Feszty Adolf

Feszty Adolf
SzületettRehrenbeck Adolf Lajos
1846. augusztus 17.
Ógyalla
Elhunyt1900. február 26. (53 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaépítész, feltaláló, politikus, országgyűlési képviselő
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1887. szeptember 28. – 1892. január 4.)
Iskolái
SírhelyeÚj köztemető
A Wikimédia Commons tartalmaz Feszty Adolf témájú médiaállományokat.

Martosi Feszty Adolf Lajos (Ógyalla, 1846. augusztus 17. – Budapest, 1900. február 26.) építész, neves budapesti palota-, üzlet- és bérháztervező (Dessewffy-palota, Foncière Biztosító palotája, a Haris bazár), feltaláló. Feszty Árpád festőművész és Feszty Gyula testvére.

Élete

Édesapja Rehrenbeck Szilveszter (1819–1910) ógyallai földbirtokos, édesanyja Linzmajer Jozefa (1822–1885) volt. Apja a Rehrenbeck vezetéknevét Fesztyre cserélte 1868-ban, és 1887. április 21-én nemességet, családi címert és a martosi nemesi előnevet szerezte adományban I. Ferenc József magyar királytól.

Tanulmányait a Bécsi Műszaki Egyetemen végezte, később a zürichi politechnikumba is beiratkozott, ahol a 19. század egyik legismertebb építészprofesszora, Gottfried Semper volt rá nagy hatással. 1871-ben építészirodát nyitott Budapesten; legelső alkotása a fővárosban az 1877-ben átadott Haris-bazár volt, melyet Haris Gergely görög származású kereskedő számára tervezett. Az épület vasvázas tetőszerkezetű, üvegezett átjáróház, amelynek udvarán az üzleteket a keleti bazárok hangulatában készítették el. A Haris-bazárt 1910-ben lebontották.

Feszty 1878 és 1884 között több bérházat és palotát tervezett az akkortájt kiépülőben lévő Sugár úton (Andrássy út). A Csömöri úti Lóversenypálya épületegyüttese (1880) is az ő alkotása volt, ezt a Népstadion építésekor, 1948-ban lebontották. Feszty a társadalmi és politikai életbe is bekapcsolódott: a tatai választókerület képviselőjévé választották 1887-ben.

1886-ban tervpályázatot nyújtott be barátjával, gróf Esterházy Miklóssal Budapest ivóvízellátására. A tervek szerint az akkor 800 000 lakosú fővárosba Tatáról szállítottak volna napi 120 000 köbméter ivóvizet. Ennek megvalósításához 8 millió forintra lett volna szükség, melyben egy Duna-híd is szerepelt, amin keresztül Pest is ivóvízhez jutott volna.

1890-ben Feszty visszavonult az építészettől egészségi állapotára hivatkozva, és kibérelte Esterházy herceg 30 000 holdas kapuvári uradalmát. Nagy mennyiségű tőzeget talált a birtokon, amelyet papírgyártásra próbált felhasználni. Több találmánnyal is szabadalmaztatta gyártási eljárását.

Váratlanul érte a halál élete egyik igen termékeny időszakában, alig 54 éves korában. A Fiumei úti sírkertben helyezték nyugalomra, majd sírját 1953-ban áthelyezték az Új köztemetőbe (16/XI. parcella, I. sor, 1–2. szám).

Ismert épületei

Kivitelezései

Feszty Adolf sírja Budapesten. Új köztemető: 16/11-1-1/2

Átépítései

Tervben maradt épületek

Síremlékek

Szabadalmai

A Magyar Szabadalmi Hivatal PIPACS adatbázisában több szabadalmi bejelentése is szerepel (lajstromszámmal és címmel):

Emlékezete

Jókaival való rokonsága

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Benke József
(1781–1855)
 
Rácz Zsuzsánna
 
 
 
 
 
Jókay József
(1781–1837)
 
Pulay Mária
(1790–1866)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Fáncsy Lajos
(1809–1854)
 
Meszlényi Mária
(1813–1889)
 
Jeremiás Karolina
 
id. Lendvay Márton
(1807–1858)
 
Laborfalvi Róza
(1817–1886)
 
Jókai Mór
(1825–1904)
 
Nagy Bella
(1879–1947)
 
Jókay Károly
(1814–1902)
 
Jókai Eszter
(1816–1889)
 
Váli Ferenc
(1810–1882)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Fáncsy Ilka
(1842–1904)
 
ifj. Lendvay Márton
(1830–1875)
 
 
 
 
 
Benke Róza
(1836–1861)
 
 
 
Rehrenbeck Szilveszter
(1819–1910)
 
Linzmajer Jozefa
(1822–1885)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Jókai Róza
(1861–1936)
 
Feszty Árpád
(1856–1914)
 
Feszty Adolf
(1846–1900)
 
Feszty Gyula
(1854–1912)
 
Feszty Béla
(1868–1928)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Feszty Masa
(1895–1979)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Jegyzetek

  1. ↑ "intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/rakoskereszturi-koztemeto/feszty-adolf/".
  2. ↑ K 19 – Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára – Királyi könyvek – 69. kötet – 111–113. oldal
  3. ↑ F. Nagy Veronika: Paloták sorát tervezte az Andrássy útra a 175 éve született Feszty Adolf. PestBuda, 2021. október 11.
  4. ↑ Szénássy, i. m., 98. o.
  5. 1 2 Szénássy, i. m., 90. o.
  6. ↑ Szénássy, i. m., 25. o.
  7. ↑ https://gallery.hungaricana.hu/hu/BFLPhoto/1442917/?list=eyJxdWVyeSI6ICJDSU1LRT0oXCJtYXBcIikifQ
  8. ↑ Szénássy, i. m., 66. o.
  9. ↑ Szénássy, i. m., 91. o.
  10. ↑ Szénássy, i. m., 78. o.
  11. ↑ Szénássy, i. m., 47. o.
  12. ↑ Szénássy, i. m., 58. o.
  13. ↑ Szénássy, i. m., 61. o.
  14. ↑ Szénássy, i. m., 51. o.
  15. ↑ Szénássy, i. m., 52. o.
  16. ↑ Szénássy, i. m., 69. o.
  17. ↑ Szénássy, i. m., 41. o.
  18. ↑ Szénássy, i. m., 48. o.
  19. ↑ Szénássy, i. m., 79. o.
  20. ↑ https://www.kozterkep.hu/44908/az-egykori-magyar-orszagos-bank-kapuja
  21. 1 2 3 Szénássy, i. m., 87. o.
  22. ↑ https://budapest100.hu/house/terez-korut-50/
  23. ↑ https://budapest100.hu/house/terez-korut-52/
  24. 1 2 Szénássy, i. m., 53. o.
  25. ↑ Szénássy, i. m., 59-60. o.
  26. ↑ Szénássy, i. m., 93. o.
  27. ↑ Szénássy, i. m., 50. o.
  28. ↑ Szénássy, i. m., 95. o.
  29. ↑ Szénássy, i. m., 96. o.

Források

Kapcsolódó szócikkek