Folyamatos múlt

A grammatikában a folyamatos múlt egyes nyelvekben létező vagy létezett igeidő-alak. A legáltalánosabban olyan cselekvést, történést, állapotot stb. fejez ki, amely folyamatban volt a beszédidőhöz viszonyítva a múlt egy bizonyos időszakában. Egyben a folyamatos igeszemléletet (aspektust) is kifejezi, tehát nincs beleértve, hogy volt egy befejeződési pillanata, gyakran meg az sem, hogy volt egy kezdeti pillanata. A folyamatos múltú ige cselekvése gyakran egyidejű egy másik, ugyancsak múltbeli cselekvéssel, amelynek mintegy hátteréül szolgál, azaz éppen tartott, amikor a másik cselekvés történt.

Kijelentő módban a folyamatos múlt idejű cselekvés nem mindig viszonyul más cselekvéshez. Ekkor lehet leíró vagy elbeszélő funkciója. Máskor szokásosan ismétlődő cselekvést fejez ki.

A folyamatos múlt megvolt már az indoeurópai alapnyelvben, és örökölték az indoeurópai nyelvek. Valamennyi ideig mindegyikben megvolt. A 21. században is megvan például az újlatin nyelvekben és egyes szláv nyelvekben. A magyar nyelvben is volt folyamatos múlt (pl. vár vala), még a középmagyar korban is. A 21. századi magyarban általában az igekötő nélküli múlt idejű ige fejezi ki a folyamatos múltat.

Egyes nyelvekben, mint a francia, az olasz vagy a spanyol, van folyamatos múlt idő úgy kijelentő módban, mint kötőmódban. Az utóbbi a magyar nem parancsoló vagy tiltó funkciójú felszólító módnak felel meg. Másokban, mint a román vagy egyes szláv nyelvek, csak kijelentő módban van folyamatos múlt.

A latin nyelvben

Kijelentő módban

A latinban kijelentő módban a folyamatos múlt jele a -bā- szuffixum (egyes személyalakok fonetikai környezetében rövid a-val) a főnévi igenév -re végződés nélküli alakja és a személyragok között. Ezek azonosak a kijelentő mód jelen idejű ragjaival, kivéve az egyes szám első személyét, amely -m.

Szabályos cselekvő igék ragozása:

Személy1. ragozás
amāre ’szeretni’		2. ragozás
vidēre ’látni’		3. ragozás
dūcere ’vezetni’		-iō végződéses 3. ragozás
capere ’venni’		4. ragozás
sentīre ’érezni’
E. 1.amābamvidēbamdūcēbamcapiēbamsentiēbam
E. 2.amābāsvidēbāsdūcēbāscapiēbāssentiēbās
E. 3.amābatvidēbatdūcēbatcapiēbatsentiēbat
T. 1.amābāmusvidēbāmusdūcēbāmuscapiēbāmussentiēbāmus
T. 2.amābātisvidēbātisdūcēbātiscapiēbātissentiēbātis
T. 3.amābantvidēbantdūcēbantcapiēbantsentiēbant

Példa mondatban: Herculēs stābulum sordidum pūrgābat ’Hercules a szennyes istállót tisztította’.

Kötőmódban

Kötőmódban is van folyamatos múlt. Úgy alakul, hogy a főnévi igenév meghosszabbított végső -e-s alakjához ugyanazokat a ragokat adják hozzá, mint kijelentő módban. Példák:

Személy1. ragozás2. ragozás (docēre ’tanítani’)3. ragozás-iō végződéses 3. ragozás4. ragozás (audīre ’hallani’)
E. 1.amāremdocēremdūceremcaperemaudīrem
E. 2.amārēsdocērēsdūcerēscaperēsaudīrēs
E. 3.amāretdocēretdūceretcaperetaudīret
T. 1.amārēmusdocērēmusdūcerēmuscaperēmusaudīrēmus
T. 2.amārētisdocērētisdūcerētiscaperētisaudīrētis
T. 3.amārentdocērentdūcerentcaperentaudīrent

A kötőmód folyamatos múltat bizonyos típusú mellékmondatokban használják, például a célhatározóiban, amikor a főmondat állítmánya valamelyik múlt idejű, pl. Nāvigābam ut ad īnsulam venīrem ’Haladtam hajómmal, hogy a szigethez érjek’ (szó szerint ’Hajóztam...’).

A franciában

Kijelentő módban

A francia nyelvben kijelentő módban az első és a harmadik ragozási osztályú igék folyamatos múltjának alapja a kijelentő mód jelen idő többes szám első személy rag nélküli alakja. A második ragozású igék esetében az alap az igető és a hozzáadott -iss- szuffixum. Ezeket a alapokat az igeidő jellegzetes személyragjai követik. Példák:

Személy1. ragozás
nous chantons ’énekelünk’		2. ragozás
nous finissons ’befejezünk’		3. ragozás
nous voulons ’akarunk’
E. 1.je chantaisje finissaisje voulais
E. 2.tu chantaistu finissaistu voulais
E. 3.il/elle chantaitil/elle finissaitil/elle voulait
T. 1.nous chantionsnous finissionsnous voulions
T. 2.vous chantiezvous finissiezvous vouliez
T. 3.ils/elles chantaientils/elles finissaientils/elles voulaient

Megjegyzések:

  1. A francia helyesírás főleg a hagyományőrzés elvét követi, ezért négy rag egyformán hangzik. Ez szükségessé teszi azt, hogy az alanyt csaknem mindig külön szó fejezze ki.
  2. A francia nyelv két grammatikai nemet fejez ki: a hímnemet és a nőnemet. Így a személyes névmásnak harmadik személyben két alakja van: il(s) (hn.) és elle(s) (nn.).

A folyamatos múlt mindegyik igenemben megvan:

  • A fenti példák cselekvő igék.
  • A visszaható igék esetében a visszaható névmások társulnak az igéhez (pl. je me lavais ’mosakodtam’). Ilyenek a kölcsönösséget kifejező igék is, valamint olyan cselekvő vagy szenvedő igék, amelyeknek csak az alakja visszaható.
  • A szenvedő igék folyamatos múltú alakja összetett. Segédigéje a létige folyamatos múltú alakja, második összetevője pedig a lexikai jelentésű ige múlt idejű melléknévi igeneve, pl. L’objet était soigneusement enveloppé ’A tárgy gondosan be volt csomagolva’.

A folyamatos múlt alapfunkciói az alábbiak:

  • Egy másik múlt idejű ige háttereként szolgál: Je partais quand Pierre s’est réveillé ’Éppen indultam, amikor Pierre felébredt’.
  • Bizonyos mellékmondat-típusokban, ha a főmondat állítmánya valamelyik múlt idejű, az igeidő-egyeztetés egyik szabálya szerint a magyar kijelentő mód jelen időnek felel meg: Elle m’a dit que la porte était fermée ’Azt mondta, hogy az ajtó zárva van’.
  • A múltban szokásosan ismétlődő cselekvést fejez ki: Le soir, je rentrais à pied ’Este általában gyalog mentem haza’.
  • Leírásra vagy elbeszélésre használatos: Du haut de la colline, on apercevait un petit village dont les toits brillaient au soleil ’A hegy tetejéről egy kicsi falu volt látható, amelynk a háztetői a napfényben csillogtak.

Ennek a folyamatos múltnak nem jellegzetes használatai is vannak, amelyekben a magyar feltételes mód jelen időnek felel meg:

  • olyan szerkezetekben, amelyekben a feltételes si-nek nevezett kötőszó használatos:
    • feltételes mellékmondatban: Si j’avais le temps, j’irais au cinéma ’Ha lenne időm, moziba mennék’;
    • egyéb típusú mellékmondatokban:
Madame Rodier s'habille comme si elle avait vingt ans ’Rodier asszony úgy öltözködik, mintha húszéves lenne’;
Même si tout le monde était d'accord pour protéger l'environnement, beaucoup de gens ne respecteraient pas la réglementation ’Akkor is, ha mindenki egyetértene a környezet megvédésének kérdésében, sokan nem tartanák be a szabályokat’;
  • kérés enyhítése: Excusez-moi de vous déranger ; je voulais vous demander un renseignement ’Elnézést a zavarásért; érdeklődni szeretnék valamiről’
  • kívánság vagy sajnálat kifejezése: Ah ! si j'étais plus jeune ! ’Ó! Ha fiatalabb lennék!’

Kötőmódban

Ebben az igemódban az egyszerű múlt egyes szám első személyű alakjának írott, de nem kiejtett betűje nélküli alak szolgál a folyamatos múlt alapjául. Ehhez az -ss- szuffixum járul (kivéve E/3-ban), és a személyragok. A que kötőszó is mindig előtte áll, mint a mód jele általában. Példák:

Személy1. ragozás
je parlai ’beszéltem’		2. ragozás
je finis ’befejeztem’		-u- jellegzetes magánhangzójú 3. ragozás
je voulus ’akartam’		-i- jellegzetes magánhangzójú 3. ragozás
je vis ’láttam’
E. 1.que je parlasseque je finisseque je voulusseque je visse
E. 2.que tu parlassesque tu finissesque tu voulussesque tu visses
E. 3.qu'il/elle parlâtqu'il/elle finîtqu'il/elle voulûtqu'il/elle vît
T. 1.que nous parlassionsque nous finissionsque nous voulussionsque nous vissions
T. 2.que vous parlassiezque vous finissiezque vous voulussiezque vous vissiez
T. 3.qu'ils/elles parlassentqu'ils/elles finissentqu'ils/elles voulussentqu'ils/elles vissent

Ezt az alakot a 21. században csak a választékos nyelvi regiszter írott formájában használják, főleg a hagyományos szépirodalom nyelvében, és csaknem kizárólag egyes szám harmadik személyben. Régebben is csak az igeidő-egyeztetés egyik szabálya szerint használták, pl. « Il prenait mille précautions pour que sa femme ne soupçonnât pas ce nouvel amour » ’Ezer óvintézkedést tett, hogy a felesége még csak ne is gyaníthassa ezt az új szerelmet’ (Marcel Proust). A szokásos regiszterben úgymond nem tartják be ezt a szabályt, és a kötőmód jelen idejét használják.

A spanyolban

Kijelentő módban

A spanyol kijelentő mód folyamatos múltjának alakjában megmaradt az első ragozási osztályban a latin -ba- szuffixum, de a többi osztályban ehelyett az -í- szuffixum van. A szabályos ragozású igék esetében alapja a főnévi igenév -ar, -er, illetve -ir végződés nélküli alakja. Példák:

Személy1. ragozás
cantar ’énekelni’		2. ragozás
comer ’enni’		3. ragozás
partir ’elmenni’
E. 1.cantabacomíapartía
E. 2.cantabascomíaspartías
E. 3.cantabacomíapartía
T. 1.cantábamoscomíamospartíamos
T. 2.cantabaiscomíaispartíais
T. 3.cantabancomíanpartían

A spanyol kijelentő mód folyamatos múlt alakjának specifikus használatai ugyanazok, mint a francia megfelelő igealakéi:

  • egy másik cselekvés háttere: Sole tocaba el piano cuando su hermana entró en el salón ’Sole zongorázott, amikor a nővére belépett a szalonba’;
  • szokásosan ismétlődő cselekvés: Nos veíamos todas las semanas ’Minden héten találkoztunk’;
  • leíró vagy elbeszélő funkció: Estaba enfermo ’Beteg voltam’ vagy ’Beteg volt’.

A magyar feltételes mód jelen idő megfelelőjeként nem specifikus használatokban:

  • egyszerű mondatban: Yo que tú lo hacía ’A te helyedben megtenném’;
  • a bizalmas regiszterben, feltételes mellékmondat főmondatában, feltételes mód jelen idő helyett, miközben a mellékmondat állítmánya feltételes mód jelen időben áll: Si me ofrecieran el puesto lo aceptaba ’Ha felajánlanák nekem az állást, elfogadnám’.

Kötőmódban

Ebben a módban a folyamatos múlt alakjának alapja az egyszerű múlt többes szám harmadik személy -ron nélküli alakja. Két paradigmája van:

1. paradigma:

Személy1. ragozás
cantaron ’énekeltek’		2. ragozás
comieron ’ettek’		3. ragozás
partieron ’elmentek’
E. 1.cantaracomierapartiera
E. 2.cantarascomieraspartieras
E. 3.cantaracomierapartiera
T. 1.cantáramoscomiéramospartiéramos
T. 2.cantaraiscomieraispartierais
T. 3.cantarancomieranpartieran

2. paradigma:

E. 1.cantasecomiesepartiese
E. 2.cantasescomiesespartieses
E. 3.cantasecomiesepartiese
T. 1.cantásemoscomiésemospartiésemos
T. 2.cantáseiscomieseispartieseis
T. 3.cantasencomiesenpartiesen

A spanyol nyelvben ezt az igealakot mellékmondatokban használják, mint a franciában, de nem a francia megfelelője funkcióival. Feltételes mód jelen idejű igéhez is viszonyulhat, és akkor nem helyezi a cselekvést a múltba:

  • utóidejűség kifejezése valamelyik múlt idejű alapigéhez viszonyítva: Esperaba que llamara/llamase pronto ’Azt reméltem, hogy hamarosan felhív’;
  • feltételes si kötőszós mellékmondatokban:
Si vinieras/vinieses conmigo, te lo contaría todo ’Ha velem jönnél, mindent elmesélnék neked’;
Aunque vinieras conmigo, no te diría nada ’Még ha velem jönnél, akkor se mondanék neked semmit’;
Usted actuó como si no supiera nada ’Maga/Ön úgy cselekedett, mintha nem tudna semmit’.

Az olaszban

Kijelentő módban

A három szabályos ragozási osztályban az olasz kijelentő mód folyamatos múlt alakja az igető + az osztály jellegzetes magánhangzója (-a-, -e-, illetve -i-) + a latin -ba- szuffixumból származó -v- + személyrag. Példák:

Személy1. ragozás
parlare ’beszélni’		2. ragozás
credere ’hinni’		3. ragozás
dormire ’aludni’		jelen időben -isc- szuffixumos 3. ragozás
finire ’befejezni’
E. 1.parlavocredevodormivofinivo
E. 2.parlavicredevidormivifinivi
E. 3.parlavacredevadormivafiniva
T. 1.parlavamocredevamodormivamofinivamo
T. 2.parlavatecredevatedormivatefinivate
T. 3.parlavanocredevanodormivanofinivano

Funkciók:

  • más múltbeli cselekvés háttere: Guardavo la televisione quando c’è stato il terremoto ’Éppen tévét néztem, amikor a földrengés volt’;
  • szokásosan ismétlődő cselekvés: Prendevamo sempre il caffè alle 11.00 ’Mindig 11 órakor kávéztunk’;
  • leíró vagy elbeszélő: Era mezzanotte, pioveva e la macchina correva silenziosa ’Éjfél volt, esett az eső, és a kocsi halkan haladt’;
  • kérés enyhítése: Volevo delle rose ’Rózsákat szerettem volna venni’;
  • a múltban megvalósulatlan cselekvés, ugyancsak a múltban nem teljesült feltétel miatt, a bizalmas regiszterben: Se andavi più piano non facevi l’incidente ’Ha lassabban mentél volna, nem okoztál volna balesetet’.

Kötőmódban

A kötőmódú folyamatos múlt alakja: igető + a ragozási osztály specifikus magánhangzója + az -ss- szuffixum + személyrag. Példák:

E. 1.parlassicredessidormissifinissi
E. 2.parlassicredessidormissifinissi
E. 3.parlassicredessidormissifinissi
T. 1.parlassimocredessimodormissimofinissimo
T. 2.parlastecredestedormistefiniste
T. 3.parlasserocredesserodormisserofinissero

Az olasz kötőmód múlt időt főleg tárgyi mellékmondatban használják egyidejűséget kifejezeve a főmondat valamelyik múlt időben álló állítmányához viszonyítva, pl. Speravo che tu capissi ’Azt reméltem, hogy érted’. A ige feltételes mód jelen idejű is lehet, és akkor a kötőmód múlt idejű ige a főmondat alanya által kívánt cselekvést fejezi ki: Vorrei che voi parlaste con il capo ’Azt szeretném, hogy beszéljetek a főnökkel’. A jelenre vonatkozó feltételt is kifejezhet: Compreresti una Rolls Royce, se avessi i soldi? ’Vennél egy Rolls Royce-ot, ha lenne pénzed?’

A románban

A román nyelv csak a latin kijelentő mód folyamatos múltat örökölte. Jele az -a- szuffixum az első és a negyedik ragozási osztályhoz tartozó, -î végződésű főnévi igeneves igék esetében. Egy másik jel, -ea-, a második és a harmadik ragozás, valamint a negyedik ragozáshoz tartozó, -i végződésű főnévi igeneves igék sajátja. Példák:

Személy1. ragozás
a aduna ’gyűjteni’		2. ragozás
a părea ’tűnni’		3. ragozás
a începe ’kezdeni’		-î- magánhangzós 4. ragozás
a coborî ’lemenni’		-i- magánhangzós 4. ragozás
a iubi ’szeretni’
E. 1.adunamîncepeampăreamcoboramiubeam
E. 2.adunaiîncepeaipăreaicoboraiiubeai
E. 3.adunaîncepeapăreacoboraiubea
T. 1.adunamîncepeampăreamcoboramiubeam
T. 2.adunațiîncepeațipăreațicoborațiiubeați
T. 3.adunauîncepeaupăreaucoborauiubeau

A román folyamatos múlt jellegzetes használatai ugyanazok, mint a többi újlatin nyelvben:

Mint az olaszban, a folyamatos múlt a feltételes mellékmondat állítmányának és a főmondat állítmányának az alakja is lehet a feltételes mód múlt idő helyett: Dacă știam, veneam și eu ’Ha tudtam volna, én is eljöttem volna.

Az angolban

Az angol nyelv több igealakkal fejezi ki a folyamatos múltat. Ezek eloszlása attól függ, hogy mely használatáról van szó, és hogy milyen természetű az ige.

A folyamatos szemléletű elbeszélő cselekvéseket a past continuous ’folyamatos múlt’ fejezi ki, amely a be létige past simple ’egyszerű múlt’ nevű alakjával és a lexikai jelentésű ige active participle ’cselekvő melléknévi igenevével’ alakul, pl. At quarter to eleven I was walking home ’Háromnegyed tizenegykor hazafelé mentem’.

A múltbeli leíró állapotok kifejezése inkább az egyszerű múltat igényli: My grandmother loved this house ’Nagyanyám nagyon szerette ezt a házat’. Egyébként az egyszerű múlt befejezett szemléletű múltbeli cselekvések kifejezésére is használt.

Más múltbeli cselekvés háttereként ugyancsak a folyamatos múlt használatos: Tim was washing his hair when the doorbell rang ’Tim éppen hajat mosott, amikor csengettek az ajtón’.

Az igeidő-egyeztetés a múlt terén nagyjából úgy működik, mint a franciában, tehát például függő beszédben a főmondat valamelyik múlt idejű állítmányával való egyidejűséget a mellékmondat állítmánya a folyamatos jelentésű egyszerű múlttal fejezi ki, amelynek ekkor a magyarban a jelen idő felel meg: Leon said he was tired, so he had a rest ’Leon azt mondta, hogy fáradt, ezért lepihent’.

A múltban szokásosan ismétlődő cselekvés kifejezésére több igealak van:

Szláv nyelvekben

A szláv alapnyelvben, amely dokumentálatlan, de rekonstruált, volt kijelentő módú folyamatos múlt. Mindegyik szláv nyelv örökölte, és mindegyikben fennmaradt egy ideig. Írásban először az ószláv nyelvben jelent meg. A modern szláv nyelvek többségéből, mint az orosz, kiveszett, mivel már az alapnyelvben kezdett kifejlődni a folyamatos és a befejezett igeszemlélet rendszere. Azokban a nyelvekben, amelyekből kiveszett a folyamatos múlt, átvette funkcióit a folyamatos igék múlt ideje. Mégis egyes nyelvekben fennmaradt. Közülük a legjobban a bolgár nyelv és a macedón őrizte meg. Példamondat a bolgárból szokásosan ismétlődő cselekvés kifejezésére: Той се хилеше, щом го зърнеше отдалеч Toj sze hilese, stom go zarnese otdalecs ’Mosolygott, amint messziről meglátta’.

A közép-délszláv diarendszer nyelveiben (BHMSz) is fennmaradt a folyamatos múlt, de csak a szépirodalomban. A szokásos regiszterben, a sajtóban, a közigazgatás nyelvezetében és a tudományokéban funkcióit a folyamatos igék perfektnek nevezett múlt ideje fejezi ki. Egyébként csak folyamatos igék esetében alakul a folyamatos múlt úgy, hogy az igetőhöz járul egy ragozási osztálytól függő szuffixum, és ehhez a személyragok. Hét szuffixuma van a folyamatos múltnak, közülük öt azonos azzal, amely a főnévi igenév -ti szuffixuma előtt áll, kettő pedig csak a folyamatos múltra jellemző. Például a kopati ’ásni’ ige esetében az -a- szuffixum a folyamatos múlté is, de a hvaliti ’dicsérni’ esetében a főnévi igenévben az -i- szuffixum van, a folyamatos múlt alakjában pedig a -ja- szuffixum. Ragozásuk folyamatos múlt időben az alábbi:

E. 1.kopahhvaljah
E. 2.kopašehvaljaše
E. 3.kopašehvaljaše
T. 1.kopasmohvaljasmo
T. 2.kopastehvaljaste
T. 3.kopahuhvaljahu

A BHMSZ-ben a folyamatos múlt funkciói:

Jegyzetek

  1. ↑ Egyszerűsítés céljából a továbbiakban ezek helyett csak a cselekvés terminust használjuk.
  2. ↑ Dubois 2002, 240. o.
  3. 1 2 Grevisse – Goosse 2007, 1091. o.
  4. 1 2 3 4 5 Karakai 2013, 61–62. o.
  5. ↑ Jarceva 1990, Имперфе́кт Imperfekt ’Folyamatos múlt’ szócikk.
  6. ↑ Haader 2006, 267. o.
  7. ↑ Mondon 2015, 45–46. o. nyomán szerkesztett szakasz.
  8. ↑ Mondon 2016, 38. o.
  9. ↑ Mondon 2016, 52. o.
  10. 1 2 3 4 5 Delatour 2004, 122–123. o.
  11. ↑ Karakai 2013, 82. o.
  12. ↑ Karakai 2013, 75. o.
  13. ↑ Karakai 2013, 52. o.
  14. ↑ Delatour 2004, 271. o.
  15. ↑ Delatour 2004, 136. o.
  16. ↑ Karakai 2013, 74. o.
  17. 1 2 Kattán-Ibarra – Pountain 2003, 60–61. o.
  18. 1 2 Kattán-Ibarra et Pountain, 74–75. o.
  19. ↑ Kattán-Ibarra – Pountain 2003, 301. o.
  20. ↑ Da Silva – Pereira-Tresmontant 1998, 296. o.
  21. ↑ Da Silva – Pereira-Tresmontant 1998, 216–217. o.
  22. 1 2 Proudfoot – Cardo 2005, 46–47. o.
  23. 1 2 Proudfoot – Cardo 2005, 32–33. o.
  24. 1 2 Proudfoot – Cardo 2005, 56–57. o.
  25. 1 2 3 Avram 1997, 223–224. o.
  26. 1 2 3 Eastwood 1994, 90–91. o.
  27. ↑ Eastwood 1994, 346. o.
  28. 1 2 Eastwood 1994, p. 127–128.
  29. ↑ Eastwood 1994, 87. o.
  30. ↑ Shenker 1993, 94. o.
  31. ↑ Jarceva 1990, Имперфе́кт Imperfekt szócikk.
  32. ↑ Bosnyák, horvát, montenegrói és szerb nyelv.
  33. ↑ Čirgić 2010, 120. o. (montenegrói grammatika).
  34. ↑ Barić 1997, 413. o. (horvát grammatika).
  35. ↑ Jahić 2000, 302. o. (bosnyák grammatika).

Források

Kapcsolódó szócikk