Hebron

	Hebron (الخليل)
	; Hebron címere
	; Hebron címere
	Közigazgatás
Ország	Palesztina
Irányítószám	700
Testvérvárosok	Lista Saint-Pierre-des-Corps; Rio de Janeiro;
	Népesség
Teljes népesség	215 452 fő (2016)
– agglomeráció	250 000 fő
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	927 m
Terület	74,102 km²
Időzóna	EET (UTC+2)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 31° 32′ 06″, k. h. 35° 05′ 55″31.535000°N 35.098611°EKoordináták: é. sz. 31° 32′ 06″, k. h. 35° 05′ 55″31.535000°N 35.098611°E
	Hebron weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hebron témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Ez a szócikk a ciszjordániai városról szól. Hasonló címmel lásd még: Hebron (egyértelműsítő lap).

Hebron (arabul: الخليل, átírva el-Khalīl; héberül: חֶבְרוֹן, átírva Ḥevron) Ciszjordánia legnagyobb városa, Jeruzsálemtől kb. 30 km-re délre, 930 méter átlagos tszf. magasságban. Lakossága több mint 200 ezer fő.

Jellegzetes arab város, amely Ciszjordánia déli részének kereskedelmi központja.

A zsidó vallás második legszentebb városa (Jeruzsálem után). Itt találhatók a bibliai pátriárkák sírjai. Az iszlám vallásúaknak is szent város, akik Ábrahámot szintén az ősatyjukként tisztelik.

Mózes első könyve, 13.fejezetének 18. versében olvashatunk először Hebron városáról: "Elébb mozdítá azért sátorát Ábrám, és elméne, és lakozék Mamré tölgyesében, mely Hebronban van, és oltárt építe ott az Úrnak." Továbbá a 23. fejezet, 2. versében olvashatunk Hebron városáról: „Meghalt Sára Kirjat Árbában, vagyis Hebronban”. A Kirjat Árbá magyar jelentése „a négyek városa”. Ez az elnevezés onnan ered, hogy a város négy negyedre oszlik.

Fekvése

A Júdeai-hegységben fekvő város mintegy 930 méterrel a tengerszint felett található.

Jeruzsálemtől 30 km-re délre, Gázától 60 km-re keletre, Tel-Avivtól 68 km-re délkeletre terül el.

Az Izrael által ellenőrzött H2 nevű terület a város keleti részén fekszik.

Népessége

2016	215 452

Éghajlata

Hebron (2007-2018) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	11,4	13,2	16,5	20,7	25,0	27,5	29,2	29,4	27,8	24,4	20,0	14,9	21,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	5,4	6,6	8,6	11,4	15,3	17,5	19,2	19,6	17,8	15,9	11,3	7,0	13,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	138	109	50	15	5	0	0	0	1	19	40	95	472
Havi napsütéses órák száma	164	157	215	261	313	338	364	347	279	243	187	166	3033
Forrás: Palestinian Meteorological Department

Története

A helység több mint ötezer éves. Az ősi Hebron a mai településtől nyugatra feküdt. Ásatások 1964 óta folynak a területen.

A Biblia alapján Ábrahám élt e területen is, amelyet akkor Kirját Árbának neveztek. A települést a kánaániták valószínűleg egy Arba nevű istenségről nevezték el. A feleségével Sárával együtt itt van eltemetve. Utódaik, Izsák és Jákob is itt nyugszik.

A Kr. e. 12-11. században a kálebita törzsek laktak itt, akik szövetségre léptek a honfoglaló izraelitákkal.

A későbbiekben Dávid királyságának fővárosa volt hét éven keresztül. Absolon innen szervezte meg a lázadást atyja ellen, és innen indult Jeruzsálembe.

A babiloni fogság alatt az edomiták kezébe került és csak Makkabeus Júdás hódította vissza.

A Kr. u. 4. században már csak egy nagy falu.

A bizánci korban a városnak az a tisztelet adott bizonyos jelentőséget, amellyel a keresztények Ábrahám emlékének adóztak.

Az iszlám hódításkor Hebron azok egyik szent városa lett.

A keresztesek idején püspöki székhely és Szent Ábrahám vára néven szerepel az emlékekben.

A későbbi századokban szerepe nem jelentős.

Zsidó telepesek

Hebron központjában mintegy 600 zsidó telepes él egy enklávéban a judaizmus és az iszlám által szent helynek tekintett pátriárkák sírja közelében, az izraeli hadsereg védelme alatt.

Látnivalók

Haram el Khalil muzulmán mecset

Hebron központjában található. A három monoteista vallás zarándokai látogatják. Itt találhatók a pátriárkák és feleségeik sírjai (Ábrahám és felesége Sára, Izsák és Rebeka, Jákob és Lea).

A Makpela-barlangot körülvevő falak Nagy Heródes korából valók. Valószínű, hogy Heródes nagy síremléket építtetett a falakon belül. Ebből csak a mai mecset alapjai maradtak meg és a barlang, amely a pátriárkák temetkezési helye.

A heródesi építményt bizánci szentély váltotta fel, majd a 8. században a mecset. A keresztesek a mecsetet Szent Ábrahám templomává alakították át, majd ennek a templomnak a belsejét a 14. században rendezték át végleg mecsetté.

1967 óta a Haram egy részében izraelita istentiszteletet tartanak. Előtte azonban tilos volt nem-mohamedánoknak a mecsetbe lépni.