Gyapa

Gyapa
Gyapapuszta
Közigazgatás
TelepülésPaks
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
GyapaGyapapuszta (Magyarország)
GyapaGyapapuszta
Gyapa
Gyapapuszta
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 40′ 50″, k. h. 18° 47′ 53″46.680692°N 18.798111°EKoordináták: é. sz. 46° 40′ 50″, k. h. 18° 47′ 53″46.680692°N 18.798111°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyapa
Gyapapuszta
témájú médiaállományokat.

Gyapa (névváltozat: Gyapapuszta) Paks egyéb belterületét képező település Tolna vármegye Paksi járásában.

Fekvése

Pakstól hat kilométerre található, Németkér felé közelíthető meg a 6231-es mellékúton. A települést érintő helyközi autóbuszvonalakː 5403, 5449, 5457, 5458, 8047.

Története

A vaskorban is lakott volt, a La Tène-kultúrának található itt egy lelőhelye. A település mellett, az M6-os autópálya építésekor 2008-ban kelta sírt tártak fel, amelyben két, a kelta temetkezésre általában nem jellemző embernagyságú pajzsot találtak. A középkor nyomát egy 2004-es, K. Németh András régész-muzeológus által irányított feltárás során előkerült maradványok alkotják, amelyek alapján az Árpád-korban egy agyagalapozású félköríves szentélyzáródású templom állt itt. Az első, 1785-ös népszámláláskor Gyada néven 10 házában 10 család és 72 fő lakta. Az 1910-es népszámláláskor már 396 lakosa volt. Az 1970-es években itt működött az ország egyik legnevesebb tehenészete. Az 1960-as években lebontották a kastélyt. A 20. század második felében gyorsan fejlődő település volt, 1979-ben például hét ház épült, ekkoriban a lakosság 90 százaléka a helyi gazdaságban dolgozott. A 2011-es népszámlálás szerint 283-an lakták 99 lakásban, az 1990-es években nem hivatalosan 500-ra becsülték a lélekszámát.

Nevezetességei

A Németkér felé vezető út mellett áll egy kegyhely, az Orvoskúti kápolna. A hagyomány úgy tartja, hogy egy Meleg Mária nevű lánynak 1885-ben háromszor megjelent Szűz Mária a kápolna mögött található forrásnál, ezután előbb Till Ferenc kőkeresztet emelt a kápolna elé. Azóta a kút vizével több gyógyulást hoztak összefüggésbe.

Jegyzetek

  1. ↑ Tankó Károly (2009). "Évkönyv és jelentés a K.Ö.SZ. 2009. évi feltárásairól" (PDF). Hozzáférés: 2023. július 9. {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)
  2. ↑ "Vastárgyak kísérték a túlvilágra a rejtélyes kelta harcost". Múlt-kor. 2008. július 9. Hozzáférés: 2025. január 18.
  3. ↑ Vida Tünde (2004. július 27.). "Középkori temetőt kutatnak". Tolnai Népújság. Hozzáférés: 2023. július 9.
  4. ↑ AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI NÉPSZÁMLÁLÁS. Központi Statisztikai Hivatal könyvtára. 1960.
  5. ↑ "1910. évi népszámlálás". Hozzáférés: 2023. július 17.
  6. ↑ "A feladatokkal azonosulva". Határőr. Vol. 33, no. 26-51. szám. 1978. szeptember 8. Hozzáférés: 2023. július 9.
  7. 1 2 Szarka József (1994. november 25.). "Sorsok a pusztában, a város peremén". Paksi Hírnök. Hozzáférés: 2023. július 9.
  8. ↑ "Nem vonzza őket a város". Tolna Megyei Népújság. 1980. január 23. Hozzáférés: 2023. július 9.
  9. ↑ https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=EN&p_id=04862
  10. ↑ "Gyapa-Szentkút". Hozzáférés: 2023. július 9.