George Saunders

George Saunders
A 2023-as Nemzeti Könyvfesztiválon(wd)
A 2023-as Nemzeti Könyvfesztiválon(wd)
Született1958. december 2. (67 éves)
Amarillo, Amarillo,  USA.
Állampolgárságaamerikai
Nemzetiségeamerikai
Foglalkozása
  • fordító
  • esszéíró
  • újságíró
  • prózaíró
  • író
  • geofizikus
  • geotechnikai mérnök
  • fantasyíró
  • novellaíró
  • egyetemi oktató
  • gyermekkönyvíró
  • regényíró
Iskolái
  • Syracuse-i Egyetem
  • Colorado School of Mines
  • Oak Forest High School
Kitüntetései
Lista
  • National Magazine Award (1994)
  • Guggenheim-ösztöndíj (2006)
  • World Fantasy Award for Best Short Fiction (M. Rickert, 2006, CommComm, Margo Lanagan)
  • MacArthur Fellows Program (2006. szeptember)
  • PEN Malamud-díj (2013)
  • The Writers' Prize (2014)
  • Man Booker-díj (Lincoln in the Bardo, 2017)
  • Chicago Tribune Heartland Prize (2018)
  • Library of Congress Prize for American Fiction (2023)
A Wikimédia Commons tartalmaz George Saunders témájú médiaállományokat.

George Saunders (Amarillo, 1958. december 2. –) amerikai író, aki novellákat, esszéket, gyermekkönyveket és regényeket ír. Írásai a The New Yorker, a Harper's(wd), a McSweeney's(wd) és a GQ(wd) folyóiratokban jelentek meg. Emellett 2006 és 2008 között heti rovatot írt American Psyche címmel a The Guardian hétvégi magazinjába.

A Syracuse Egyetem(wd) professzora, 1994-ben, 1996-ban, 2000-ben és 2004-ben elnyerte a National Magazine Award(wd) szépirodalmi díját, 1997-ben pedig az O. Henry-díj második díját. Első novelláskötete, a CivilWarLand in Bad Decline 1996-ban a PEN Hemingway-díj döntőjébe jutott. Saunders 2006-ban MacArthur-ösztöndíjat(wd) kapott, és megnyerte a World Fantasy díjat a "CommComm" című novellájáért.

In Persuasion Nation című novelláskötete 2007-ben a Story-díj(wd) döntőjébe jutott. 2013-ban elnyerte a PEN Malamud-díjat, és döntős volt a Nemzeti Könyvdíjra. Saunders Tenth of December: Stories című novellagyűjteménye 2013-ban elnyerte a Story-díjat(wd) és a legelső (2014-es) Folio-díjat(wd). Lincoln in the Bardo című regénye 2017-ben elnyerte a Booker-díjat.

Fiatalkora és iskolái

Saunders a texasi Amarillóban született. Az Illinois állambeli Oak Forestben, Chicago közelében nőtt fel, a St. Damian Katolikus Iskolába járt, és az Oak Forest High Schoolban érettségizett. Húszas évei elején tetőfedőként dolgozott Chicagóban, portásként Beverly Hillsben, és vágóhídi csülökhúzóként. 1981-ben geofizikai mérnöki diplomát szerzett a Coloradói bányászati iskolában(wd), a Colorado állambeli Goldenben. Tudományos hátteréről Saunders azt mondta: "Bármilyen eredetiségre való igényt támaszthatok a fikcióimban, az valójában csak ennek a furcsa háttérnek az eredménye: alapvetően én nem dolgozom hatékonyan, hibás eszközökkel, egy olyan módban, aminek a megértéséhez nincs elegendő hátterem. Mintha egy hegesztőt ruhák tervezésével bíznánk meg.".

1988-ban a Syracuse Egyetemen kreatív írásból szerzett diplomát, ahol Tobias Wolffal(wd) dolgozott együtt. 1988-ban találkozott Paula Redickkel, egy írótársával, akit feleségül vett. Saunders így emlékezett vissza: "három hét alatt eljegyeztük egymást, ez a Syracuse Creative Writing Program rekordja, ami azt hiszem, még mindig áll.".

Saunders írta, hogy milyen hatások érték őt:

Nagyon szeretem az orosz írókat, különösen a 19. és a 20. század elején: Gogol, Tolsztoj, Csehov, Babel. Szeretem, ahogyan a nagy témákat felvállalják. Inspirál egy bizonyos abszurd komikus hagyomány is, amely olyan hatásokat foglal magában, mint Mark Twain, Danyiil Harmsz, Groucho Marx, a Monty Python, Steve Martin, Jack Handey(wd) stb. És aztán, ezen felül, szeretem a minimalista amerikai szépirodalmi írások törzsét: Sherwood Anderson, Ernest Hemingway, Raymond Carver, Tobias Wolff(wd).

Pályafutása

Háttér és munka

1989 és 1996 között Saunders műszaki íróként és geofizikai mérnökként dolgozott a Radian International környezetvédelmi mérnöki cégnél Rochesterben. Az 1980-as évek elején egy ideig egy szumátrai olajkutató brigáddal is dolgozott.

1997 óta Saunders a Syracuse Egyetem tanára, kreatív írást tanít az iskola MFA-programjában(wd), miközben továbbra is publikál szépirodalmi és nem szépirodalmi műveket. 2006-ban Guggenheim-ösztöndíjat(wd) és 500 000 dolláros MacArthur-ösztöndíjat(wd) kapott. 2010-ben a Wesleyánus Egyetem és a Hope College(wd) vendégírója volt, és részt vett a Wesleyan Distinguished Writers Series és a Hope College Visiting Writers Series sorozatában. The Braindead Megaphone című nonfiction gyűjteménye 2007-ben jelent meg.

Saunders regényei gyakran a fogyasztói társadalom, a vállalati kultúra és a tömegmédia szerepének abszurditására fókuszálnak. Sok kritikus említi írásainak szatirikus hangvételét, de művei erkölcsi és filozófiai kérdéseket is felvetnek. Az írásaiban megjelenő tragikomikus elem miatt Saunders-t Kurt Vonneguthoz hasonlítják, akinek munkássága inspirálta őt.

Ben Stiller az 1990-es évek végén megvásárolta a CivilWarLand in Bad Decline filmjogait; 2007-ben a projekt Stiller cége, a Red Hour Productions(wd) fejlesztésében volt. Saunders írt egy nagyjátékfilmes forgatókönyvet is, amely a "Sea Oak" című novelláján alapul.

Saunders húszas éveiben objektivistának tartotta magát, de ma már kedvezőtlenül szemléli a filozófiát, a neokonzervativizmushoz hasonlítja. A nyingma buddhizmus tanítványa.

Díjak

Saunders négyszer nyerte el a National Magazine Award for Fiction díjat: 1994-ben a "The 400-Pound CEO" (megjelent a Harper's-ben); 1996-ban a "Bounty" (szintén a Harper's-ben); 2000-ben a "The Barber's Unhappiness" (megjelent a The New Yorker-ben); és 2004-ben a "The Red Bow" (megjelent az Esquire-ben) című írásaiért. 1997-ben második díjat nyert az O. Henry Awards-on a "The Falls" című novellájáért, amely eredetileg a The New Yorker 1996. január 22-i számában jelent meg.

Első novelláskötete, a CivilWarLand in Bad Decline, 1996-ban a PEN/Hemingway-díj döntőjébe került.

2001-ben Saunders megkapta a Lannan Irodalmi Díjat.

2006-ban Guggenheim-ösztöndíjat kapott. Szintén ebben az évben MacArthur-ösztöndíjat; In Persuasion Nation című novelláskötete a The Story Prize döntőjébe került; és elnyerte a World Fantasy Award legjobb novellának járó díját a "CommComm" című novellájáért, amely először a The New Yorker 2005. augusztus 1-jei számában jelent meg.

2009-ben megkapta az Amerikai Művészeti és Irodalmi Akadémia(wd) díját. 2014-ben beválasztották az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia(wd) tagjává.

2013-ban elnyerte a PEN/Malamud Award for Excellence in the Short Story-t. Tenth of December című novelláskötete 2013-ban elnyerte a Story Prize-t. A gyűjtemény 2014-ben elnyerte az első Folio-díjat is, "az első jelentős angol nyelvű könyvdíjat, amely a világ minden tájáról érkező írók számára nyitott". A gyűjtemény a National Book Award döntőjébe is bekerült, és a New York Times Book Review szerkesztői a "2013-as év 10 legjobb könyve" közé sorolták. 2013. januári címlapsztorijában a The New York Times Magazine a Tenth of Decembert "az idei legjobb könyvnek nevezte". A gyűjtemény egyik novellája, az "Home" 2011-ben a Bram Stoker-díj döntőjébe került.

2017-ben Saunders kiadta első regényét, a Lincoln in the Bardo címűt, amely elnyerte a Booker-díjat és a New York Times bestsellere lett.

Válogatott művei

Elbeszélésgyűjtemények

  • CivilWarLand in Bad Decline (1996)
  • Pastoralia (2000) (short stories and a novella)
  • In Persuasion Nation (2006) (short stories)
  • Tenth of December: Stories (2013) (short stories)
  • Liberation Day: Stories (2022) (short stories)

Regények

  • Lincoln in the Bardo (2017)
  • Vigil (2026)

Nonfiction

  • — (2007). The Braindead Megaphone (collected essays).
  • — (2021). A Swim in a Pond in the Rain: In Which Four Russians Give a Master Class on Writing, Reading, and Life.

Esszék és beszámolók

Antológiák

  • Fakes: An Anthology of Pseudo-Interviews, Faux-Lectures, Quasi-Letters, "Found" Texts, and Other Fraudulent Artifacts, edited by David Shields and Matthew Vollmer (2012)
  • Cappelens Forslags Conversational Lexicon Volume II, edited by Pil Cappelen Smith, published by Cappelens Forslag (2016) ISBN 978-82-999643-4-0

Magyarul megjelent

  • Lincoln és a bardo (Lincoln in the Bardo) – Bluemoon Könyvek, Budapest, 2017 · ISBN 9789635297245 · Fordította: Bujdosó István

Jegyzetek

  1. ↑ "web.archive.org/web/20170323050029/http://jeugdliteratuur.org/auteurs/george-saunders". {{cite web}}: Check |archiveurl= value (súgó)
  2. ↑ "Nemzetközi Virtuális Katalógustár". Nemzetközi Virtuális Katalógustár. Online Számítógépes Könyvtári Központ. Hozzáférés: 2019. január 19.
  3. ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2019. január 19.
  4. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2019. január 19.
  5. ↑ "Babelio" (francia nyelven). Hozzáférés: 2019. január 19.
  6. ↑ "Guggenheim Fellows database" (angol nyelven).
  7. ↑ "The Guardian". The Guardian (angol nyelven). Guardian News and Media Ltd.
  8. ↑ "www.sfadb.com/World_Fantasy_Awards_2006".
  9. ↑ "MacArthur Fellows Program".
  10. ↑ "thebookerprizes.com/fiction/backlist/2017".
  11. ↑ Neely Tucker (2023. augusztus 15.). "George Saunders Accepts the Library's Prize for American Fiction | Timeless" (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. augusztus 16.
  12. ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. május 5.
  13. ↑ "ISFDB" (angol nyelven). Hozzáférés: 2019. január 19.
  14. ↑ "web.archive.org/web/20170323050029/http://jeugdliteratuur.org/auteurs/george-saunders".
  15. ↑ "Library of Congress Authorities" (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. Hozzáférés: 2019. január 19.
  16. ↑ various authors. "The Encyclopedia of Science Fiction" (angol nyelven). Hozzáférés: 2019. január 19.
  17. ↑ "American psyche | Life and style". The Guardian. Hozzáférés: 2017. október 18.
  18. 1 2 World Fantasy Convention (2010). "Award Winners and Nominees". 2010. december 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. február 4.
  19. ↑ "Saunders Wins PEN/Malamud Award". Pw.org. 2013. május 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. augusztus 11.
  20. 1 2 Dark, Larry (2014. március 5.). "TSP: George Saunders Wins His First Book Award, The Story Prize, for Tenth of December". The Story Prize (Press release). Hozzáférés: 2022. szeptember 25.
  21. 1 2 Ron Charles (2014. március 10.). "George Saunders wins $67,000 for first Folio Prize". Washington Post. Hozzáférés: 2014. március 11.
  22. 1 2 "Tenth of December by George Saunders wins inaugural Folio Prize 2014" (PDF). Folio Prize. március 10, 2014. March 11, 2014 dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: March 11, 2014.
  23. ↑ "Booker winner took 20 years to write". bbc.com. 2017. október 18.
  24. ↑ Dankowski, Terra (2022. szeptember 1.). "Newsmaker: George Saunders". American Libraries. Hozzáférés: 2022. szeptember 25.
  25. 1 2 Miller, Laura (2000. április 26.). "Knuckle-puller makes good". Salon.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. november 20.
  26. ↑ Childers, Doug (2000. július 1.). "The Wag Chats with George Saunders". The Wag. 2017. október 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. június 4. {{cite news}}: More than one of |accessdate= és |access-date= specified (súgó)
  27. 1 2 Tobias Jonathan Ansell Wolff (1945. június 19. –) amerikai novellaíró, memoáríró, regényíró és a kreatív írás tanára.
  28. 1 2 3 Enslin, Rob (2022. május 24.). "Writing a Legacy". Syracuse University (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. november 20.
  29. ↑ Saunders, George. "My Writing Education: A Time Line". The New Yorker. Hozzáférés: 2015. október 26.
  30. ↑ "George Saunders – Cultivating Thought". 2016. június 3. 2016. június 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. október 19.
  31. ↑ "Ayn Rand is for children". Salon.com. 2013. január 19. Hozzáférés: 2014. augusztus 11.
  32. 1 2 Moore, Sophia (2022. november 16.). "George Saunders talks teaching, life experience and writing at Alumni Academy". The Daily Orange. Hozzáférés: 2022. november 18. [halott link]
  33. ↑ Silverblatt, Michael (2007. december 27.). "George Saunders: The Braindead Megaphone". Bookworm (angol nyelven). KCRW. Hozzáférés: 2022. szeptember 25.
  34. ↑ Saunders, George. "God Bless You, Mr. Vonnegut". Amazon. Hozzáférés: 2007. június 4.
  35. ↑ Whitney, Joel. "Dig the Hole: An Interview with George Saunders". március 12, 2007 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: június 1, 2007.
  36. ↑ Vollmer, Matthew. "'Knowable in the Smallest Fragment': An Interview with George Saunders". Hozzáférés: 2007. június 1.
  37. ↑ Bemis, Alec Hanley (május 10, 2006). "Mean Snacks and Monkey Shit". LA Weekly. 12–27. o. szeptember 4, 2006 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: június 4, 2007.
  38. ↑ Lovell, Joel (2013. január 3.). "George Saunders Has Written the Best Book You'll Read This Year". The New York Times. The New York Times Magazine.[halott link]
  39. ↑ "Winners and Finalists Database". ASME. 2018. október 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. június 1.
  40. ↑ "The Falls". The New Yorker.
  41. ↑ "The O. Henry Prize Stories".
  42. ↑ "George Saunders". newyorker.com. Hozzáférés: 2017. október 18.
  43. ↑ Clark, Judi. "George Saunders". Lannan Foundation. Hozzáférés: 2017. október 18.
  44. ↑ "John Simon Guggenheim Foundation". Hozzáférés: 2017. október 18.[halott link]
  45. ↑ "George Saunders". MacArthur Foundation. Hozzáférés: 2017. október 18.
  46. ↑ "The Story Prize - Winners & Finalists 2012". 2015. április 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. június 1.
  47. ↑ "Commcomm". The New Yorker. Hozzáférés: 2017. október 18.
  48. ↑ Staff (2009. április 14.). "The American Academy Of Arts And Letters Announces 2009 Literature Award Winners" (PDF) (Press release). New York: American Academy of Arts and Letters. Hozzáférés: 2017. október 19. "Archivált másolat" (PDF). 2017. október 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2024. február 3.
  49. ↑ "2009 Literature Award Winners". artsandletters.org. Hozzáférés: 2017. október 18.
  50. ↑ "Press Releases". American Academy of Arts & Sciences.
  51. ↑ "Past Award Winners". penfaulkner.org. PEN/Faulkner. 2017. október 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. október 18.
  52. ↑ "The 2014 Folio Prize Shortlist is Announced". Folio Prize. 2014. február 10. Hozzáférés: 2014. február 13.[halott link]
  53. ↑ Wood, Gaby (2014. február 10.). "Folio Prize 2013: The Americans are coming, but not the ones we were expecting". The Daily Telegraph. 2014. február 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. február 13.
  54. ↑ "2013 National Book Award". nationalbook.org.
  55. ↑ "The 10 Best Books of 2013". New York Times. 2013. Hozzáférés: 2013. december 7.
  56. ↑ Lovell, Joel (2013. január 3.). "George Saunders Just Wrote The Best Book You'll Read This Year". The New York Times Magazine. Hozzáférés: 2013. február 1.
  57. ↑ "Bram Stoker Award 2011 Nominees". Locus Magazine. 2012. Hozzáférés: 2012. május 2.
  58. ↑ Sehgal, Parul (2021. január 12.). "George Saunders Conducts a Cheery Class on Fiction's Possibilities". The New York Times (amerikai angol nyelven). ISSN 0362-4331. Hozzáférés: 2021. április 25.
  59. ↑ Promotional chapbook of essays, limited to 500 copies to accompany the book In persuasion nation
  60. ↑ Convocation speech delivered at Syracuse University for the class of 2013
  61. ↑ Online version is titled "Who are all these Trump supporters?".

További információk

Fordítás