| Gstaad | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kanton | Bern kanton |
| Gépkocsijel | BE |
| Irányítószám | 3780 |
| Körzethívószám | 033 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2960 fő (2015) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 1050 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| Gstaad weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gstaad témájú médiaállományokat. | |
Gstaad falu Svájcban, Bern kantonban, Saanen község területén. Az ország egyik előkelő sí- és üdülőközpontja, amely 1050 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. A faluközpontjára a hagyományos faépületek jellemzőek. Számos exkluzív bolt, étterem, divatos bár és szálloda található a településen. A nemzetközi elit és hírességek által látogatott hely.
A Berni-Alpok északnyugati oldalán, a Saane folyó völgyében fekszik. A környező területen erdők, dombok, gleccserek és hegyi tavak találhatók. A Pillon-hágó irányába található Gsteig falu, tőle nem messze pedig a Burgfälle-vízesések. Az egyik kötélpálya a Sanetsch víztározóhoz vezet, a másik a Glacier 3000 hegyhez. Itt épült a 107 méter hosszú, két hegycsúcsot összekötő Peak Walk függőhíd. A Genfi tó keleti része (Montreux) nyugati irányba autóúton 58 km távolságra van, Genf szintén nyugati irányba 151 km-re, míg Bern 86 km-re északra van tőle. Az északi részén Saanen falu található, amivel majdnem egybeépült. A 11 számú főút ezen halad át.
Gstaad története szerény mezőgazdasági faluként kezdődött a Berni-felvidékben. A régió a 19. századtól kezdve utazási célponttá vált. A Montreux–Oberland bernois vasút (MOB) vonala 1904. december 20-án érte el Gstaadot, majd 1905. július 6-án Zweisimment. Ez megalapozta a turizmus fejlődését. A régió első turisztikai egyesületeit 1906-ban alapították. Ezután Gstaad első téli sportszezonja az 1907/1908-as télen indult. A Gstaad Palace szálloda 1913 decemberében nyílt meg. Az 1920-as években épült a Kurpark, a Kursaal, a golfpálya és teniszpályák is. 1934-ben megnyílt a régió első kötélpályás felvonója, amely a Wispile-hegyre vezetett. Ezt 1944-ben egy sífelvonó váltotta fel. 1945-ben Gstaadban épült meg Svájc első székes felvonója, amivel 1946-ban az első látogatók a Wasserngrathoz tudtak feljutni. Saanenland első gondolafelvonója 1954-ben indult az Egglin. Az 1960-as évek elején a Les Diablerets hegyre már kábelpálya közlekedett, amelyet 2001-ben egy gondolafelvonó váltott fel. Az 1970-es és 1980-as években a régió sífelvonói már 20 útvonal működtek Zweisimmen és Gstaad között. A 2000-es évektől további fejlesztések valósultak meg (2008-ban székes felvonó Chaltebrunne–Saanerslochgrat és Chaltebrunne–Parwensattel között, 2010-ben székes felvonó Chalberhöni–Vorderes Eggli, 2010-ben Rougemont–La Videmanette gondolafelvonó, 2018-ban Saanenmöser–Saanersloch gondolafelvonó). 2019 decembere óta tízfős panorámás gondolával lehet feljutni az Egglire.
Gstaadnak 1800-ban 1020, 1900-ban 1915, 1950-ben 2270, 1975-ben 2861, 1990-ben 2634, 2000-ben 2776, 2015-ben 2960 lakosa volt.
A Gstaadtot is magába foglaló Saanen község lakossága 6924 fő (2024 évi adat), amiből 4397-en születtek Svájcban, míg 2527-en külföldön. A legtöbben rendelkeztek svájci állampolgársággal (4638 fő), de jelentős számban voltak portugál (570), olasz (255), német (253), francia (184) állampolgárok is. Svájc német nyelvű részen helyezkedik el.
| 2015 | 2 960 |
A hegyi falu megőrizte hagyományait, de egyben népszerű üdülőhely nyáron és télen egyaránt. Az épületek hagyományos faház stílusában épültek, és kívülről a luxus nem látható rajtuk. A régi időkből maradt fenn a Szent Nikolausz kápolna (St. Niklaus-Kapelle), amely még 1402-ből származik.
A központja 1998 óta autómentes, ahol egy sétányt alakítottak ki. A faház stílusú épületekben üzletek, éttermek és kávézók működnek. Több luxusmárkáknak van itt üzlete, többek között a Hermès, Louis Vuitton, Prada, Chopard, Moncler, vagy Burberry, Chloé, Dior, Dolce & Gabbana, a Cartier bolt.
Gstaad a felső tízezer, a jet set kedvelt üdülőhelye. Emiatt magas színvonalú szállodáiról is ismert. A falut a dombon álló Gstaad Palace Hotel uralja, négy sarkán toronnyal. A szálló a Scherz család tulajdonában és üzemeltetésében van. A szállodában az elmúlt évtizedekben számos híresség szállt meg, többek között Elizabeth Taylor, Grace Kelly, Michael Jackson, Diana hercegné, Sophia Loren és Madonna. Több másik luxusszálloda is megtalálható a faluban, ezek közé tartozik az Alpina Gstaad, a Park Gstaad vagy a Le Grand Bellevue. A szállodákhoz hozzátartoznak a világszínvonalú spa-létesítmények és a Michelin-csillagos éttermek. Az Alpina Gstaad szálloda 2012-ben épült, különlegessége, hogy egy diszkrét földalatti bejáraton keresztül lehet megközelíteni. A La Fromagerie nevű éttermet abban a bunkerben alakították ki, ahol a második világháború idején egy svájci bank az aranyrudakat tárolta.
Decemberben az ünnepi időszak alatt a szállodai vendégek száma megnő, ekkor 30 000 főnél is többen tartózkodnak a településen. Ilyenkor 17 000 idénymunkás érkezik, hogy a világ részéről odalátogató mintegy 6000 VIP vendéget kiszolgálják.
Gstaadban van a L'Institut le Rosey elit bentlakásos magániskola téli kampusza. Az iskolában tanult például Monacói III. Rainier herceg, vagy az utolsó iráni sah is.
A terület első osztályú síközpont, télen három sípályával működik. A falu környéki sípályák hossza több mint 200 km, a zöldtől a fekete kategóriáig vannak pályák. A legalacsonyabb pontja 948 méter magasságban van, míg 3016 méteren a legmagasabb. A síterület Rougemont–Saanen–Gstaad, a Wasserngrat, valamint a Wispile területet fedi le. A völgyi állomásoknál, a pályák mellett „hütték” és bárok találhatók. Gstaad összes síközpontja közül a Glacier 3000 – Les Diablerets rendelkezik a legnagyobb – 1673 méteres – szintkülönbséggel. A téli események közé tartozik az éves lóverseny, a skijoring, jégkorongmeccsek, síversenyek, curling versenyek és szánkóversenyek.
Általában januárban tartják meg a Château-d’Œx-i hőlégballonfesztivált. Nyáron van a Menuhin Classic zenei fesztivál, a strandröplabda-torna, a pólóverseny. Kiemelkedő esemény a Suisse Open Gstaad, ami az egyik ATP tenisztorna.
A mai napig jellemzőek az alpesi faházak és a környék dombjain legelésző tehenek. Nagyszámban működnek hagyományos gazdaságok, amelyek közül sokan az alpesi legelőket használják. A „Züglete” felvonulást akkor tartják, amikor a hegyekből leterelik a teheneket. A különböző tejtermékek a helyi gazdaságot gazdagítják.
Gstaad Európa legdrágább térségének számít. Egy 2023-as felmérés szerint a faluban forintra átszámítva átlagosan 545 ezer forintba került egy éjszaka. Azonban nemcsak a hotelárak magasak. Gstaad ingatlanárak tekintetében is nagyon drága hely. Az ingatlanok átlagára 2026-ban négyzetméterenként 20734 svájci frank volt.
Közút és vasút is összeköti a falut a közeli nagyobb városokkal, Lausanne-nal és Thunnal. A GoldenPass vasútvonal Gstaadot Montreux-val és Zweisimmennel összeköti festői útvonal. A legközelebbi nemzetközi repülőter a genfi és a zürichi repülőtér. A Saanen repülőtér 5 kilométerre van Gstaadtól, kisgépeket fogad. Egy, 1400 méter hosszú kifutópálya van.