| Franz Jonas | |
| 1965-ben | |
| A Második Osztrák Köztársaság 4. szövetségi elnöke | |
| Hivatali idő 1965. június 9. – 1974. április 24. | |
| Előd | Adolf Schärf |
| Utód | Rudolf Kirchschläger |
| Bécs polgármestere | |
| Hivatali idő 1951. június 18. – 1965. június 9. | |
| Előd | Theodor Körner |
| Utód | Bruno Marek |
| Született | 1899. október 4. Floridsdorf, Ausztria, Osztrák–Magyar Monarchia |
| Elhunyt | 1974. április 24. (74 évesen) Bécs, Ausztria |
| Sírhely | Wiener Zentralfriedhof |
| Párt | Ausztria Szociáldemokrata Pártja (SPÖ) |
| Szülei | Katharina Rokos Josef Jonas |
| Házastársa | Margarete Jonas |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái | Bécsi Egyetem |
| Halál oka | rák |
| Vallás | római katolikus egyház |
| Díjak |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Franz Jonas témájú médiaállományokat. | |
Franz Jonas (Floridsdorf, 1899. október 4. – Bécs, 1974. április 24.) osztrák politikus, Bécs polgármestere (1951–1965), Ausztria elnöke (1965–1974).
Eredeti foglalkozása nyomdai szedő volt. Ausztria Szociáldemokrata Pártjának a tagja volt. A második világháború után kapcsolódott be a bécsi közösségi politikába. 1951 és 1965 között Bécs polgármestere volt. 1965-től haláláig szövetségi elnök.
Az eszperantó lelkes híve volt, és 1923-tól kezdve a nyelv oktatója lett. Az 1970-es Bécsben tartott Eszperantó Világkongresszuson eszperantó nyelven szólalt fel.
A Schottentor metróállomás felett egy kétszintes közlekedési csomópont van, melynek építményét a köznyelv Jonas-Reindl-nek (Jonas-tál) hív, mert polgármestersége alatt építették.
Az egykori cseh állami iskola Jedlesee-ben, Floridsdorf egyik részében a Franz Jonas Európai Iskola nevet viseli.
| Elődje: Adolf Schärf |
Utódja: Rudolf Kirchschläger |