Homoki kikerics

Homoki kikerics
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett; ; IUCN3.1
	Magyarországon fokozottan védett; Természetvédelmi érték: 100 000
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Egyszikűek (Liliopsida);
Rend:	Liliomvirágúak (Liliales);
Család:	Kikericsfélék (Colchicaceae);
Nemzetség:	Kikerics (Colchicum);
Faj:	C. arenarium;
Tudományos név
	Colchicum arenarium; Waldst. & Kit.
Szinonimák
	Colchicum fominii Bordz.;
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Homoki kikerics témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Homoki kikerics témájú médiaállományokat és Homoki kikerics témájú kategóriát.

A homoki kikerics (Colchicum arenarium), a liliomvirágúak (Liliales) rendjében a kikericsfélék (Colchicaceae) családjának kikerics nemzetségébe tartozó, Magyarországon szubendemikus növényfaj. Magyarországon fokozottan védett.

Jellemzése

A homoki kikerics 5-15 cm magas növény. Hosszúkás-lándzsás, szürkészöld, épszélű levelekkel rendelkezik, melyek 10–15 cm magasak, 0,5–3 cm szélesek, és számuk 2-5 között változik.
Virágainak színe a rózsaszíntől a lilásbíborig változhat, a lepellevelek 2,5-3,5 cm hosszúak, 3–10 mm szélesek, hosszúkásak. A bibék tompák, a csúcsuknál is egyenletesen vastagok. Porzóinak száma 6. Lepelcimpái jóval kisebbek (2–3 cm), mint gyakoribb rokonáé az őszi kikericsé (Colchicum autumnale). Termése 1–2 cm hosszú, orsó alakú, három rekeszű toktermés.

Elterjedése, élőhelye

A homoki kikerics szubendemikus faj lévén kizárólag a Kárpát medencében, azon belül is a Duna-Tisza közén, a Gödöllői-dombságban, valamint a Tétényi-fennsíkon fordul elő; valamint a Balkán néhány pontján is. Élőhelyéül a sztyepprétek, homokpusztagyepek, homoki legelők és nyílt homoki tölgyesek szolgálnak.

Szaporodása

Virágzása szeptember–októberben történik. Érdekessége, hogy virágzáskor már nem viseli leveleit. Ezeket tavasszal hozza, majd hervasztja, a magját is ekkor érleli és hullatja, virágját azonban csak ősszel nyitja és a magok a következő tavasszal érnek be.

Források

↑ Bilz, M. 2011. Colchicum arenarium. IUCN Red List of Threatened Species. Hozzáférés: 2013-08-08
↑ "Archivált másolat". 2007. október 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. november 15.
↑ http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/novenytan/novenytan-44-termesek
↑ "Florisztikai adatok a Gödöllői-dombság területéről I." (PDF). kitaibelia.unideb.hu. Hozzáférés: 2017. március 20.
↑ Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Szerkesztő: Király Gergely Kiadó: Aggteleki Nemzeti Park Ig. (2009)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Bilz, M. 2011. Colchicum arenarium. IUCN Red List of Threatened Species. Hozzáférés: 2013-08-08

[2] "Archivált másolat". 2007. október 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. november 15.

[3] ttp://www.tankonyvtar.hu/konyvek/novenytan/novenytan-44-termesek

[4] "Florisztikai adatok a Gödöllői-dombság területéről I." (PDF). kitaibelia.unideb.hu. Hozzáférés: 2017. március 20.

[UMF-5] Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Szerkesztő: Király Gergely Kiadó: Aggteleki Nemzeti Park Ig. (2009)