Gutenstein a Bécsújhelyvidéki járásbanGutenstein várának romjaiA mariahilfbergi kegytemplom és kolostor
Gutenstein a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik a Gutensteini-Alpokban, a Piesting folyó völgyében. Területének 92%-a erdő, 5% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 8 településrészt és falut egyesít: Gutenstein (343 lakos 2020-ban), Hintergschaid (6), Klostertal (148), Längapiesting (117), Steinapiesting (61), Urgersbach (1), Vorderbruck (589) és Zellenbach (10).
Gutenstein várát a 12. század végén építették, első írásos említése 1220-ból származik. A tövében meghúzódó település sokáig jelentéktelennek számított, de 1321-ben Szép Frigyes, akinek a vár egyik kedvenc lakhelye volt, mezővárosi jogokat adományozott neki.
A várat és a mezővárost 1487-ben Mátyás magyar király megszállta; 1490-es halála után ismét a Habsburgok vették birtokukba. Az 1529-es és 1532-es török hadjáratokat viszonylag sértetlenül vészelte át. 1576-ban a Habsburgok eladták a Hoyos családnak, majd 1628-ban II. Ferdinánd császár a birtokot grófsági rangra emelte. 1661-ben a mezőváros akkori bírája, Sebastian Schlager hétszer ismétlődő álma alapján megfestette a Szűz Mária képét és kiszögezte egy fára a Mariahilfbergen. Hamarosan elterjedt a híre a kép csodatevő voltának és 1679-ben egy kolostor építését kezdték meg a hegyen, 1688-ban pedig számos zarándokot csábító kegytemplom épült. A templom 1727-ben leégett, de újjáépítették. 1671-ben a Hoyos család kastélyt emeltetett Gutensteinben.
A költő Ferdinand Raimund 1825-től kezdve gyakori vendége volt a mezővárosnak; 1836-os halála után itt temették el. Az 1848-as forradalmat követően felszámolták a feudális birtokokat és megalakultak az önkormányzatok. 1877-ben elkészült a Gutensteinerbahn vasútvonala a Piesting völgyében, amely lehetővé tette számos iparvállalat (kohászüzem, fűrészüzemek) alapítását. A hegyek között fekvő városka emellett a turisták körében is népszerűvé vált.
A második világháború végén Gutenstein egy rövid időre a frontzónába került, majd 1955-ig szovjet megszállás alá került.
Lakosság
A gutensteini önkormányzat területén 2020 januárjában 1275 fő élt. A lakosságszám 1951 óta csökkenő tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 92,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 4% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,2% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,7% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 80,6%-a római katolikusnak, 3,7% evangélikusnak, 2,2% ortodoxnak, 3,8% mohamedánnak, 7,9% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 3 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (92%) mellett a szerbek (2,2%) és a törökök (2,1%) alkották.
A népesség változása:
2017
1 317
2018
1 268
Látnivalók
A Keresztelő Szt. János-plébániatemplom
Gutenstein várának romjai
a Hoyos-kastély
a mariahilfbergi kegytemplom és szervita kolostor
a Keresztelő Szt. János-plébániatemplom
az erdészeti múzeum
a tűzoltómúzeum
a Raimundspiele ünnepi játékok színművészeti fesztivál
Der Mariahilfberg bei Gutenstein (Niederösterreich). Ein vollständiges Wallfahrtsbüchlein für die Pilger zu diesem Gnadenorte. Gutenstein, 1903
Hildtraud Ast, Dreihundert Jahre Gnadenstätte Mariahilfberg, Gutenstein, 1968
Hermann Maurer, Zeichenstein und Wunderbaum. Österreichs Kirchen und Klöster in ihren Ursprungslegenden. Stiftsmuseum Klosterneuburg, 2000, Kat. Nr. 50 und 51a
Ez a szócikk részben vagy egészben a Gutenstein (Niederösterreich) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
_-_Schloss.JPG)
Ausztria
é. sz. 47° 52′, k. h. 15° 53′47.866667°N 15.883333°EKoordináták: é. sz. 47° 52′, k. h. 15° 53′47.866667°N 15.883333°E
.JPG)
_-_Kirche.JPG)
