Gwynedd
| Gwynedd | |||
 | |||
| A Tremadog-öböl látképe | |||
| |||
| Közigazgatási adatok | |||
| Ország |  Egyesült Királyság | ||
| Országrész |  Wales | ||
| Székhely | Caernarfon | ||
| Legnagyobb település | Bangor | ||
| ISO-kód | GB-GWN | ||
| ONS-kód | 00NC | ||
| GSS-kód | W06000002 | ||
| Népességi adatok | |||
| Teljes népesség | 124 560 fő (2019) | ||
| Népsűrűség | 49,14 fő/km² | ||
| A walesi nyelv elterjedtsége | 68,7 % | ||
| Terület | 2534,9252 km² | ||
| Időzóna | GMT (UTC+0) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 52° 50′, ny. h. 3° 55′52.833333°N 3.916667°W | |||
| Gwynedd weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gwynedd témájú médiaállományokat. | |||
Gwynedd (IPA: /ˈɡwɪnɪð/ (angol); [ˈɡʊɨnɛð] (walesi)) megye Északnyugat-Walesben. Gwynedd Királyságáról kapta a nevét. Bár földrajzilag az egyik legnagyobb megye Walesben, lakosságát tekintve ritkán lakott. A lakosság nagy része walesi anyanyelvű. A „Gwynedd” név történelmileg és kulturálisan nagyjából Wales egész északi részére is vonatkozott, egykor itt terült el valahol Gwynedd királysága.
Földrajza
A szűkebben értelmezett Gwynedd területe mindössze 1130 km² (Világjárók), magában foglalja a Llŷn-félszigetet (Lleyn-félsziget) és a Snowdownia Nemzeti Park nagy részét. Négy vára — I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban gyűjtőnéven — a Világörökség része. Itt magaslik Wales legmagasabb hegye, az 1085 m-es Snowdon.
Északnyugati partjait a Menai-szoros választja el Anglesey szigetétől.
Története
Gwynedd független kelta királysága az 5. században alakult, miután a rómaiak kivonultak Britanniából. A királyság a 13. századig, állt fenn; ekkor I. Eduárd angol király bekebelezte Waleset. A modern Gwynedd egyike volt a nyolc, 1974. április 1-jén megalkotott walesi megyének.
A megye magába foglalta Anglesey, Caernarfonshire és Merionethshire korábbi megyéket és Denbighshire alábbi településeit: Llanrwst, Llansanffraid Glan Conwy, Eglwysbach, Llanddoget, Llanrwst Rural és Tir Ifan.
A megyét öt járásra osztották: Aberconwy, Arfon, Dwyfor, Meirionnydd és Anglesey.
Az 1994-es Local Government (Wales) Act 1996. április 1-jén eltörölte az 1974-es megyerendszert, területét újra felosztották. Anglesey független lett, Aberconwy (amely magába foglalta a korábbi Denbighshire-részeket) az újonnan alkotott Conwy County Borough lett. A maradék részek: Caernarfonshire és Merionethshire. A tanács első dolga volt a területet átnevezni Gwyneddnek 1996. április 2-án.
Települések
A legnagyobb városok és lakosságuk (2001) [forrás?]:
| Név | Lakosság (2001) |
|---|---|
| Bala | 1980 |
| Bangor | 21735 |
| Barmouth | 2230 |
| Bethesda | 4327 |
| Blaenau Ffestiniog | 5000 |
| Caernarfon | 9611 |
| Criccieth | 1826 |
| Dolgellau | 2678 |
| Ffestiniog | 4830 |
| Harlech | 1952 |
| Nefyn | 2619 |
| Porthmadog | 4187 |
| Pwllheli | 3861 |
| Tywyn | 2864 |
Gazdaság
Wylfában atomerőmű üzemel.
Walesi nyelvű lakosság
2001 előtt a walesi anyanyelvűek száma megfogyatkozott, majd újra nőni kezdett. 2001-ben a lakosság egyötöde (20,5%) nyilatkozott úgy, hogy folyékonyan beszél walesiül. A walesi nyelvet (valamilyen szinten) beszélők száma az 1991-es 72,1%-ról 2001-re 68,7%-ra esett. 2003-ban egy iskolai kutatás kimutatta, hogy a 3 és 15 év közötti gyerekek 94%-a beszél walesiül.
Politika
2005-ben megválasztott parlamenti képviselők:
- Elfyn Llwyd (Plaid Cymru)
- Betty Williams (Munkáspárt)
- Hywel Williams (Plaid Cymru)
Oktatás
Híres gwyneddiek
- Wayne Hennessey labdarúgó (Wolverhampton Wanderers)
- Owain Fôn Williams labdarúgó
- Duffy, soul énekesnő
- Bryn Terfel operaénekes
- Hedd Wyn (Ellis Evans), költő
- Bryn Fôn énekes, színész
- Clough Williams-Ellis építész
Fontosabb látnivalók
I. Eduárd király várai és városfalai:
Snowdownia Nemzeti Park — a Snowdon csúcsára fogaskerekű vasút visz föl.
- Ffestiniogi keskeny nyomtávú hegyivasút.
Kapcsolódó cikkek
Jegyzetek
- ↑ "Estimates of the population for the UK, England and Wales, Scotland and Northern Ireland". Office for National Statistics.
- ↑ A lakosság 2008-as adat.
Források
- Gwynedd.com
- Llywelyn Garth Celyn – The Royal Line of Gwynedd
- Bangor University
- Világjárók: John Palmer (szerk.): Világjárók lexikona. Reader's Digest válogatás. Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest, 1998. ISBN 963-8475-28-5 p. 272.
