Flercsillag

A flercsillag olyan változócsillag, amelynek fényessége időről-időre előjelek nélkül, kitörésszerűen, néhány percnyi időtartamra jelentősen megnő. E kitörések mechanizmusa hasonló a Napon megfigyelhető flerekéhez, amelyek a csillag légkörében felhalmozódott mágneses energia felszabadulása következtében jönnek létre. A felfénylés a teljes elektromágneses spektrumot érinti a röntgensugárzástól a rádióhullámokig. Az első flercsillagokat (V1396 Cygni, AT Microscopii) 1924-ben fedezték fel,[forrás?] a legismertebb azonban az UV Ceti, amelynek kitörését először 1948-ban figyelték meg, és amelyről az ilyen csillagokat UV Ceti típusú változóknak is nevezik.

A legtöbb flercsillag halovány vörös törpe, bár újabb kutatások szerint barna törpék is produkálhatnak flerkitöréseket.[forrás?] Ugyancsak megfigyelhetők ilyenek a – nagyobb tömegű – RS Canum Venaticorum típusú változók (RS CVn) esetében, ott azonban a kiváltó ok egy kísérő csillag hatására a változócsillag mágneses mezejében keletkezett zavar. Emellett (a Kepler űrtávcső felbocsátása előtt) ismert volt kilenc Nap-típusú csillag is, amelyek ún. szuperflereket produkáltak, majd ezek száma a Kepler révén jelentősen megnőtt. Korábbi elképzelések szerint a szuperflereket az RS Canum Venaticorum típusú változókhoz hasonlóan egy kísérő, ez esetben egy forró Jupiter típusú bolygó váltja ki, a Kepler megfigyelései nyomán azonban ez kizárható (a várakozásokkal ellentétben ilyen kísérőt egyetlen esetben sem találtak).

Közeli flercsillagok

A flercsillagok csekély fényessége miatt az ismert példányok valamennyien a Naprendszer 1000 fényéves körzetében találhatók.

Proxima Centauri

A Nap legközelebbi szomszédja, a Proxima Centauri is flercsillag Bár jóval kisebb a Napnál, a benne fellépő konvekciós áramlások keltette mágneses mező hatására kialakuló flertevékenység révén röntgensugárzása akkora, mint csillagunké.

Wolf 359

A Wolf 359 (más néven Gliese 406 vagy CN Leo) szintén közeli szomszédunk (távolsága 2.39 ± 0.01 parsec). M6.5 színképosztályú, röntgensugárzó csillag. UV Ceti-típusú flercsillag, kitörései viszonylag gyakoriak.

Mágneses mezejének átlagos erőssége 2,2 kilogauss (kG) (0,2 tesla (T)), ez azonban akár hat órán belül is jelentősen változhat. Összehasonlításul, a Nap mágneses mezejének erőssége átlagosan 1 G (100 µT), vagyis több mint 2000-szer kisebb (bár napfoltok környezetében a 3 kG-t (0,3 T) is elérheti.

Barnard-csillag

A Barnard-csillag a Földhöz negyedik legközelebbi csillag (a Napon kívül). 7–12 milliárd éves, azaz jóval idősebb, mint a Nap. Sokáig nyugodt, csekély aktivitású csillagnak gondolták, 1998-ban azonban erőteljes flerkitörést észleltek rajta.

TVLM513-46546

A TVLM 513-46546 egy nagyon kis tömegű, M9 színképosztályú flercsillag flare star, közel a vörös törpéket a barna törpéktől elválasztó határhoz. Az Arecibo Obszervatóriumban végzett megfigyelések szerint flerkitörései 1 századmásodpercnyi pontossággal 7054 másodpercenként követik egymást.

2MASS JJ18352154-3123385 A

A 2MASS J1835 kettőscsillag nagyobb tömegű komponense. M6.5 színképtípusú. Erős röntgensugárzása flercsillagra utal, bár kitörését még soha nem figyelték meg.

DG CVn

2014. április 23-án a DG CVn csillagon figyelte meg a Swift űrteleszkóp az eddig észlelt legerősebb, legforróbb és leghosszabban tartó flerkitörés-sorozatot. A sorozat első kitörése 10 000-szer erősebb volt a korábban valaha megfigyelt ilyen eseménynél.

Jegyzetek

  1. ↑ Schaefer, Bradley E.; King, Jeremy R.; Deliyannis, Constantine P. (2000. február). "Superflares on Ordinary Solar-Type Stars". The Astrophysical Journal. 529 (2): 1026. arXiv:astro-ph/9909188. Bibcode:2000ApJ...529.1026S. doi:10.1086/308325.
  2. ↑ Rubenstein, Eric; Schaefer, Bradley E. (2000. február). "Are Superflares on Solar Analogues Caused by Extrasolar Planets?". The Astrophysical Journal. 529 (2): 1031. arXiv:astro-ph/9909187. Bibcode:2000ApJ...529.1031R. doi:10.1086/308326.
  3. ↑ Kulkarni, Shrinivas R.; Rau, Arne (2006). "The Nature of the Deep Lens Survey Fast Transients". Astrophysical Journal. 644 (1): L63. arXiv:astro-ph/0604343. Bibcode:2006ApJ...644L..63K. doi:10.1086/505423.
  4. ↑ Christian, Damian J.; Mathioudakis, Michail; Bloomfield, D. Shaun; Dupuis, Jean; Keenan, Francis P. (2004). "A Detailed Study of Opacity in the Upper Atmosphere of Proxima Centauri". Astrophysical Journal. 612 (2): 1140–6. Bibcode:2004ApJ...612.1140C. doi:10.1086/422803. hdl:10211.3/172067.
  5. ↑ Wood, Brian E.; Linsky, Jeffrey L.; Müller, Hans-Reinhard; Zank, Gary P. (2001). "Observational Estimates for the Mass-Loss Rates of α Centauri and Proxima Centauri Using Hubble Space Telescope Lyα Spectra". Astrophysical Journal. 547 (1): L49–L52. arXiv:astro-ph/0011153. Bibcode:2001ApJ...547L..49W. doi:10.1086/318888.
  6. ↑ Schmitt, Juergen H. M. M.; Fleming, Thomas A.; Giampapa, Mark S. (1995. szeptember). "The X-Ray View of the Low-Mass Stars in the Solar Neighborhood". Astrophysical Journal. 450 (9): 392–400. Bibcode:1995ApJ...450..392S. doi:10.1086/176149.
  7. ↑ Gershberg, Roald E.; Shakhovskaia, Nadezhda I. (1983). "Characteristics of activity energetics of the UV Cet-type flare stars". Astrophysics and Space Science. 95 (2): 235–53. Bibcode:1983Ap&SS..95..235G. doi:10.1007/BF00653631.
  8. ↑ Reiners, Ansgar; Schmitt, Juergen H. M. M.; Liefke, Carolin (2007). "Rapid magnetic flux variability on the flare star CN Leonis". Astronomy and Astrophysics. 466 (2): L13–6. arXiv:astro-ph/0703172. Bibcode:2007A&A...466L..13R. doi:10.1051/0004-6361:20077095.
  9. ↑ "Calling Dr. Frankenstein! : Interactive Binaries Show Signs of Induced Hyperactivity". National Optical Astronomy Observatory. 2007. január 7. 2019. június 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2006. május 24.
  10. ↑ Croswell, Ken (2005. november). "A Flare for Barnard's Star". Astronomy Magazine. Kalmbach Publishing Co. Hozzáférés: 2006. augusztus 10.
  11. ↑ "V2500 Oph". The International Variable Star Index. Hozzáférés: 2015. november 18.
  12. ↑ Wolszczan, A.; Route, M. (2014). "Timing Analysis of the Periodic Radio and Optical Brightness Variations of the Ultracool Dwarf, TVLM 513-46546". The Astrophysical Journal. 788 (1): 23. arXiv:1404.4682. Bibcode:2014ApJ...788...23W. doi:10.1088/0004-637X/788/1/23.
  13. ↑ NASA/Goddard Space Flight Center, "NASA's Swift mission observes mega flares from nearby red dwarf star", ScienceDaily, 30 September 2014

Fordítás