Mallorca

Domborzata

Mallorca szigetét keletről és nyugatról két, nagyjából 70 kilométer hosszan elterülő hegylánc határolja. Keletről a Serra de Llevant, nyugatról pedig a magasabb Tramontana-hegység (Serra de Tramuntana).

Északon és délen két nagyobb öböl, az Alcúdiai-öböl (Badia de Alcudia), illetve a Palmai-öböl (Badia de Palma) található.

Mallorcának jelentősebb állandó folyója nincs. Számos vízfolyás található a szigeten, de ezek csupán a hegyekből lezúduló esővizet vezetik el, s az éghajlati viszonyok hatására rendszeresen kiszáradnak.

Bár természetes tavak nincsenek, a hegyekben több mesterséges tó található, melyekben csapadékvizet gyűjtenek és tárolnak.

Mallorca közelében két kisebb lakatlan sziget is található, Cabrera, illetve Dragonera.

A sziget főbb hegyvidékei:

A Serra de Tramuntana (sp. Sierra de Tramuntana) hegysége a parttal párhuzamosan emelkedik, a nyugati vidéken. Legmagasabb pontjai:

• Puig Major (1445 m) – a sziget nyugati részén, Sóller városától északra található. 1958-ban katonai radarállomás épült a hegycsúcson, ezért napjainkban turisták nem látogathatják.
• Puig de Massanella (1364 m)
• Puig Tomir (1102 m)
• Puig de l'Ofre (1090 m)
• Puig de Galatzó (1027 m)

A Serra de Llevant (sp. Sierra de Levante) hegysége, keleten húzódik. Legmagasabb csúcsai:

• Puig de Morell (562 m)
• Bec de Ferrutx (519 m)
• Puig de Sant Salvador (510 m)

További hegyek a két hegyvidéken kívül:

• Puig de Randa (543 m)
• Puig de Galdent (420 m)

Éghajlata

Mallorca éghajlata mediterrán. A hegyekben (főként a Tramuntana-hegységben) jelentősebb mennyiségű csapadék hullik a sziget többi részéhez viszonyítva. Sőt, a hegylánc egyes részein télen havazás is előfordul.

Mallorca az ókorban

Az első emberek i. e. 5000 körül érkeztek Mallorcára. A sziget természetes barlangjaiban éltek, és vadászattal, gyűjtögetéssel tartották fenn magukat.

Az évszázadok alatt lassan benépesült szigetre az első komoly külső hatást a karthágóiak, majd az őket legyőző rómaiak tették. Utóbbiak i. e. 123-ban foglalták el a Baleár-szigetcsoportot, s az általuk Balearis Maiornak elnevezett Mallorcán számos várost alapítottak. Közéjük tartozik a mai főváros, Palma is. Ez az időszak tekinthető a sziget első virágkorának. Fellendült a mezőgazdaság (szőlészet, olívatermesztés) és az építészet (templomok, utak épültek).

A római uralom után

A Római Birodalom szétesése után az Ibériai-félszigetet fokozatosan uralmuk alá hajtó mórok 903-ban Mallorcát is elfoglalták. A sziget új urai a rómaiakhoz hasonlóan fejlődést hoztak magukkal. Ismét fellendült az építészet és a mezőgazdaság. Különösen az olíva- és gyümölcstermesztés.

1229 szeptemberében I. (Hódító) Jakab aragóniai király seregével elindult Mallorca elfoglalására. Hajói azonban több napos viharba kerültek, s végül csak komoly nehézségek árán sikerült kikötniük a mai Santa Ponsa közelében (a partraszállás emlékét emlékmű őrzi). December végére megtört a mórok ellenállása, s Mallorca keresztény fennhatóság alá került.

I. Jakab halála után örökösei váltották egymást a sziget trónján. Mallorca ekkor önálló királyság volt, egészen 1349-ig, amikor a Baleár-szigetek az Aragóniai Királyság fennhatósága alá került. Ebben az időszakban Mallorca a térség jelentős kereskedelmi központja volt, szerepe azonban 1492, Amerika felfedezése után folyamatosan csökkent. A szigetnek pedig állandósult kalóztámadásokkal is meg kellett küzdenie (ennek következtében sok lakos a belső, partoktól távolabbi részeken telepedett le).

A sziget a XX. században

A spanyol polgárháború alatt Mallorca szinte végig a nacionalisták ellenőrzése alatt volt, köszönhetően a fasiszta Olaszország támogatásának, amelynek csapatai megszállták a szigeteket. Bár a köztársaságiak 1936 nyarán kísérletet tettek a sziget elfoglalására, ez végül meghiúsult. Mussolini kezdetben igényt formált a szigetekre, és tervei között volt olasz telepesek küldése is a Baleár-szigetekre.

A második világháború után Mallorca fejlődése a 60-as években indult meg látványosan. Az 1960-ban átadott Son San Juan repülőtér új távlatokat nyitott a turizmusban, s a kiváló adottságokkal rendelkező sziget hamarosan az európai turisták kedvelt célpontja lett.

1983-ban a szigetcsoport teljes autonómiát kapott a spanyol államtól.

A töretlen fejlődést jól jelzi, hogy a 90-es évek második felében a szigetre látogató turisták száma megközelítette az évi hétmilliót. Az idegenforgalom ilyen mértékű fellendülése Spanyolország vezető gazdasági régiójává tette a Baleár-szigeteket.

Nyelv

A szigeteken a katalán és a spanyol a hivatalos nyelv. A katalán nyelvet a lakosság igen aktívan használja, jóllehet, nagyon sokan állítják, hogy mallorcai nyelven beszélnek, de a nyelvészek alapján ez csupán a katalán nyelv baleári, azon belül annak mallorcai nyelvjárása.

Vallás

A lakosok zöme római katolikus vallású, de a szekularizáció gyorsan növekszik. A plébániai papok, szerzetesek és apácák száma is meredeken csökken. A csökkenés ellenére a lakosok továbbra is tömegesen vesznek részt a fontos vallási ünnepeken. Napjainkban a vallási meggyőződés egyre inkább csak hagyomány.

Az ünnepek és fesztiválok során a régi szokások és hagyományok elevenednek meg. Sok ünnep vallási eredetű, gyakran Mária különleges tiszteletével.

A húsvét előtti héten Semana Santa (szent hét) kerül megrendezésre, amely Mallorca legfontosabb vallási ünnepe. Sok körmenetet tartanak szerte a szigeten a nagyhéten és a Corpus Christi idején. A védőszent ünnepét minden közösség zarándoklatokkal, felvonulással és népünnepélyekkel (ferias) ünnepli.

Üdülőturizmus

Gazdaságának gerincét a turizmus egyre növekvő forgalma alkotja. A sziget idegenforgalmi statisztikája 1960-ban csupán 360 000 idelátogató turistáról tesz említést, számuk 1970-ben kétmillióra, 2007-ben pedig már 9,91 millióra növekedett. A turisták 35,8 százaléka német, 23,2 százaléka brit, 21,6 százaléka spanyol volt. Az idelátogató vendégek döntő többsége repülőgéppel érkezik, 2007-ben csupán 203 000-en választották a vízi közlekedést. Ekkor a sziget megközelítőleg 1600 szállodájában összesen 286 400 férőhely állt a vendégek rendelkezésére.

Népszerű üdülőhelyek:

• Platja de Palma (Playa de Palma) – a sziget legnagyobb strandja a fővárostól keletre, a repülőtér közvetlen szomszédságában
• C'an Pastilla – Platja de Palmától keletre terül el, a repülőtér mellett
• S'Arenal (El Arenal) – Playa de Palmától keletre, a Bahía de Palma (Palmai-öböl) felé nyílik
• Magaluf (Magalluf) – Palma Nova – A palmai öbölben fekszik, a fővárostól nyugatra, nevezetessége delfináriuma és víziparadicsoma.
• Alcúdia – Középkori város kikötővel az északi parton. A Puerto de Alcúdia mentén húzódik a turistacentrum is.
• Es Trenc – A sziget egyik legszebb strandja.
• Cala Minor – A keleti parton terül el több apró öbölben.
• Cala d’Or – A sziget keleti partján található. Több homokos strandja van, melyek védett öblökben fekszenek (pl. Playa Cala d’Or, Cala Gran, Cala Esmeralda).

Kulturális örökség

• A sziget fővárosa Palma (Palma de Mallorca),
• Inca, a sziget második legnagyobb városa, Playa de Palma és Alcúdia között fekszik az országút mentén.
• Valldemossa, amely Frédéric Chopinnak és George Sandnak (Egy tél Mallorcán) adott otthont.
• Sóller, kirándulóhely és üdülőhely, Palmából kisvasút köti össze, mely a hegyvidéken át vezet.
• Manacor, a bútorgyárak városa
• Pollença, két hegy között fekvő kultúrváros, ahol a Calvari lépcsősor 365 foka található
• Portocristo, amely a Coves del Drach (Sárkánybarlang) barlangi sétáról híres

Kolostorok

• Santuari de Cura (Puig de Randa, Algaida, 540 m magasan)
• Santuari de Montision (Porreres, 263 m magasan)
• Ermita de Sant Miquel (Montuiri, 246 m magasan)
• Ermita de Bonany (Petra, 317 m magasan)
• Santuari de Sant Salvador (Felanitx, 510 m magasan)
• Ermita de Betlem (Artà)
• Ermita de la Victòria (Alcúdia, 400 m magasan)
• Santuari des Puig de Maria (Pollença, 333 m magasan)
• Santuari de Lluc (Escorca/Lluc 550 m magasan)
• Ermita de Santa Magdalena (Inca, 304 m magasan)
• Ermita de la Trinitat (Valldemossa, 540 m magasan)

Rádióadók

• Flaix FM
• IB 3
• Radio Mallorca Ser
• Radio Popular Cope
• Última Hora Radio
• Radio Nacional de España
• Onda Cero
• Radio Jove
• Radio Balear
• Radio gaggi
• Inselradio 95,8/99,6 (német nyelvű)
• Maxima.FM (megszűnt 2006-ban)
• Kiss FM
• Cadena Dial Mallorca

Televízióadók

• IB 3
• T.V.E. Balear
• M-7
• Canal 4
• TV 3