Hipposideros

Hipposideros
Evolúciós időszak: Eocén - jelenkor
Rajz néhány Hipposideros cervinusról
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülők (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Rend: Denevérek (Chiroptera) Alrend: Kis denevérek (Microchiroptera) Család: Hipposideridae Lydekker, 1891 Nem: Hipposideros (Gray, 1831)
Szinonimák
Chrysonycteris Gray, 1866 Cyclorhina Peters, 1871 Gloionycteris Gray, 1866 Phyllorhina Bonaparte, 1837 Ptychorhina Peters, 1871 Rhinophylla Gray, 1866 Speorifera Gray, 1866 Syndesmotis Peters, 1871 Syndesmotus Waterhouse, 1902 Thyreorhina Peters, 1871
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Hipposideros témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Hipposideros témájú médiaállományokat és Hipposideros témájú kategóriát.

A Hipposideros az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a Hipposideridae családjába tartozó nem.

Tudnivalók

A Hipposideros-fajok Afrika, Dél-Eurázsia, és Ausztrálázsia területein élnek. A legrégebbi megkövesedett Hipposideros példány az eocén korból származik; ezt Európában találták meg. A Pseudorhinolophus fosszilis nemet, egyes rendszerező a Hipposideros nembe helyezi, míg más rendszerezők külön nemként kezelik.

Rendszerezés

A nembe az alábbi 73 faj tartozik:

• Hipposideros abae
• himalájai levélorrú-denevér (Hipposideros armiger)
• Hipposideros ater
• Hipposideros beatus
• Hipposideros boeadii
• kétszínű levélorrú-denevér (Hipposideros bicolor)
• Hipposideros breviceps
• Hipposideros caffer
• Hipposideros calcaratus
• kameruni levélorrú-denevér (Hipposideros camerunensis)
• Hipposideros cervinus
• Hipposideros cineraceus
• Commerson-levélorrúdenevér (Hipposideros commersoni)
• Hipposideros coronatus
• Hipposideros corynophyllus
• Hipposideros coxi
• Hipposideros crumeniferus
• Hipposideros curtus
• kerekszárnyú levélorrú-denevér (Hipposideros cyclops)
• Hipposideros demissus
• díszes levélorrú-denevér (Hipposideros diadema)
• Hipposideros dinops
• Hipposideros doriae - szinonimája: Hipposideros sabanus
• Hipposideros durgadasi
• Hipposideros dyacorum
• Hipposideros edwardshilli
• Hipposideros fasensis
• Hipposideros fuliginosus
• Hipposideros fulvus
• Hipposideros galeritus
• Hipposideros gigas
• Hipposideros grandis
• Hipposideros halophyllus
• Hipposideros hypophyllus
• Hipposideros inexpectatus
• Hipposideros inornatus
• Hipposideros jonesi
• Hipposideros khaokhouayensis
• Hipposideros khasiana
• Hipposideros lamottei
• indiai levélorrú-denevér (Hipposideros lankadiva) - szinonimája: Hipposideros schistaceus
• Hipposideros larvatus
• Hipposideros lekaguli
• Hipposideros lylei
• Hipposideros macrobullatus
• Hipposideros madurae
• Hipposideros maggietaylorae
• Hipposideros marisae
• Hipposideros megalotis
• Hipposideros muscinus
• maláj levélorrú-denevér (Hipposideros nequam)
• Hipposideros obscurus
• Hipposideros orbiculus
• Hipposideros papua
• Hipposideros parnabyi
• Hipposideros pelingensis
• Hipposideros pomona
• Hipposideros pratti
• törpe levélorrú-denevér (Hipposideros pygmaeus)
• Ridley-levélorrúdenevér (Hipposideros ridleyi)
• Hipposideros rotalis
• Hipposideros ruber
• Hipposideros scutinares
• Hipposideros semoni
• Hipposideros sorenseni
• tamil levélorrú-denevér (Hipposideros speoris) típusfaj
• Hipposideros stenotis
• Hipposideros sumbae
• Hipposideros tephrus
• Hipposideros thomensis
• Hipposideros turpis
• Hipposideros vittatus
• Hipposideros wollastoni

Jegyzetek

Források

• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) Archiválva 2010. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
• Sablon:MSW3 Chiroptera - Simmons, Nancy B. (16 November 2005). "Order Chiroptera (pp. 312-529)". In Wilson, Don E., and Reeder, DeeAnn M., eds. Mammal Species of the World: A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed.). Baltimore: Johns Hopkins University Press, 2 vols. (2142 pp.). p. 314. ISBN 978-0-8018-8221-0. OCLC 62265494.