| Hari Rud | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok | |
| Települések | Herát |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 1150 km |
| Forrásszint | k. 2750 m |
| Vízhozam | 30 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 70 600 km² |
 é. sz. 34° 36′ 47″, k. h. 66° 34′ 13″34.613087°N 66.570355°E | |
| Torkolat | Kara-kum |
| é. sz. 37° 39′ 41″, k. h. 60° 26′ 06″37.661520°N 60.434994°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hari Rud témájú médiaállományokat. | |
A Hari Rud (Harīrūd, türkménül: Tejen, latinul: Arius) folyó Közép-Ázsiában.
A folyó Afganisztán középső részén, a Hindukus-hegység szélén, a Selseleh-ye Kūh-e Bābā vonulatának nyugati lejtői mentén ered, becsült hossza 1100 km.
A Hari Rud átlagos évi vízhozama körülbelül 55 m³/s, de egy 1939-es tavaszi árvíz idején a vízhozam elérte az 1090 m³/s-ot is. 2000-ben viszont a folyó egy 10 hónapos szárazságot követően teljesen kiszáradt.
A folyó először nyugati irányba folyik elhaladva Chaghcharān és az ősi város, Herát mellett (melyről a nevét is vette). Herát után északnyugati, majd északi irányba fordul, és az afgán-iráni, utána az iráni-türkmén határt alkotja.
Türkmenisztánba érkezése után a folyót Tejen néven nevezik, itt egy oázis után a Kara-kum sivatag pusztaságába vész.
A Hari Rud vizét öntözésre használják, a folyó öntözi Afganisztán megművelt termőföldjeinek nagy részét.
A folyót már az Aveszta is említi. Az első évszázadokban, a buddhizmus elterjedésének idején a folyó partja mentén a sziklás hegyoldalban kézzel faragott buddhista kolostor állt. A mesterséges barlangok a buddhista szerzetesek mindennapi életéről tanúskodtak.