Force of Habit címmel jelent meg az amerikai Exodus együttes ötödik nagylemeze 1992. augusztus 17-én. A lemezt az Amerikai Egyesült Államokban a Capitol Records adta ki, míg Japánban a Toshiba/EMI gondozásában jelent meg. Az 1997-es Another Lesson in Violence koncertlemezig ez volt az együttes utolsó kiadványa, mivel a megjelenés után rövid ideig feloszlott az Exodus. Következő stúdióalbumuk csak 2004-ben jelent meg Tempo of the Damned címmel. Ez volt az utolsó lemezük, melyen John Tempesta dobolt, valamint az egyetlen melyen Michael Butler basszusjátéka volt hallható. Ez az egyetlen Exodus album melynek a borítóján nem a megszokott klasszikus logó látható. 2008-ban újrakiadást kapott az anyag, melyre felkerült a japán kiadásból származó két bónuszdal. A Fabulous Disaster mellett ez az egyetlen olyan albumuk, melyen több feldolgozás is hallható.
Zeneileg egy kísérletezősebb album született, melyen lassabb és hosszabb szerzemények is helyet kaptak. A korábbi thrash metal stílus mellett, megjelentek a groove metalos felhangok is, igazodva az aktuális zenei áramlatokhoz. Az album egyik központi tétele a több mint 11 perces Architect of Pain, amely a francia író, filozófus De Sade márkiról íródott.
Fogadtatás
Az anyag megjelenésekor vegyes kritikákban részesült. Az 1990-es évek elejére az Exodus által is képviselt thrash metal már túl volt népszerűsége csúcsán, ezért a legtöbb együttes megpróbálta modernizálni hangzását, mely folyamat a Force of Habit képében jelent meg az Exodus esetében. Roch Parisien az AllMusic kritikusa három csillaggal jutalmazta a lehetséges ötből, valamint kifejtette, hogy az együttes jelentősen visszavett a dalok tempójából, a mélyebbre hangolt gitárok által kisebb teret engedve a thrash metalnak.
Gary Holt a A heavy metal története című dokumentumfilmben kifejtette, hogy ezt az albumot kedveli a legkevésbé.
A rajongók egy része nem kedvelte a hosszúra sikeredett lemezt, így ez volt az első olyan Exodus album az 1985-ös Bonded by Blood óta, mely nem került be a Billboard 200-as listájába.