| Gitschtal | |||
| Weißbriach | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Karintia | ||
| Járás | Hermagori járás | ||
| Irányítószám | 9622 | ||
| Körzethívószám | 0 42 86 | ||
| Forgalmi rendszám | HE | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1261 fő (2018. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 817 m | ||
| Terület | 56,47 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Gitschtal weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gitschtal témájú médiaállományokat. | |||
Gitschtal (szlovénül: Višprijska dolina) osztrák község Karintia Hermagori járásában. 2016 januárjában 1290 lakosa volt.



Gitschtal Karintia délnyugati részen fekszik a hasonló nevű, 15 km hosszú gleccservölgyben. A völgy Hermagor felől indul felfelé, északnyugati irányban. Legfontosabb folyóvize a Gössering, amely a Gailba torkollik. Az önkormányzat 10 falut és egyéb települést fog össze: Brunn (3 lakos), Golz (3), Jadersdorf (162), Langwiesen (4), Lassendorf (67), Leditz (6), Regitt (30), St. Lorenzen im Gitschtal (268), Weißbriach (722), Wulzentratten (1).
A környező települések: északra Weißensee, délkeletre Hermagor-Pressegger See, délnyugatra Kirchbach.
Weißbriachot először 1331-ben említik az írott források.
A 16. századtól nemesfémeket, később pedig vasércet bányásztak a Gitschtalban. A Gössering vizével vashámorok kalapácsműveit működtették. A helyi vasműveket a 17. században Kranz báró vásárolta meg és nyereségesen működtek egészen a 19. századig, amikor az üzemet bezárták. A század második felében beindult a turizmus; az első világháború után Kneipp-féle vízikúrás gyógyüdülő nyílt a településen.
Weißbriach önkormányzata 1850-ben jött létre. Az 1973-as közigazgatási reform során Weißbriach és St. Lorenzen községek Gitschtal néven egyesültek.
A gitschtali önkormányzat területén 2016 januárjában 1290 fő élt, ami visszaesést jelent a 2001-es 1321 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 94,8%-a volt osztrák, 2,3% német, 1,3% boszniai állampolgár. 58,1%-uk evangélikusnak, 38,8% római katolikusnak, 0,9% mohamedánnak, 1,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.