A hadsereg tágabb értelemben az államok, szervezetek által, saját érdekérvényesítés támogatására létrehozott fegyveres erő összefoglaló neve. A 20. századi és mai szűkebb értelmű használatában a hadsereg a fegyveres erők, általában a szárazföldi csapatok (szárazföldi haderőnem) egy részének az összefoglaló neve („tábori hadsereg”). Hadseregnek nevezik ugyanakkor a fegyveres erőkön belüli egyes hadműveleti seregtesteket is, amelyeket több különböző fegyvernemű magasabb egységből hoznak létre, hadműveleti célok elérése, hadászati feladatok támogatása érdekében (például Magyar 2. hadsereg).
A mai hadseregek
Haderőnemek:
szárazföldi csapatok;
légierő;
haditengerészet;
továbbá:
tengerészgyalogság (önálló haderőnem például az USA-ban);
honi légvédelmi csapatok (önálló haderőnem például a szovjet/orosz befolyási övezetben);
hadászati csapásmérő csapatok (önálló haderőnem például a szovjet/orosz befolyási övezetben);
Magyarország fegyveres erői két haderőnemből állnak: szárazföldi csapatok, légierő.
Fegyvernemek:
Haderőnem része, amely a csak rá jellemző harceszközökkel ellátott alegységből, egységből és magasabb egységből áll:
gépkocsizó lövész;
gépesített lövész;
harckocsizó;
tüzér;
légvédelmi tüzér;
légidesszant;
hadtáp;
mérnök-műszaki;
vadászrepülő;
hadászati bombázó;
harcászati rakéta tüzér;
hadászati rakéta;
tengeralattjáró flotta;
haditengerészeti repülő;
felderítő;
híradó;
stb.
Típusai
Reguláris (szervezett hadsereg/haderő)
Olyan hadsereg (vagy annak részegysége), amely szervezett, több haderőnemet is magukban foglalnak.
Megkülönböztetünk hivatásos, szerződéses vagy zsoldos, önkéntes, illetve sorozott katonákból álló hadsereget.