A Gergely magyar férfinév, a görög Grégoriosz (Γρηγόριος) név latin Gregorius formájának a Gregor rövidüléséből alakult ki. A görög név jelentése ’éber’, ’őrködő’, < görög γρήγορος (grégorosz) ’őrködő’ < koiné ἐγρήγορος (egrégorosz) ’éber’, ’ébren van’ < ógörög ἐγείρειν/ἐγείρω (egeirein/egeiró) ’ébredni’/’ébredek’. A magyar név kialakulása: a Grégoriosz Gregor alakra való rövidülése után a mássalhangzó-torlódás (gr < ger), majd a vegyes hangrend szűnt meg (e-o < e-e). Ennek eredménye lett a Gerger, amely egy darabig váltakozott a Gergel, Gergely alakokkal.
A Gergely a 16–18. században a leggyakoribb férfinevek közé tartozott, de a 19–20. század fordulójára szinte teljesen eltűnt. 1967-ben is csak 46-an kapták ezt a nevet, de a 80-as években újra divatba jött, és már a 21. volt a gyakorisági listán. Az 1990-es években a Gergely és a Gergő igen gyakori, a Gerő szórványos név volt; a 2000-es években a Gergely a 38–48., a Gergő a 10–12. leggyakoribb férfinév; a Gerő nem szerepel az első százban.
Gergely, Gergő, Gerő
Március 12-én volt szokásban a gergelyezés vagy gergelyjárás, ami Nagy Szent Gergelynek a tiszteletére terjedt el. Kezdetben, IV. Gergely pápa idején (a 800-as években) három diák adta elő. Egyik a püspököt alakította, a másik kettő a káplánokat, a többi gyerek pedig egy-egy mesterséget személyesített meg. Egy versbe szedett prédikáció után bejárták a várost, és a tavasz köszöntése mellett új diákokat is toboroztak. A hagyomány idővel eltolódott az adománygyűjtés irányába.
Sokfelé ezen a napon kezdődtek a szőlőmunkák. Zalai hagyományok szerint a Gergely napján metszett tőkéről sok bort szüretelnek.
„Gergely” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
A Gergely névből sok családnév alakult ki: Gece ~ Gecze ~ Götze, Géci, Gecő, Gera, Gergece, Gergó, Gergócs, Gergőcs, Gergye, Geri, Gerke, Geró, Gerőcs, Gerse.
{{cite book}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)