Game & Watch

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és a keleti névsorrend szerint szerepelnek.

Game & Watch
A "Ball", a legelső készülék
Általános adatok
Gyártó	Nintendo
Típus	Kézi videójáték-konzol
Generáció	2. generációs
Megjelenés ideje	1980. április 28.
Eladott darab	43,4 millió
Legtöbbet eladott játék	Donkey Kong (8 millió)
Technikai jellemzők
Processzor	Sharp SM5xx
Háttértár	1792 bájt ROM
Vezérlő egység	akciógombok, D-Pad
Előd Utód Game Boy
A Wikimédia Commons tartalmaz Game & Watch témájú médiaállományokat.

A Game & Watch (ゲーム&ウオッチ, Hepburn: Gēmu & Uotchi) egy, a Nintendo által fejlesztett kézi játékkonzol-sorozat. A Jokoi Gunpej által tervezett első eszköz 1980-ban került piacra, és egészen 1991-ig forgalmazták. A név utalás a készülék kettős funkciójára: a folyadékkristályos kijelzőn egy játék és egy digitális óra is meg tudott jelenni. 43,4 millió eladott példánnyal a Nintendo első nagy sikere volt a játékpiacon.

Története

Az eszköz ötlete Jokoi Gunpej fejéből pattant ki, aki a Nintendo egyes számú kutatási és fejlesztési részlegének (R&D1) volt a vezetője. Az ihletet állítása szerint egy vonatúton kapta, amikor megfigyelte, hogy egy unatkozó üzletember a gombokat nyomogatta a menedzserkalkulátorán. A célja az volt, hogy az unalmas órákban le tudja foglalni valamivel a közönséget, egy olyan eszközzel, ami zsebben is elfér. Ekkoriban a Nintendo pénzügyi nehézségekkel küzdött, így az egyes számú kutatási és fejlesztési részleg csak belőle és asszisztenséből,. Okada Szatoruból állt. Megnéztek más hordozható játékgépeket, mint a Mattel Auto Race, a Microvision és a Simon, de mindnél azt találták, hogy túl nagyok, a kijelzőjük pedig vákuum-fluoreszcens alapú, vagy olyan LED, amely csak absztrakt grafikák megjelenítésére képes. Ezért végül a számológépekben is alkalmazott folyadékkristályos kijelző mellett döntöttek, amely képes volt egy letisztultabb, élesebb képű játék megvalósítására - habár a technikai korlátok miatt csak egyetlenegyre.

Jokoi tervezési filozófiája volt a költséghatékony, kiforrott technológiákkal való alkotás, amely a Nintendo későbbi termékeire is igaz volt. Akkoriban a Sharp és a Casio között hatalmas volt a harc a számológép-piacon, ezért rengeteg elérhető LCD-kijelző és félvezető volt, amelyeket könnyűszerrel felhasználhattak játékcélokra.

Jokoi bemutatta a tervét a Nintendo vezérigazgatójának, Jamaucsi Hirosinak, méghozzá úgy, hogy beugrott a sofőrje helyére, aki beteget jelentett, és miközben egy tárgyalás helyszínére tartottak, felvázolta azt. Történetesen Jamaucsi éppen a Sharp vezérigazgatójához tartott, ezért az üzleti kapcsolatot hamar nyélbe is ütötték.

Jamaucsi ekkor váratlanul a Nintendo kettes számú fejlesztési részlegének (R&D2) adta a termék megalkotásának feladatát. Ők ekkor már az elektronikus játékpiaccal foglalkoztak, mint a Color TV-Game, míg az egyes csapat még mindig a fizikai játékokkal. Szerencséjükre a kettes csapat azt mondta, hogy számukra ez túl bonyolult feladat lenne, ezért Jokoi és Okada maguk folytatták azt. Jokoi elkészítette az első játék, a Ball terveit, és ezt Okadának megvilágított papírkivágásokkal demonstrálta. Okada ez alapján építette meg az első prototípust: vett egy TK-80 típusú számítógépet, megtanulta, hogyan kell programozni Intel 8080 processzor alatt, és hogy hogyan kell megtervezni a szükséges elektronikát.

Amikor megmutatták a prototípust a Sharp vezetőinek, nem voltak túl lelkesek, mert szerintük nem lett volna lehetséges mindezt egy számológép méretére lekicsinyíteni. Jokoi és Okada erre otthagyták nekik a gépet, hogy játsszanak vele. Ez meggyőzte őket, a cég pedig hamar nekilátott, hogy előállítsanak egy kompatibilis kijelzőt. A gyártásba került eszközt is a Sharp SM5xx 4 bites processzorcsalád hajtotta, amihez 1792 bájt ROM és 65 bájt RAM társult.

Minden eszközön egy-egy játék futott, valamint egy digitális óra, innen kapta a Game & Watch nevet. Az első játék, a Ball szerényen fogyott, de ahhoz elég jól, hogy Jamaucsi úr rendeljen még hármat. Ezek lettek a Flagman, a Vermin, és a Fire, amelyek már elég népszerűek lettek ahhoz, hogy további néhány tucat készüljön az évek során.

Észak-Amerikában eleinte a Mego Corporation forgalmazta, Time-Out néven. Nyugat-Németországban és Ausztriában Tricotronic néven volt ismert, Magyarországon pedig köznapi nevén "kvarcjátéknak" nevezték.

1981-től az eszközöket ellátták ébresztőóra funkcióval is, 1982 közepétől pedig a Multi Screen sorozattal a kétkijelzős változatok is megjelentek. Már erre a készülékre jelent meg a Nintendo népszerű játéktermi játéka, a Donkey Kong adaptációja. Mivel ezt a játékot a hagyományos vezérléssel lehetetlen lett volna irányítani, ezért feltalálták a D-Pad vezérlést: a kereszt alakú, négy irányú mozgást lehetővé tevő gombsort. Ezt az irányítást a későbbiekben számos konzol kontrollere is átvette, mint praktikus és könnyen kezelhető vezérlést, de a Multi Screen kialakítását is felhasználta a Nintendo a későbbi kézikonzolainál.

A Game & Watch hatalmas siker lett. Jokoi eleinte százezer darab eladását remélte, ehhez képest több mint 43 milliót adtak el belőle. Segített stabilizálni a Nintendo gazdasági helyzetét is, amely a bevételekből visszafizette az adósságait, és nekiláthatott megvetni a lábát a videojáték-piacon.

Típusok

Az évek során hatvan különböző játék jelent meg, tizenegy különféle kialakítású gépen.

• Silver (1980) - az első változat
• Gold (1981) - ébresztőóra funkció, statikus színes háttér, beépített rögzítőkonzol
• Wide Screen (1981-1982) - harminc százalékkal nagyobb kijelző, emiatt szélesebb készülékház
• Vertical Multi Screen (1982-1989) - két LCD-panel egy függőlegesen összehajtható, kagylóhéj-kialakítással
• Horizontal Multi Screen (1983) - két LCD-kijelző egy jobbról balra kinyitható készülékházban
• New Wide Screen (1982-1991) - a Wide Screen sorozat továbbfejlesztett, színes előlapokat használó változata
• Tabletop (1983) - egy különleges, a Coleco hordozható gépeire emlékeztető változat. Kijelzőjének fényét egy beépített tükör verte vissza a kijelző belsejébe, egyfajta megvilágítást biztosítva. A polarizáló szúrőt fordítva építették be, így kikapcsolt állapotban a kijelző teljesen fekete volt, a lépernyőn megjelenő alakok pedig emiatt áttetszőek voltak, és a színes rétegeknek köszönhetően színes figurák látszottak.
• Panorama (1983-1984) - a Tabletop kompakt kivitelű változata
• Super Color (1983-1984) - a függőlegesen beépített kijelzőben különféle színes rétegek alkalmazásával színeket tudott megjeleníteni
• Micro Vs. System (1984) - széles kijelzőjével a megfelelő kontroller csatlakoztatásával akár ketten is játszhattak
• Crystal Screen (1986) - egyedi, nagy betekintési szögű panel volt beépítve, fényvisszaverő háttér nélkül

Habár a gyártást hivatalosan 1991-ben befejezték a Mario the Juggler nevű játékkal, még 2021-ben is jelent meg új eszköz, a Game & Watch: The Legend of Zelda.

A legtöbb gépen volt egy GAME A és egy GAME B gomb. Általában a B-játék volt a gyorsabb és a nehezebb verziója az A-játéknak, de ez nem volt mindig igaz - előfordulhatott, hogy a gomb egy másik játékmódot takart. A játékok sebessége és nehézsége egyébként is fokozatosan nőtt, a B-mód általában az A-módnak az a nehézségi fokozata volt, amely ott 200 pontnál kezdődött.

Forráshivatkozások