Frederick Loewe a bécsi házaspár, Edmund Loewe és Rosa Stagl fia volt. Gyermek- és ifjúkorát édesanyjával Berlinben töltötte, édesapja, Edmund Loewe énekesként és színészként (operettbuffo) járta be a világot. 1924-ben Fritz követte őt New Yorkba. Ott kisebb munkákkal (többek között bokszolóként) és bárzongoristaként tartotta fenn magát nightklubokban, sörözőkben és bárokban (akkor az Egyesült Államokban szesztilalom volt érvényben). Az 1930-as évek közepén találkozott Earle Crooker íróval, akivel megírta első musicaljeit.
1942-ben Alan Jay Lerner szövegíróval kezdett dolgozni a Salute to Spring új verzióján (Life of the Party).A Brigadoon az első közös sikerük lett, ők pedig az amerikai színháztörténet egyik legsikeresebb szerzőpárosa. A George Bernard ShawPygmalion című darabja alapján készült My Fair Lady az egyik legsikeresebb musical lett, és a világ számos színháza repertoárjának része. A musicalek filmadaptációi is biztosították nagy népszerűségüket. Lerner és Loewe Oscar-díjat kapott a Gigi filmváltozatának címadó daláért. A Lionel Barttal együttműködésben készült Timeless Favorites album aranylemezt kapott az Egyesült Királyságban.
A Camelot című 1958-ban megírt musical után Loewe – az abban az évben elszenvedett szívinfarktus miatt – nyugalomba vonult, mígnem az 1970-es évek elején ismét együtt dolgozott Lernerrel.
1995-ben róla nevezték el a Frederick-Loewe-Weget Bécs-Donaustadtban (22. kerület).
Művei
Musicalek
1937: Tavasz üdvözlete (Crookerrel)
1938: Great Lady (Crookerrel)
1942: A párt élete (a Tavasz üdvözletének átdolgozása)
Ez a szócikk részben vagy egészben a Frederick Loewe című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom
Martina Krawulsky: Loewe, Frederick. In: Ludwig Finscher (szerk.): Die Musik in Geschichte und Gegenwart. Zweite Ausgabe, Personenteil, Band 11 (Lesage – Menuhin). Bärenreiter/Metzler, Kassel et al. 2004, ISBN3-7618-1121-7, 399–401. o. (Online-verzió előfizetőknek)