Guibemantis punctatus

Guibemantis punctatus
	Természetvédelmi státusz
	Súlyosan veszélyeztetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Kétéltűek (Amphibia);
Rend:	Békák (Anura);
Alrend:	Neobatrachia;
Család:	Aranybékafélék (Mantellidae);
Alcsalád:	Mantellinae;
Nem:	Guibemantis;
Faj:	G. punctatus;
Tudományos név
	Guibemantis punctatus; (Blommers-Schlösser, 1979)
Szinonimák
	Mantidactylus punctatus Blommers-Schlösser, 1979; Mantidactylus (Blommersia) punctatus — Dubois, 1992; Mantidactylus (Pandanusicola) punctatus — Glaw & Vences, 1994; Guibemantis (Pandanusicola) punctatus — Glaw & Vences, 2006;
Elterjedés
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Guibemantis punctatus témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Guibemantis punctatus témájú médiaállományokat és Guibemantis punctatus témájú kategóriát.

A Guibemantis punctatus a kétéltűek (Amphibia) osztályába és a békák (Anura) rendjébe aranybékafélék (Mantellidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Madagaszkár endemikus faja. Trópusi esőerdőkben honos. A típuspéldányt 1600 m-es tengerszint feletti magasságban figyelték meg. Általában Pandanus fajok levelein található.

Nevének eredete

Nevét a latin punctatus (pettyes) szóból alkották, utalva a hátát tarkító számos sötét pettyre.

Megjelenése

Kis méretű, fán lakó Guibemantis faj. A hímek testhossza 23–25 mm, az egyetlen megfigyelt nőstényé 27 mm. Háta olajzöld vagy világosbarna, apró sötét árnyalatú pettyekkel tarkítva. Orrnyílásaitól a szemeiig barnás színű csík húzódik. Hasi oldala világos árnyalatú. Bőre sima. Hallószerve jól kivehető. Mellső lábán csak kezdetleges úszóhártya található. A hímeknek jól kivehető, időnként feketés árnyalatú combmirigyeik vannak.

Az ebihalak a Pandanus levelek vízzel telt tölcsérében élnek. Színük többnyire barnás, testük elülső része vöröses. Testük rendkívül lapult, szemük a háti oldalon van, szájuk kicsi és lefelé irányuló.

Természetvédelmi helyzete

A vörös lista a súlyosan veszélyeztetett fajok között tartja nyilván. Két védett területen, a Marojejy Nemzeti Parkban és az Anjanaharibe-Sud Rezervátumban fordul elő. Erdei élőhelyének területe csökkenő tendenciát mutat a mezőgazdaság, a fakitermelés, a szénégetés, az invázív eukaliptuszfajok terjeszkedése, a legeltetés és a lakott területek növekedése következtében. Élőhelyét a tetők borításához használt Pandanus levelek gyűjtése is károsítja.

Jegyzetek

↑ Glaw, F., and Vences, M. (2007). Field Guide to the Amphibians and Reptiles of Madagascar. Third Edition. Vences and Glaw Verlag, Köln
↑ Glaw, F. and Vences, M. (1994). Amphibians and Reptiles of Madagascar. M. Vences and F. Glaw Verlags GbR., Köln
↑ Nussbaum, R. Vallan, D., and Raxworthy, C. (2008). Guibemantis punctatus. In: IUCN 2008. 2008 IUCN Red List of Threatened Species. www.iucnredlist.org. Downloaded on 19 April 2020.

Források

Blommers-Schlösser, 1979 : Biosystematics of the Malagasy frogs I. Mantellinae (Ranidae). Beaufortia, vol. 29, p. 1-77
"A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2020. április 19.
↑ Itis.gov: "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2020. április 19. (angolul)
A Guibemantis punctatus az Amphibiaweb oldalon
Amphibian Species of the World 6.0

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Glaw, F., and Vences, M. (2007). Field Guide to the Amphibians and Reptiles of Madagascar. Third Edition. Vences and Glaw Verlag, Köln

[2] Glaw, F. and Vences, M. (1994). Amphibians and Reptiles of Madagascar. M. Vences and F. Glaw Verlags GbR., Köln

[3] Nussbaum, R. Vallan, D., and Raxworthy, C. (2008). Guibemantis punctatus. In: IUCN 2008. 2008 IUCN Red List of Threatened Species. www.iucnredlist.org. Downloaded on 19 April 2020.