteni járásában. 2023 januárjában 2751 lakosa volt.


Euratsfeld a tartomány Mostviertel régiójában fekszik a Gafringbach folyó mentén. Területének 16,6%-a erdő, 75,8% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egy település tartozik és 3 katasztrális községre oszlik: Euratsfeld (1212 ha), Gafring (942 ha) és Großaigen (905 ha).
A környező önkormányzatok: délnyugatra Neuhofen an der Ybbs, északnyugatra Amstetten, északra Sankt Georgen am Ybbsfelde, északkeletre Ferschnitz, délkeletre Wang.
Euratsfeldet 1158-ban említik először. Neve az ófelnémet Irat személynévből származik. Területét a freisingi apátság kapta meg a 10. század végén, feltehetően ők telepítették is be. Már ekkor létesíthettek egy Keresztelő Szt. Jánosnak szentelt kápolnát, amelyet később templommá bővítettek. A falu eleinte a neuhofeni egyházközséghez tartozott, 1332-ben vált önállóvá. Bécs 1683-as ostromakor a törökök felégették a falut, 43 lakost megöltek, másokat (köztük a plébánost) elhurcolták rabszolgának. Ásatások során olyan föld alatti járatokra bukkantak, ahol a lakosok elrejtőzhettek. Templomát a 18. században barokk stílusban átépítették.
1908-ban, Ferenc József trónra lépésének 60. jubileumán Ezratsfeldet mezővárosi rangra emelték. Címerét 50 évvel később, 1958-ban kapta (rajta Szt. Corbinian látható, a freisingi püspökség alapítója).
Az euratsfeldi önkormányzat területén 2023 januárjában 2751 fő élt. A lakosságszám 1939 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 97,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,6% a régi (2004 előtti), 0,6% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,6% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,5% pedig egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 97,8%-a római katolikusnak, 0,6% evangélikusnak, 0,3% ortodoxnak, 0,1% mohamedánnak, 1% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németeken kívül (99,4%) a horvátok alkották 5 fővel.
A népesség változása:
| Lakosok száma | 2436 | 2639 | 2805 |
| 2005 | 2018 | 2025 |