Hüvelyk (mértékegység)

A hüvelyk hosszúság-mértékegység. Jelölése: ″

„Zollstock” (collstok)

1″ = 2,54 cm. Ez az úgynevezett nemzetközi hüvelyk, amelyet 1958-ban határoztak meg. A különböző történelmi változatok 2,0–3,1 cm között mozogtak.

Elnevezései más nyelveken: latinul: digitus (ejtsd 'digitusz'), illetve pollex (e. 'polleksz'), vagy uncia, németül: Zoll (e. 'col'), angolul: inch (e. 'incs'), franciául: pouce (e. 'pusz'). Az angol elnevezés a latin uncia (tizenketted) elnevezésből ered.

Etimológia

A magyar „hüvelyk” szavunk egy kicsinyítő képzős alak – vélhetőleg azt a hüvelyhez hasonló ujjvédőt, az íjászgyűrűt jelentette eredetileg, amit a Honfoglalás kori magyarok nyilazáshoz viseltek a hüvelykujjukon a keleti típusú, hüvelykujjas íjfeszítés miatt.

Története

A római eredetű mértékegység egész Európában általánosan használatban volt. Magyarországon a 13. századtól alkalmazták. A 20. században bevezetett egységes SI-mértékegységrendszer óta az Egyesült Királyságban és az Amerikai Egyesült Államokban alkalmazzák gyakrabban.

A hüvelyk nem a tízes számrendszeren, hanem az egyik korábbi számrendszeren, a tizenkettesen alapul, egy lábnak a 12-ed része. Klasszikusan egy hüvelyk 12 vonalból állt (line, 1824 óta nem használják), de a vonal a hüvelyk többféle (10-ed, 12-ed, 16-od, 40-ed) részét is jelenthette. Manapság az angolszász alapú 16-od részt látni a legtöbb mérőszalagon.

Főleg kézművesek, ácsok, asztalosok, műszaki szakemberek körében terjedt el a hüvelyk német eredetű magyar neve, a coll: colos deszka, colos szeg, colstok, 20 colos gumi, 15 colos (vagyis 15″-os) képernyő stb.

Történelmi változatai

Nem európai rendszerek

Jegyzetek

  1. ↑ Dolivai Dorottya: „hüvelyk” (In.: Zaicz Gábor (főszerkesztő): Etimológiai Szótár, Tinta Könyvkiadó, 2006)
  2. ↑ Magyarországi hossz- és földmértékek
  3. ↑ Magyar néprajzi lexikon II. (F–Ka). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1979. 616. o. ISBN 963-05-1287-4
  4. ↑ Hajnóczy Gyula: Az egyiptomi építészet In: Hajnóczy Gyula: Az építészet története — Ókor, 2. kiadás, Tankönyvkiadó, Budapest, 1969, 89. o.

További információk

Ez a technikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!