A társadalmi nem (angolul: gender, fonetikus írásmóddal: dzsender) olyan tanult (nem biológiai) tulajdonságok, szerepek és viselkedésmódok halmaza, amelyet a társadalom elvár az egyéntől a - vélt vagy valós - biológiai neme alapján.
Az angol gender szó eredetileg nyelvtani nemet is jelentett, de a 20. század második felétől a társadalomtudományokban és az orvosi-pszichológiai szakirodalomban egyre inkább a biológiai nemtől megkülönböztetett társadalmi és identitásbeli jelenségek megnevezésére használták. Magyarul több fordítása és használata terjedt el: társadalmi nem, gender, ritkábban szociális nem. A magyar köznyelvben a gender szó gyakran nem pusztán tudományos fogalomként, hanem politikai és világnézeti viták jelölőjeként is megjelenik.
A nemi szerepek társadalmi eredetéről szóló gondolkodás nem a 20. század végén kezdődött. Mary Wollstonecraft, John Stuart Mill, Friedrich Engels, majd a 20. századi feminista szerzők már korábban is bírálták azokat a társadalmi rendeket, amelyek a férfiak és nők eltérő társadalmi helyzetét kizárólag természetes vagy isteni eredetű különbségekkel magyarázták. Simone de Beauvoir 1949-ben megjelent A második nem című művében fogalmazta meg híressé vált mondatát: „Az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik.” E kijelentés később a társadalmi nemekről szóló elméletek egyik gyakran idézett előzményévé vált.
A gender kifejezést a 20. század közepén kezdték a nemi identitással és a nemi szerepekkel kapcsolatos orvosi és pszichológiai szakirodalomban elkülöníteni a biológiai nemtől. John Money és munkatársai az 1950-es években interszexuális személyekkel kapcsolatos kutatásaikban használták a gender role kifejezést. Robert Stoller pszichoanalitikus az 1960-as években a gender identity fogalmát használta, majd 1968-ban Sex and Gender című munkájában a férfiasság és nőiesség pszichológiai fejlődését vizsgálta. Ettől kezdve számítjuk a gender, a társadalmi nem fogalmának megszületését.
A társadalomtudományokban a sex és gender megkülönböztetésének szélesebb elterjedéséhez Ann Oakley 1972-ben megjelent Sex, Gender and Society című könyve is hozzájárult. Oakley a biológiai nem és a társadalmi nemi szerepek elkülönítését használta a férfiak és nők közötti társadalmi egyenlőtlenségek elemzésére.
Az 1970-es évektől a fogalom a feminista elméletekben, az antropológiai és szociológiai kutatásokban, majd a gender studies intézményesülő területén is központi szerepet kapott. Gayle Rubin 1975-ös tanulmánya a „sex/gender system” kifejezést használta a társadalmi viszonyok elemzésére.
Az 1990-es évektől Judith Butler munkái jelentősen befolyásolták a nemi identitásról és a társadalmi nem performatív jellegéről szóló elméleteket. Butler Gender Trouble című könyvében azt állította, hogy a társadalmi nem nem egyszerűen belső tulajdonság, hanem ismételt társadalmi és nyelvi gyakorlatok révén jön létre. Butler megközelítése nagy hatást gyakorolt a queerelméletre és a társadalmi nemekről szóló posztstrukturalista irányzatokra, ugyanakkor jelentős kritikákat is kiváltott, főként azok részéről, akik szerint az ilyen elméletek túlzottan háttérbe szorítják a testi különbségeket és a biológiai nem jelentőségét.
A gender kifejezés a nemzetközi közpolitikai nyelvben különösen az 1990-es évektől vált elterjedtté. Az 1995-ben Pekingben tartott negyedik nőügyi világkonferencia és a Pekingi Cselekvési Platform a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdításának egyik fő fogalmává tette a társadalmi nemet. Ekkor terjedt szélesebb körben a gender, mint fogalom használata.
Az Európa Tanács 1998-ban a gender mainstreaminget úgy határozta meg, mint a szakpolitikai folyamatok újraszervezését, fejlesztését és értékelését abból a célból, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontja minden szakpolitikában, minden szinten és minden szakaszban megjelenjen. Az Európai Unió intézményei és az ENSZ szervezetei azóta széles körben használják a fogalmat a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség, munkaerőpiaci részvétel, oktatás, egészségügy, családpolitika és erőszakmegelőzés területén. A 2010-es évektől kezdve a nemzetközi ultrakonzervatív, keresztény-fundamentalista és szélsőjobboldali csoportok a jelentéstartalmát álságosan kiforgatva, a nők és a gyerekek érdekvédelmi törekvéseit az LMBTQ közösség szándékos jogfosztására használják.
A társadalmi nemek személyiségvonásait sokszor a maszkulinitás (férfiasság) és a femininitás (nőiesség) között helyezik el (bináris skála), de lehetséges más felosztása a társadalmi nemeknek (korábban a genderqueer, újabban pedig a nembináris). Ezek a tulajdonságok többek közt magukban foglalják a nemi szerepeket, nemi identitást, nemi önkifejezést.
Amíg a biológiai nem az interszexualitást kivéve többnyire testileg meghatározott, a társadalmi nemet az adott kultúra és társadalom hozza létre (társadalmilag konstruált), és ezért jellege különbözhet más és más országokban, illetve egyazon társadalomban is változhat az idők folyamán. Ezekhez a társadalmi elvárásokhoz kapcsolódnak nemi sztereotípiák is például, hogy egy férfi nem sír, a nő feladata a család gondozása, a nők érzelmesebbek, míg a férfiak racionálisak, stb. Egyes megközelítések szerint ebből következik, hogy ezek a sztereotípiák nem a biológián alapulnak, hanem a társadalmi gondolkodásmód, illetve a hatalmi viszonyok szülik őket, az egyének pedig gyerekkortól kezdve normaként sajátítják el ezeket.
Egy ember genderét nemcsak a társadalom, hanem saját maga is meghatározza azon keresztül, ahogyan ezekhez a szerepekhez viszonyul (identitás). A gender mint fogalom használata alapvetően nem a biológiai nemi különbségek tagadását jelenti, csak annyit, hogy ezekből a különbségekből nem következnek természetesen a nemi szerepek, illetve a férfiak és nők közötti társadalmi egyenlőtlenségek. Ezzel kapcsolatban gyakran idézik a társadalmi nemek tudományának egyik megalapozójának, Simone de Beauvoir-nak A második nem című könyvét: „Az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik.”
A szó jelentése alatt tárgyalt szociológiai, pszichológiai, illetve jogi érintettségű összetett témakörrel legnagyobb arányban az előbbi három tudomány művelői, valamint a feminista és az LMBTQ közösség kutatói foglalkoznak. A társadalmi nem kutatásával foglalkozó szociológiai tudományág a társadalmi nemek tudománya (gender studies). A genderrel kapcsolatos kutatások ma már számos tudományterületen megjelentek, a fentebb soroltakon túl még a nyelvészet (lásd Jane Sunderland munkásságát), az irodalom- vagy a történettudományokban is.
{{cite journal}}: Unknown parameter |deadurl= ignored (|url-status= suggested) (súgó){{cite book}}: Check |isbn= value: checksum (súgó)| Nemi identitás | |
|---|---|
| Egészségügy | |
| Jogok | |
| Diszkrimináció | |
| Társadalom és kultúra | |
| Elmélet és fogalmak | |
| Egyéb | |
