George Sand

George Sand
Auguste Charpentier festménye a fiatal George Sandról (1835)
Auguste Charpentier festménye a fiatal George Sandról (1835)
SzületettAmantine Aurore Lucile Dupin
1804. július 1.
francia Párizs, Franciaország
Elhunyt1876. június 8. (71 évesen)
francia Nohant-Vic, Franciaország
Álneve
  • George Sand
  • for Amantine-Aurore-Lucile Dudevant (født Dupin)
Állampolgárságafrancia
Nemzetiségefrancia
HázastársaCasimir Dudevant (1822. december 10. – 1835)
Élettársa
Gyermekei
  • Maurice Sand
  • Solange Dudevant-Sand
SzüleiSophie Victoire Delaborde
Maurice Dupin de Francueil
Foglalkozása
Halál okabélelzáródás
SírhelyeNohant-Vic

George Sand aláírása
George Sand aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz George Sand témájú médiaállományokat.

Amandine Aurore Lucile Dupin, Baronne Dudevant (Párizs, 1804. július 1. – Nohant-Vic, 1876. június 8.) írói álnevén George Sand (kiejtése kb. „Zsorzs Szand”, a „d” nem néma) francia írónő, regényíró, dramaturg, újságíró, irodalomkritikus.

Élete és munkássága

George Sand és Frédéric Chopin (Eugène Delacroix festménye)
David W. Bartlett rajza George Sandról
George Sand (Nadar által készített fénykép 1864-ből)

Nohant-ban és Berryben töltötte gyermekkorát. 1817–1820 között egy párizsi kolostorban nevelkedett. 1822-ben Casimir Dudevant báróhoz ment feleségül, és Nohant-ba költözött. A házasság, melyből két gyermek is született, egy Maurice nevű fiú és egy Solange nevű leány, rövid életűnek bizonyult. 1831-ben George Sand férje beleegyezésével, leányával együtt Párizsba költözött. Itt számos íróval ismerkedett meg, többek közt Jules Sandeau-val is, akivel a Rose et Blanche című regényét együtt írta meg. E mű a közös, Jules Sand álnév alatt jelent meg (1832-ben, 5 kötetben), amelyből későbbi álneve keletkezett. Tehetsége különösen Balzac és Gustave Planche hatása alatt, aki a Revue des Deux Mondes hasábjait nyitotta meg neki, gyorsan fejlődött. Egy olaszországi utazása alkalmával megismerkedett Beyle-lel Velencében, Párizsban Alfred de Musset-vel, akivel szoros barátságba került; illetve az egyik legismertebb kapcsolata vele jött létre, de viszonyuk később megromlott, és összetörten váltak el.

Miután Indiana című kitűnő regényével (Párizs 1832, 2 kötet; magyarra fordította Récsi Emil, Olcsó Könyvtár, 1843) önálló utat tört magának, egymás után adta közre regényeit, melyekben olykor tévedések fordulnak elő, s amelyekben a képzelete szabadon csapongott. Leírásai mesterien frissek, stílusa vonzó, élénk. A nők szexuális egyenjogúsításáról való eszméi és rossz anyagi viszonyai miatt 1836-ban elvált férjétől, miután felváltva Nohant-ban és Párizsban élt, ahol Liszt Ferenccel, Marie Dorvallal, Lamennais-vel és az író- és művészvilág több kiváló személyiségével ismerkedett meg. Viszonyra lépett 1837-ben Chopinnel, akivel Mallorcába utazott, s később Párizsban és Nohant-ban együtt is élt. Ez a viszony 1847-ben a Chopin és George Sand fia közt támadt viszály következtében bomlott fel. Az 1848-as események mellett több szenvedélyes hangú nyilatkozatot írt.

Barátságos viszonyban állt III. Napóleonnal. Élete utolsó éveiben is élénk figyelemmel kísérte a napi kérdéseket és a politikai viszonyokat, valamint tartalmas levelezést folytatott Gustave Flaubert-rel.

George Sand 1876. június 8-án halt meg Châteauroux-hoz közeli nohant-i birtokán, 72 éves korában.

Művei

Regények

Színdarabok

Magyarul

1849-ig

A percemont-i torony 1885-ös kiadása

1850–1876

1877–1919

1920–1944

1945–

Megjelenése fikciós alkotásokban

Jegyzetek

  1. 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2024. június 24.
  2. ↑ "WeChangEd". 2023. március 6. dátummal az eredeti címről archiválva.
  3. ↑ "a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa" (német nyelven). Hozzáférés: 2024. május 1.
  4. 1 2 3 4 "Gallica" (francia nyelven). Hozzáférés: 2024. június 24.
  5. ↑ personnage/Aurore_Dupin_baronne_Dudevant_dite_George_Sand/143001
  6. ↑ "www.georgesand.culture.fr/fr/ent/en_th_felicien_malefille.htm".
  7. ↑ "www.georgesand.culture.fr/fr/ent/en_am_victor_borie.htm".
  8. ↑ "www.georgesand.culture.fr/fr/ent/en_am_alexandre_manceau.htm".
  9. ↑ La prononciation du d – Au domicile des mots dits et écrits

Források

További információk