Jahve
Jahve vagy másképp Jáhve (paleo-héberül: 𐤉𐤄𐤅𐤄; óhéberül: יַהְוֶה) egy ősi, levantei eredetű istenség volt, amelyet Palesztínában a jahvizmus többistenhívő vallásának elsődleges istenségeként és panteonjának fejeként imádtak. A késő ókori zsidók egyedüli Istenként imádták és a Bibliában gyakran JHVH néven jelenik meg. A héber Bibliában Izráel fiainak nemzeti Isteneként szerepel.
Az ókori Izrael vallása nagyon hasonlít az ókori Közel-Kelet többi sémi népének vallásához, különösen a szír-palesztin térséghez. Idővel azonban a zsidó kultusz egyedi jellemzőket fejlesztett ki, amelyek megkülönböztették a többi vallástól.
Történet
Tudományos körökben nincs konszenzus az istenség eredetét illetően, a bibliatudósok általában a Szeir, Edom, Párán területére teszik azt, akinek alakja később Kánaán régiójában fejlődött tovább. Az istenség imádata legalább a korai vaskorig nyúlik vissza, de inkább a késő bronzkorig, ha nem korábbra.
A bibliai irodalom legrégebbi példáiban Jahve olyan attribútumokkal rendelkezik, amelyeket jellemzően az időjárás és a háború isteneinek tulajdonítottak.
A korai izraeliták többistenhívő gyakorlatot folytattak, amelyek jellemzőek voltak az ókori sémi vallásokban. Imádatuk számos kánaáni istent és istennőt tartalmazott, mint például Él, Aséra és Baál.
A későbbi évszázadokban Él és Jahve tisztelete összemosódott, és az Él-hez kapcsolódó jelzők, mint például ʾĒl-Šaddaj (אֵל שַׁדַּי), egyedül Jahvéra vonatkoznak. Más istenségek jellemzői, mint például Aséra és Baál, szintén beépültek a Jahvéról alkotott felfogásba.
A Héber Bibliában Jahve Baál számos jelzőjét átveszi, pl. felhőkön lovagló, amikor elindul a Széírből, akkor elolvad a hegy, illetve legyőzi a tengeri szörnyet; de ádáz ellenségekké válnak. Magába olvasztja Él isten teljes attribútum-készletét is, ahogy a nevét is, beleértve a különböző Él-kultuszokat is (Él-Bétél, Él-Saddaj, Él-Eljón). A monoteizmus felé mutató Jáhve-kultusz karaktere összefért az egész világ felett uralkodó Él karakterével, de nem fért össze a más istenekkel hadakozó, vereséget is elszenvedő, vagy akár meg is haló istenek képével.
„És elvittem onnan Jahve edényeit” – Mésa-sztélé (Kr. e. 9. század első fele)
Khirbet el-Qom, Kr. e. 8. század: „Áldott legyen Jahve”
A Jahve név egy Lákisból származó osztrakonon, Kr.e. 6. század
Jahve egy érmén, amelyet Gázában, Filisztea déli részén vertek, Kr. e. 4. század. Az egyetlen ismert ábrázolás Jahvéról.
.jpg)
A monoteista judaizmusban más istenségek létezését már egyenesen tagadták, Jahvét pedig a teremtő istenségként imádták, aki az egyedüli imádatra méltó.
A babiloni száműzetés után, de különösen a Kr. 3. századtól felhagytak a Jahve név használatával. Ekkor, a második templom időszakában a judaizmus más héber szavakat kezdett el használni, mint az Aḏōnāj (אֲדֹנָי = Uram) vagy az Elohim (אֱלֹהִים = Isten). Utóbbi szóhoz gyakran névmást használtak, így utalva az egyetlen istenségre.
Az 1. századi zsidó–római háborúk idejére – nevezetesen Jeruzsálem római ostromát és ezzel egyidejűleg a második templom lerombolását követően 70-ben – JHVH nevének eredeti kiejtése teljesen feledésbe merült.
Az ókori Egyiptomból származó arámi nyelvű papíruszon, valamint a zsidó hatású görög-egyiptomi mágikus szövegekben is megidézik Jahvét az 1. és 5. század között.
JHVH
Az isten nevét paleo-héberül így írták: 𐤉𐤄𐤅𐤄 (óhéber: יהוה), átírva JHVH. A modern tudomány konszenzusa alapján ez leginkább „Jáhve”-ként ejthető ki.
A Jeho-, Jahu-, Jah- és Jo- rövidített alakok a személynevekben és egyéb kifejezésekben, mint például a Halleluja (הַלְלוּ־יָהּ) fordulnak elő. (A „halleluja” jelentése: „dicsérjétek Jaht!” A héber Bibliában 24-szer jelenik meg, főleg a Zsoltárok 133-138. könyveiben.)
A név szentsége, valamint az „Isten nevének való hiábavaló felvétele” elleni parancs (→ Tízparancsolat), a kifejezés kiejtésének vagy leírásának a szigorú tilalmához vezetett. A rabbinikus források alapján a második templom időszakában Isten nevét csak évente egyszer, egyedül csak a főpap mondhatta ki, éspedig az engesztelés napján. Jeruzsálem i.sz. 70-es elpusztítása után a név eredeti kiejtése teljesen feledésbe merült.
Jegyzetek
- ↑ Miller-Hayes 1986
- ↑ Niehr 1995
- ↑ Sommer 2009
- ↑ Fleming 2020
- 1 2 Smith 2017
- ↑ Miller 2000
- ↑ Hackett 2001
- ↑ Sommer 2009
- 1 2 3 Smith 2002
- ↑ Cornell 2021
- ↑ Zsolt 68:5
- ↑ Bír 5:4-5
- ↑ Zsolt 74,14
- 1 2 3 Karasszon István, Az óizraeli vallás (Budapest: Budapesti Református Teológiai Akadémia, 1994), p. 15.
- ↑ Langdon, Stephen Herbert (1931). The Mythology of All Races ... Semitic, pp. 43–44: "A coin from Gaza in Southern Philista, fourth century BC, the period of the Jewish subjection to the last of the Persian kings, has the only known representation of this Hebrew deity. The letters YHW are incised just above the hawk(?) which the god holds in his outstretched left hand, Fig. 23. He wears a himation, leaving the upper part of the body bare, and sits upon a winged wheel. The right arm is wrapped in his garment. At his feet is a mask. Because of the winged chariot and mask it has been suggested that Yaw had been identified with Dionysus on account of a somewhat similar drawing of the Greek deity on a vase where he rides in a chariot drawn by a satyr. The coin was certainly minted under Greek influence, and consequently others have compared Yaw on his winged chariot to Triptolemos of Syria, who is represented on a wagon drawn by two dragons. It is more likely that Yaw of Gaza really represents the Hebrew, Phoenician and Aramaic Sun-god, El, Elohim, whom the monotheistic tendencies of the Hebrews had long since identified with Yaw…Sanchounyathon…based his history upon Yerombalos, a priest of Yeuo, undoubtedly the god Yaw, who is thus proved to have been worshipped at Gebal as early as 1000 BC."
- 1 2 "Yahweh | YHWH, Adonai, Elohim, Meaning, & Facts | Britannica". www.britannica.com (angol nyelven). 2025. február 14. Hozzáférés: 2025. március 21.
- ↑ Leech 2002
- ↑ Papyrus Amherst 63
- ↑ Smith-Cohen 1996b
- ↑ Preuss 2008
- ↑ "Szent István Társulati Biblia - Kivonulás könyve - 20. fejezet". szentiras.eu. Hozzáférés: 2025. március 23..
Uradnak, Istenednek a nevét ne vedd hiába, mert az Úr nem hagyja büntetlenül azt, aki a nevét hiába veszi.
- ↑ Elior 2006: "... the pronunciation of the Ineffable Name was one of the climaxes of the Sacred Service: it was entrusted exclusively to the High Priest once a year on the Day of Atonement in the Holy of Holies."
- ↑ Leech 2002
Források
- ↑ Cornell: Cornell, Collin, ed. (2021). Divine Doppelgängers: YHWH's Ancient Look-Alikes. Penn State Press. ISBN 978-1-64602-093-5.
- ↑ Leech: Leech, Kenneth (2002) [1985]. Experiencing God: Theology as Spirituality. Eugene, OR: Wipf and Stock Publishers. ISBN 978-1-57910-613-3.
- ↑ Hackett: Hackett, Jo Ann (2001). "'There Was No King in Israel': The Era of the Judges". In Coogan, Michael David (ed.). The Oxford History of the Biblical World. Oxford University Press. ISBN 978-0-19-513937-2.
- ↑ Fleming: Fleming, Daniel E. (2020). Yahweh before Israel: Glimpses of History in a Divine Name. Cambridge University Press. ISBN 978-1-108-83507-7.
- ↑ Miller: Miller, Patrick D. (2000). The Religion of Ancient Israel. Westminster John Knox Press. ISBN 978-0-664-22145-4.
- ↑ Miller-Hayes: Miller, James M.; Hayes, John H. (1986). A History of Ancient Israel and Judah. Westminster John Knox Press. ISBN 978-0-664-21262-9
- ↑ Niehr: Niehr, Herbert (1995). "The Rise of YHWH in Judahite and Israelite Religion". In Edelman, Diana Vikander (ed.). The Triumph of Elohim: From Yahwisms to Judaisms. Peeters Publishers. ISBN 978-90-5356-503-2.
- ↑ Preuss: Preuss, Horst (2008). "Yahweh". In Bromiley, Geoffrey William (ed.). The Encyclodedia of Christianity. Vol. 5. Eerdmans. ISBN 978-0-8028-2417-2.
- ↑ Smith 2002: Smith, Mark S. (2002). The Early History of God: Yahweh and the Other Deities in Ancient Israel (2nd ed.). Eerdmans. ISBN 978-0-8028-3972-5.
- ↑ Smith 2017: Smith, Mark S. (2017). "Proposals for the Original Profile of YHWH". In Van Oorschot, Jürgen; Witte, Markus (eds.). The Origins of Yahwism. Beihefte zur Zeitschrift für die alttestamentliche Wissenschaft. De Gruyter. doi:10.1515/9783110448221. ISBN 978-3-11-044711-8.
- ↑ Smith-Cohen: Smith, Morton; Cohen, Shaye J. D. (1996a). Studies in the Cult of Yahweh: Volume One: Studies in Historical Method, Ancient Israel, Ancient Judaism. Leiden, The Netherlands, New York, and Cologne: E. J. Brill. ISBN 978-90-04-10477-8.
- ↑ Sommer: Sommer, Benjamin D. (2009). The Bodies of God and the World of Ancient Israel. Cambridge University Press. ISBN 978-0-521-51872-7.
