| Franz Eybl | |
| Önarcképe (1840 körül) | |
| Született | 1806. április 1. Gumpendorf |
| Elhunyt | 1880. április 29. (74 évesen) Belvedere |
| Állampolgársága |
|
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Bécsi Képzőművészeti Akadémia |
| Sírhelye | Wiener Zentralfriedhof |
A Wikimédia Commons tartalmaz Franz Eybl témájú médiaállományokat. | |

Franz Eybl (Bécs, 1806. április 1. – Bécs, 1880. április 29.) osztrák biedermeier festő.
Franz Eybl Bécs elővárosában, Gumpendorf-ban, a Große Steingasse 136 (ma Stumpergasse 55) szám alatt született. Már 10 évesen, 1816-tól a Bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult, ahol előbb Josef Klieber-nél tanult, majd 1817-től Josef Mössmer-nél tájképfestést. 1820 és 1823 között Johann Baptist Lampi és Franz Caucig irányítása alatt antik előképek után készített rajzokat, majd 1828-ig végezte Johann Peter Krafft alatt a történeti festészet tanulmányait. 1825-ben Eybl megkapta a Gundel-díjat és 1828-ban a Lampi-díjat. 1830-ban elvette feleségül Antonia Jordan-t. Eybl 1843-tól a Bécsi Akadémia tagja volt, 1853-tól a Belvedere-ben lévő Császári Képtár felügyelője, 1867-től az ugyanott lévő restaurátorműhelyek tanára. Franz Eybl a Belvedere-palotában lévő szolgálati lakásán hunyt el, a bécsi központi temetőbe (Zentralfriedhof) temették. 1933-ban Bécs-Leopoldau városrészben a művészről nevezték el az Eyblweg-et (Eybl út).
