Glaucophyta

Glaucophyta
Glaucocystis nostochinearum
Glaucocystis nostochinearum
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Diaphoretickes
Csoport: Archaeplastida
Törzs: Glaucophyta
Skuja, 1954
Szinonimák

Glaucocystophyta Kies et Kremer, 1986

Osztályok
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Glaucophyta témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Glaucophyta témájú kategóriát.

A Glaucophyta, más néven Glaucocystophyta egysejtű édesvízi és nedves szárazföldi algacsoport,:74 mely ma ritkább, mint a proterozoikumban. Fajai száma 14–26 között van. A vörösmoszatokkal (Rhodophyta) és a zöldmoszatok és az embriós növények alkotta csoporttal (Viridiplantae, más néven Chloroplastida) együtt alkotják az Archaeplastida csoportot.

A Glaucophyta a kloroplasztiszok evolúciója szempontjából fontos a biológiában, mivel a vörösmoszatokat és a Viridiplantaet létrehozó eredeti algaszíntesthez hasonlíthat, vagyis a Glaucophyta az Archaeplastida bazális tagja lehet.

A vörös- és zöldmoszatokkal szemben csak ivartalanul szaporodik.

Jellemzők

Plasztiszai muroplasztiszok, más néven cianoplasztiszok vagy cianellumok. Más élőlényekéivel szemben ezek rendelkeznek peptidoglikán réteggel, mely feltehetően a cianobaktériumok szimbiogeneziséből maradt fenn. Klorofill a-val rendelkeznek. A vörösmoszatokhoz és cianobaktériumokhoz hasonlóan a fényt nagyrészt fikobiliproteinekből álló fikobiliszóma révén hasznosítják. Zöldmoszatokban és embriós növényekben e pigment nincs jelen. A vörösmoszatokhoz hasonlóan és a zöldmoszatokkal és a növényekkel ellentétben a megkötött szenet a citoszolban tárolják.

Legkorábban kialakult nemzetségük a csak 1–2 plasztisszal rendelkező Cyanophora, ahol ha kettő van, azok félösszefüggőek.

Mitokondriumaiban a cristák laposak, mitózisuk nyílt és centriólum nélküli. Mozgásra képes alakjai két eltérő ostorral rendelkeznek, rajtuk lehetnek finom szőrök, és többrétegű mikrotubulus-rendszer rögzíti, melyek egyes zöldmoszatokban található változatokhoz hasonlóak.

Szaporodás

A vörösmoszatokkal és a zöld színtestű növényekkel szemben csak ivartalanul szaporodik. A mitózis nyílt, centriólum nélkül történik más bazális eukariótákhoz hasonlóan. A szaporodási módok közé tartozik a kettéhasadás, a zoospóraképzés és az autosporuláció. Például a Cyanophora paradoxa hossztengelye mentén osztódik 2 utódsejtté, melyek 1 cianellumot örökölnek. A Glaucocystis fajai nem mozgó autospórákkal szaporodnak. Jelenleg nincs bizonyíték ivaros szaporodásra a Glaucophytában.

Filogenetika

Külső

A vörösmoszatokkal és a Viridiplantaevel (zöldmoszatok és embriós növények) együtt alkotják az Archaeplastidát – plasztisszal rendelkező élőlények egyedi közös őssel rendelkező csoportját, mely egy cianobaktérium endoszimbiózisával alakult ki. A három csoport kapcsolata ismeretlen, de a legvalószínűbb, hogy a Glaucophyta alakult ki először:

Archaeplastida

Glaucophyta

Vörösmoszatok

Viridiplantae




A másik lehetőség, miszerint a Glaucophyta a vörösmoszatokkal alkot kládot, kevésbé valószínű, de nem kizárható.

Belső

A Glaucophyta belső filogenetikája és a nemzetség- és fajszám taxonómiai források szerint változott. Egy 2016-ban közölt filogenetikai tanulmány 3 családra és 5 nemzetségre osztotta a csoportot:

Glaucophyta
Cyanophoraceae

Cyanophora
Gloeochaetaceae

Cyanoptyche

Gloeochaete



Glaucocystidaceae

Glaucocystopsis

Glaucocystis





Taxonómia

Az ismert Glaucophyta-fajok 2019-ben közölt listája ugyanazt a három alcsoportot tartalmazza rendként, de tartalmaz 5 el nem helyezett lehetséges fajt, így 14–19 lehetséges fajt adva.

2022 márciusában az AlgaeBase a Glaucophytát 2 csoportra osztotta, a Cyanophorát a Glaucocystalesbe helyezte, nem a Cyanophoralesbe (azonban e bejegyzés 2011-es volt). Az AlgaeBase összesen 26 fajt tartalmazott 9 nemzetségben:

Egyik faj se különösen gyakori a természetben.

A Glaucophytát korábban a Chlorococcales rend Oocystaceae családjának tekintették.

Genomika

Mitokondriális DNS

A Gloeochaete wittrockiana és a Cyanoptyche gloeocystis mitokondriális genomjának több lokuszon való összehasonlítása és a Cyanophora paradoxa korábban szekvenált mitokondriális DNS-e révén Jackson és Reyes-Prieto 2014-es tanulmányában az Archaeplastida monofiletikus mivoltát feltételezték.

Plasztisz-DNS

Plasztisz-DNS-ük elemzését 2018 előtt jobbára a Cyanophora nemzetségen végezték, de a G. wittrockiana, a C. gloeocystis, a Glaucocystis incrassata és a Glaucocystis bhattacharyae BBH törzsének plasztisz-DNS-elemzése során kiderült, hogy plasztisz-DNS-ük nagyrészt állandósult géneket tartalmaz. Ezek 3 rRNS-t, 29–32 tRNS-t kódolnak, és mindegyikben szerepel az rnpB gén. Csak a C. gloeocystis és a C. paradoxa esetén volt ismert, hogy kódolnak tmRNS-t (transzfer-messenger RNS).

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 5 6 Keeling, Patrick J. (2004). "Diversity and evolutionary history of plastids and their hosts". American Journal of Botany. 91 (10): 1481–1493. doi:10.3732/ajb.91.10.1481. PMID 21652304.
  2. ↑ Genomic Insights Into the Biology of Algae.
  3. ↑ Cruzan, Mitchell B. (2018). Evolutionary Biology. Oxford University Press. 20. o. ISBN 978-0-19-088268-6.
  4. 1 2 3 4 5 6 Figueroa-Martinez, Francisco; Jackson, Christopher; Reyes-Prieto, Adrian (2019). "Plastid Genomes from Diverse Glaucophyte Genera Reveal a Largely Conserved Gene Content and Limited Architectural Diversity". Genome Biology and Evolution. 11 (1): 174–188. doi:10.1093/gbe/evy268. PMC 6330054. PMID 30534986.
  5. ↑ de Vries J, Gould SB. "The monoplastidic bottleneck in algae and plant evolution". Journal of Cell Science. Szabadon hozzáférhető, regisztráció sem szükséges
  6. 1 2 Guiry, M. D.; Guiry, G. M. "Glaucophyta". AlgaeBase. World-wide electronic publication, National University of Ireland, Galway. Hozzáférés: 2022. február 28.
  7. ↑ Kim, Eunsoo; Graham, Linda E. (2008). "EEF2 Analysis Challenges the Monophyly of Archaeplastida and Chromalveolata". PLoS ONE. 3 (7): e2621. Bibcode:2008PLoSO...3.2621K. doi:10.1371/journal.pone.0002621. PMC 2440802. PMID 18612431. {{cite journal}}: Unknown parameter |editorfirst= ignored (|editor-first= suggested) (súgó); Unknown parameter |editorlast= ignored (|editor-last= suggested) (súgó); Unknown parameter |editorlink= ignored (|editor-link= suggested) (súgó)CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link)
  8. ↑ Walker, Timothy (2012). Plants: A Very Short Introduction. Oxford University Press. 10. o. ISBN 978-0-19-958406-2.
  9. ↑ The structure and function of plastids. Dordrecht: Springer. 2006. 3–21. o. ISBN 978-1-4020-4061-0. 2016. március 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. június 29. {{cite book}}: More than one of |accessdate= és |access-date= specified (súgó); More than one of |archivedate= és |archive-date= specified (súgó); More than one of |archiveurl= és |archive-url= specified (súgó); Unknown parameter |editorfirst2= ignored (|editor-first2= suggested) (súgó); Unknown parameter |editorlast2= ignored (|editor-last2= suggested) (súgó); Unknown parameter |editorlast= ignored (|editor-last= suggested) (súgó)
  10. ↑ Miyagishima, Shin-ya; Kabeya, Yukihiro; Sugita, Chieko; Sugita, Mamoru; Fujiwara, Takayuki (2014). "DipM is required for peptidoglycan hydrolysis during chloroplast division". BMC Plant Biology. 14: 57. doi:10.1186/1471-2229-14-57. PMC 4015805. PMID 24602296.
  11. 1 2 Skuja A (1948). "Taxonomie des Phytoplanktons einiger Seen in Uppland, Schweden". Symbolae Botanicae Upsalienses. 9 (3): 1–399.
  12. ↑ Ball, S.; Colleoni, C.; Cenci, U.; Raj, J. N.; Tirtiaux, C. (2011. január 10.). "The evolution of glycogen and starch metabolism in eukaryotes gives molecular clues to understand the establishment of plastid endosymbiosis". Journal of Experimental Botany. 62 (6): 1775–1801. doi:10.1093/jxb/erq411. PMID 21220783.
  13. ↑ de Vries, Jan; Gould, Sven B. (2017. január 1.). "The monoplastidic bottleneck in algae and plant evolution". Journal of Cell Science. 131 (2). The Company of Biologists. doi:10.1242/jcs.203414. ISSN 1477-9137. PMID 28893840.
  14. ↑ Jackson C (2015). "The Glaucophyta: The blue-green plants in a nutshell". Acta Societatis Botanicorum Poloniae. 84 (4): 439–443. doi:10.5586/asbp.2015.049.
  15. ↑ Price, Dana C.; Steiner, Jürgen M.; Yoon, Hwan Su; Bhattacharya, Debashish; Löffelhardt, Wolfgang (2016). "Glaucophyta". Handbook of the Protists. 1–65. o. doi:10.1007/978-3-319-32669-6_42-1. ISBN 978-3-319-32669-6.
  16. ↑ Guiry, M. D.; Guiry, G. M. "Cyanophora". AlgaeBase. World-wide electronic publication, National University of Ireland, Galway. Hozzáférés: 2022. március 1.
  17. ↑ "Phycokey - Glaucocystis". 2013. szeptember 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. június 29.
  18. ↑ Jackson CJ, Reyes-Prieto A (2014. október 3.). "The mitochondrial genomes of the glaucophytes Gloeochaete wittrockiana and Cyanoptyche gloeocystis: multilocus phylogenetics suggests a monophyletic Archaeplastida". Genome Biol Evol. 6 (10): 2774–2785. doi:10.1093/gbe/evu218. PMC 4224345. PMID 25281844.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Glaucophyte című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.