| Heilsbergi csata | |||
| Heilsbergi csata | |||
| Konfliktus | |||
| Időpont | 1807. június 10. | ||
| Helyszín | |||
| Eredmény | döntetlen, francia stratégiai győzelem | ||
| Szemben álló felek | |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Szemben álló erők | |||
| |||
| Veszteségek | |||
| |||
| Térkép | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Heilsbergi csata témájú médiaállományokat. | |||
A heilsbergi csata 1807. június 10-én zajlott le Kelet-Poroszországban (ma :Lengyelország, Lidzbark Warmiński) a Joachim Murat és Jean Lannes vezette francia–itáliai, és a Leontyij Leontyjevics Bennigsen vezette orosz erők között. A csata eldöntetlen eredményt hozott, francia stratégiai győzelemnek számított.
Az orosz hadsereg, Bennigsen tábornok vezetésével erős védelmi pozíciót vett fel Heilsberg városánál a Łyna (németül: Alle) folyónál. A francia hadsereg, Murat és Lannes tábornokok vezetésével június 10-én megtámadta az állásokat.
Az orosz főparancsnok nem igazán tudta, mikor és hol fog pontosan Napóleon támadni, ezért hadserege állásait Łyna (Alle) folyó mögött mindkét oldalon a megerősített magaslatokon állította fel. Több megerősített hídfőállással védekeztek a franciák támadása ellen, így vált ez az ütközet a napóleoni háborúk egyik legvéresebb csatájává. Az oroszok minden lehetséges terepviszonyt kihasználtak, az északi parton három erőd, és hat földsánc is elkészült.
A támadást Murat lovassága kezdte, mögötte masírozott a gyalogság és tüzérség, reggel nyolckor ütköztek meg orosz elővéddel és visszavetették. Murat eldöntötte, hogy megvárja Soult hadosztályát, mert a lovassága egyedül nem elegendő Pjotr Bagratyion orosz erőihez. Délelőtt 10 órakor Benningsen Nyikolaj Boroszgyin hadosztályától megkapta a híreket arról, hogy Launaunál (ma Łaniewo) a franciák megindították a támadást. Az orosz főparancsnok a Lvov-dragonyosezredet küldte a Boroszgyin-hadosztály támogatására.A francia tüzérség elkezdte lőni a két orosz seregtestet, közben Victor de Fay de La Tour-Maubourg dragonyosai kitámadtak. Alekszej Jermolov a francia dragonyosok támadását észlelte, megdöbbenve, hogy nem csak az orosz gyalogsággal szemből de hátulról is. Jermolov gyors lovának köszönhette a szerencsés megmenekülését.
Murat és Bagratyion lovassága között heves küzdelem alakult ki, Murat alól még a lovat is kilőtték egy ágyúgolyóval, ő maga is nehezen menekült meg 12 orosz dragonyos gyűrűjéből, egy másik lóra pattanva.Végül a Gárda közbeavatkozása mentette meg a francia lovasságot, közben egy orosz vértes tisztet, Szergej Kozsint halálosan megsebesítettek. Bagratyion seregének fele vagy meghalt, vagy megsebesült, a hadtestének maradékát visszavonták és tartalékba helyezték. A franciák elfoglalták a lawdeni (ma Lauda, Lengyelország) erdőt. A két gyalogság kezdte meg harcát a hídfőállásokért. A franciák kezdték meg a támadást este hét órakor, aztán az oroszok ellentámadásba mentek át, ekkor javasolta Oudinot a francia császárnak, hogy vonuljon biztonságba. A francia tábornok ha kellett volna, erővel vitette volna el biztonságos helyre Napóleont.
A harcok késő este is zajlottak, Lannes francia marsall megérkezése után dühödt támadást indított. Az orosz parancsnok azonban egy francia dezertőrtől tudomást szerzett a készülő támadásról és így felkészíthette csapatait a várható attakra.
Bennigsen visszaverte a főbb támadásokat, ami nagy francia veszteségeket okozott, de az oroszok mégis visszavonultak Friedland felé a következő napon. Négy nappal később döntő vereséget szenvedtek, így ért véget tilsiti békével a negyedik koalíciós háború.
| Első fázis | Második fázis |
|---|---|

A friedlandi csata (1807. június 14.) Napóleon császár győztes csatája, amely kárpótolta őt az Eylaunál elszenvedett kudarcért.
A tilsiti béke (1807. július 7.–9.) a napóleoni háborúk idején Oroszország és Franciaország, valamint Poroszország és Franciaország közötti béke, amely lezárta a negyedik koalíciós háborúkat. A kelet-poroszországi Tilsitben (ma Szovjetszk, Oroszország) folyó béketárgyalások eredményeként írták alá.
A július 7-én aláírt francia-orosz szerződésben az Orosz Birodalom elismerte a Vesztfáliai Királyságot és a Varsói Hercegséget, Danzig város szabad státuszát, valamit Franciaország minden hódítását 1772-től. Oroszország ugyanakkor megkapta Białystok vidékét. A titkos cikkelyeiben az oroszok csatlakoztak az Anglia elleni kontinentális zárlathoz.
A július 9-én aláírt porosz–francia szerződés értelmében Poroszország elvesztette az Elba és a Rajna közötti területeit, és a Lengyelországtól elfoglalt területeket. 100 millió frank hadisarc fizetésére kötelezték és kimondták, hogy hadereje nem lehet csak legfeljebb 42 000 fő.
