| Hans Hahn | |
| Született | 1879. szeptember 27. Bécs |
| Elhunyt | 1934. július 24. (54 évesen) Bécs |
| Állampolgársága | osztrák |
| Házastársa | Lilli Hahn |
| Szülei | Emma Maria Hahn Ludwig Benedikt Hahn |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | |
| Kitüntetései | Lieben Prize (1921) |
| Filozófusi pályafutása | |
| Iskola/Irányzat | Bécsi kör |
| Érdeklődés | matematika és filozófia |
| Fontosabb nézetei | Bécsi kör |
| Tudományos pályafutása | |
| Szakterület | |
| Szakintézeti tagság | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hans Hahn témájú médiaállományokat. | |
Hans Hahn (Bécs, 1879. szeptember 27. – Bécs, 1934. július 24.) osztrák filozófus és matematikus. Az ún. bécsi kör tagja. Fő eredményeit a tudományfilozófia, az episztemológia és a matematika területein érte el.
Hans Hahn szülei Ludwig Benedikt Hahs és Emma Blümmel.
Hahn tanulmányait Strasbourgban, Münchenben és Göttingenben végezte. 1902-ben doktori címet szerzett a Bécsi Egyetemen, Gustav Ritter von Escherich diákjaként. Doktori értekezésének címe Zur Theorie der zweiten Variation einfacher Integrale. A doktori cím megszerzése után a Bécsi Egyetemen habilitált. 1909-14 között oktatott Czernowitzban, mely város a mai Ukrajna (Chernovtsy) területén található. Szolgált az első világháború idején az osztrák-magyar hadseregben, azonban katonaként súlyosan megsebesült.
1916-ban Bonnba költözött, s ott rendkívüli professzorként tanított 1920-ig; 1917-ben kinevezést kapott. 1921-ben visszatért Bécsbe, ahol szintén kinevezték professzornak. Hahn részt vett a funkcionálanalízis, mint tudomány megteremtésében. Nevéhez fűződik a Hahn–Banach-tétel. 1903 és 1913 között a differenciál- és integrálszámítás elméletének továbbfejlesztésével foglalkozott. Ezen munkásságához kapcsolódó könyvei:
Filozófiai munkásságához kapcsolódó könyv, amelyet a Google Könyvek az empiricizmus, logika és matematika tárgykörébe sorolt: