Jachenau

Jachenau
Szent Miklós templom látképe
Jachenau címere
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Járás	Bad Tölz-Wolfratshausen járás
Polgármester	Georg Riesch ( – 2020. április 30.)
Irányítószám	83676
Körzethívószám	08043
Rendszám	TÖL
Népesség
Teljes népesség	830 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség	6,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	790 m
Terület	128,65 km²
Időzóna	CET, UTC+1
é. sz. 47° 36′, k. h. 11° 26′47.6, 11.43333333333347.600000°N 11.433333°EKoordináták: é. sz. 47° 36′, k. h. 11° 26′47.6, 11.43333333333347.600000°N 11.433333°E
Jachenau Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Jachenau weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jachenau témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Jachenau település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 830 fő (2025. december 31.). Jachenau Kochel am See, Benediktbeuern és Lenggries községekkel határos.

Népesség

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Fekvése

Lenggriestől délnyugatra fekvő település.

Története

A 790 méter tengerszint feletti magasságban fekvő falucska az 1291-ben épült Szent Miklós templom (St.-Nikolaus-Kirche) körül alakult ki.

1803-ig Jachenau a benediktbeuerni kolostorhoz tartozott, 1808-1818 körül vált önálló politikai közösségé.

A település közelében található Németország legnagyobb hegyi tava a Walchen-tó (Walchensee).

Nevezetességek

• Walchen-tó (Walchensee) - A nagyjából háromszög alakú tengerszem 7 km hosszú, 5 km széles, legnagyobb mélysége pedig 196 méter. Vize olyan sötétzöld, hogy időnként színe inkább feketének látszik.

A tó körül észak felől az 1567 m magas Jochberg, és az 1761 m. magasságú Herzogsland, nyugat felől az 1790 m-es Heimgarten, az 1392 m-es Greisberg és az 1838 m-es Simetsberg, dél felől pedig az 1303 m-es Hochkopf és az 1413 m-es Rautberg emelkedik. Kelketi partján fekvő fákkal benőtt kis sziget neve Sassau. Délnyugaton a tóba nyúló Zwergern nevű félsziget található, ahova 1688-ban a Szt. romos-rendi remeték építettek kápolnát és 1728-ban köréje építették a mai Szent Anna-templomot (St. Anna-Kirche) és melléje a Szent Anna zárdát. A kápolnából lett a templom szentélye, melynek díszei Szt. Benedek és Szt. Skolasztika életnagyságú faszobrai és a 12 apostol kis rokokó szobra. Kissé távolabb, ugyancsak a félszigeten az 1344-ben épült Szt. Margit-kápolnában (Kapelle St. Margaret) 14. századi freskó maradt fenn.

Jegyzetek

További információk

• Hivatalos oldal

Kapcsolódó szócikkek

• Bajorország településeinek listája