Fajta

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A fajta (latinul: cultivar) az élővilágban az egyes fajok háziasított (domesztikált) állományain belül elkülönülő populáció. A fajta nem azonos a faj fogalmával. A fajta, az alfaj mellett a faj alárendelt kategóriája. Mivel a fajták mesterségesen létrehozott eltérések az adott fajtól, ezért nem tekinthetők valódi taxonoknak.

A fajtán belül az egyedek tulajdonságai viszonylag homogének, és a többi fajtától eltérőek. E tulajdonságokat a tenyésztők mesterséges szelekcióval (nemesítéssel) hozták létre és tartják fent. Például a kutya és a közönséges farkas egyazon faj háziasított és vadon élő állományai, de a kutyán belül számos fajta ismert, mint például puli, magyar vizsla, komondor stb.

Biológiai értelemben tehát az emberi fajon belül nincsenek fajták.

A termesztett fák és cserjék fajtái majdnem mindig klónok, amelyeket egy faj egy bizonyos változatának, esetleg egy (két vagy több faj keresztezésével előállított) hibrid felszaporításával állítottak elő. A modern (1951 után keletkezett) fajtáknak nem latin, hanem nemzeti nyelven írott fantázianevet kell adni. A fajtaneveket egyszerű aposztrófok között, nagy kezdőbetűkkel írjuk, pl. 'Golden Delicious'.

A fajtiszta az adott fajon belüli, nem több fajta keverékéből létrejött vagy létrehozott fajra használt kifejezés, melyre a pedánsabb, "nemhivatalos" nyelvhasználtban a fajtatiszta jelzőt is alkalmazzák. A több faj keverékeként kialakult állatra nem használatos a fajtiszta kifejezés, fajok keverékeként utalunk rájuk (pl. öszvér). A Magyar Értelmező Kéziszótár ezt a kifejezést a következőképpen jegyzi: "fajtiszta m[ellék]n[év]; nem hiv[atalos] Fajtatiszta."

Szükség esetén a növények osztályozásánál a magasabb fajcsoport és fajsor, esetleg alfajcsoport, alfajsor és fajkomplexum, valamint az alacsonyabb alfaj, változat, alváltozat, alak és alalak alkategóriák is használlatosak, míg az állatok osztályozásánál a magasabb fajkomplexum, valamint az alacsonyabb alfaj, fajta és alfajta alkategóriák is felhasználhatók.

A növények esetében a fajta az alábbi hierarchiában helyezkedik el:

• nemzetség (genus)
  • alnemzetség (subgenus)
    • fajcsoport (sectio)
      • alfajcsoport (subsectio)
        • fajsor (series)
          • alfajsor (subseries)
            • fajkomplexum (species complex)
              • faj (species)
                • alfaj (subspecies)
                  • rassz (convarietas)
                    • változatcsoport (provarietas)
                      • változat (varietas)
                        • alváltozat (subvarietas)
                          • forma, alak (forma)
                            • alforma, alalak (subforma)
                              • fajta, termesztett fajoknál (cultivar, azaz változat)
                                • alfajta, termesztett fajoknál (subcultivar)

Az állatok esetében pedig az alábbi hierarchia az érvényes:

• nem (genus)
  • alnem (subgenus)
    • fajkomplexum (species complex)
      • faj (species)
        • alfaj (subspecies)
          • rassz (convarietas)
            • fajtacsoport (provarietas)
              • fajta (varietas, azaz változat)
                • alfajta (subvarietas)

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek

• Állatrendszertan
• Növényrendszertan
• Termesztett növények rendszertana (wd)