Gidrafa

Gidrafa (Budmerice)
Gidrafa utcaképe
Gidrafa utcaképe
Gidrafa címere
Gidrafa címere		 Gidrafa zászlaja
Gidrafa zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületPozsonyi
JárásBazini
Rangközség
Első írásos említés1291
PolgármesterJozef Savkuliak
Irányítószám900 86
Körzethívószám033
Forgalmi rendszámPK
Népesség
Teljes népesség2497 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség74 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság176 m
Terület30,08 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 21′ 23″, k. h. 17° 24′ 28″48.356389°N 17.407778°EKoordináták: é. sz. 48° 21′ 23″, k. h. 17° 24′ 28″48.356389°N 17.407778°E
Gidrafa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gidrafa témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gidrafa vagy Pudmeric (1899-ig Pudmericz, szlovákul Budmerice, németül Pudmeritz) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Bazini járásban.

Fekvése

Nagyszombattól 14 km-re nyugatra, a Nagyszombati-dombságban, a Gidra-patak partján fekszik.

Nevének eredete

Magyar nevét onnan kapta, hogy a Gidra-patak mellett fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban laktak emberek.

A mai települést 1296-ban Pumurich néven említik először. Vöröskő várának uradalmához tartozott. A 16. századtól a Pálffy család birtoka. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, később halászattal, fuvarozással, fazekassággal és molnár mesterséggel foglalkoztak. A Rákóczi-szabadságharc idején uruk, gróf Pálffy János seregében a császáriak oldalán harcoltak. 1705. augusztus 11-én csata zajlott a határában, helyén száz évvel később emlékkeresztet állítottak.

Vályi András szerint "PUDMERICZ. Tót falu Pozsony Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Istvánfalvához nem meszsze, Fancsal nevű pusztája is van; nevezetesíti az 1705-dik esztendőbéli Rákótzyval esett ütközet; határjának középszerű mivóltához képest, második osztálybéli."

Fényes Elek szerint "Pudmericz, tót falu, egy kies völgyben, Poson vmegyében, Modorhoz 1 1/2 órányira. Számlál 1016 kath., 14 evang., 23 zsidó lak. Van itt kath. paroch. templom, több csinos urasági tiszti lakás, egy inscriptionalis curia, több vizimalom a Gidra patakján, egy fáczános kert, halastó, tehenészet stb. Szőlőhegye savanyu és kevés bort terem. Határa keletre meglehetős; de nyugotra felette kövecses, többnyire rétnek legelőnek használják; erdeje kevés. F. u. gr. Pálffy Rudolf örökösei. 1705-ben itt ütközet történt Rákóczy és a császáriak közt, az elsőbbnek veszteségével."

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

Népessége

Népességi statisztikák (10 év)
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság1882212423732497
Különbség +12,85 % +11,72 % +5,22 %
Népességi statisztikák
Év2024.2025.
Lakosság24942497
Eltérés+0,12 %

1910-ben 1806 lakosából 1610 szlovák, 113 magyar, 73 német és 10 egyéb nemzetiségű.

2011-ben 2230 lakosából 2154 szlovák.

Neves személyek

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ emlekhelyek.csemadok.sk
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  5. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.

Irodalom

További információk